Berta Sándor
Az online piacterek felelhetnek a hibás termékekért
Fogyasztóvédők szerint az érintett platformoknak kellene felelősséget vállalniuk minden hibás árucikkért.
Az Amazon és a többi internetes piactér hozzáférhető harmadik félnek számító partnerek számára is. A termékekkel kapcsolatos felelősségvállalás kérdése ugyanakkor közel sem egyértelmű. A különböző online platformok nem akarnak felelősséget vállalni a partnereik által kínált árucikkekért, míg a kereskedők piacterekre mutogatnak. A viták vesztese pedig általában a fogyasztó.
Az évezred elején az Amazon szinte minden árucikket maga árult. A bonyolított vásárlások legnagyobb része viszont 2015 óta már nem a céghez kötődik, hanem annak partnereihez, akik a termékeiket az Amazon Marketplace rendszerében teszik elérhetővé. A legutóbb ez az arány már 58 százalék volt. Hat európai fogyasztóvédelmi szervezet felmérést készített, amelynek keretében kiderült, hogy a 250 tesztelt kínai terméknek a 66 százaléka nem felelt meg az európai biztonsági követelményeknek. A különböző oldalakon a felhasználók rendszeresen magukra maradnak az ilyen jellegű problémákkal. Ez pedig nem maradhat így.
Manuel Campos Sanchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a tavaly decemberi jelentésében a Coty kontra Amazon ügyben arra az álláspontra jutott, hogy az internetes kereskedők nem vonhatják ki magukat a felelősség alól és a platformjaikon eladott termékeket ellenőrizniük kell, valamint azokat engedély nélkül nem értékesíthetik tovább harmadik fél számára.
Klaus Müller, a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetségének (VZBV) elnöke kijelentette, hogy az internetes piacterek előkelő szerepének a kínált árucikkekért vállalt felelősségben is vissza kell tükröződnie. Ezeknek a szolgáltatásoknak garanciát kell vállalniuk a fogyasztóvédelmi jogok betartásáért. A VZBV ezért komoly esélyt lát a Digital Services Act nevű javaslatcsomagban, amelyről szeptember végén lehetett először olvasni és amelynek részét képezi az európai termékbiztonsági irányelv megreformálása.
Müller szerint legfőbb ideje van a módosításnak, mert annak 2001-es hatályba lépése óta az áruterjesztési útvonalak és a fogyasztói preferenciák is alapvetően megváltoztak. Az irányelvnek immár figyelembe kell vennie az online kereskedelmi platformok növekvő jelentőségét is és a jogi környezetet is ehhez a megváltozott helyzethez kellene igazítani. Az Amazon egyébként júniusban megalapította a termékhamisítások elleni egységét, amely segíthet a korábbinál sokkal gyorsabban megtalálni a rendszerében a hamisított árucikkeket és egyúttal bevezetni a szükséges jogi lépéseket. A társaság célja az, hogy megakadályozza a hamisított termékek rendszerbe kerülését és értékesítését.
Az Amazon és a többi internetes piactér hozzáférhető harmadik félnek számító partnerek számára is. A termékekkel kapcsolatos felelősségvállalás kérdése ugyanakkor közel sem egyértelmű. A különböző online platformok nem akarnak felelősséget vállalni a partnereik által kínált árucikkekért, míg a kereskedők piacterekre mutogatnak. A viták vesztese pedig általában a fogyasztó.
Az évezred elején az Amazon szinte minden árucikket maga árult. A bonyolított vásárlások legnagyobb része viszont 2015 óta már nem a céghez kötődik, hanem annak partnereihez, akik a termékeiket az Amazon Marketplace rendszerében teszik elérhetővé. A legutóbb ez az arány már 58 százalék volt. Hat európai fogyasztóvédelmi szervezet felmérést készített, amelynek keretében kiderült, hogy a 250 tesztelt kínai terméknek a 66 százaléka nem felelt meg az európai biztonsági követelményeknek. A különböző oldalakon a felhasználók rendszeresen magukra maradnak az ilyen jellegű problémákkal. Ez pedig nem maradhat így.
Manuel Campos Sanchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a tavaly decemberi jelentésében a Coty kontra Amazon ügyben arra az álláspontra jutott, hogy az internetes kereskedők nem vonhatják ki magukat a felelősség alól és a platformjaikon eladott termékeket ellenőrizniük kell, valamint azokat engedély nélkül nem értékesíthetik tovább harmadik fél számára.
Klaus Müller, a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetségének (VZBV) elnöke kijelentette, hogy az internetes piacterek előkelő szerepének a kínált árucikkekért vállalt felelősségben is vissza kell tükröződnie. Ezeknek a szolgáltatásoknak garanciát kell vállalniuk a fogyasztóvédelmi jogok betartásáért. A VZBV ezért komoly esélyt lát a Digital Services Act nevű javaslatcsomagban, amelyről szeptember végén lehetett először olvasni és amelynek részét képezi az európai termékbiztonsági irányelv megreformálása.
Müller szerint legfőbb ideje van a módosításnak, mert annak 2001-es hatályba lépése óta az áruterjesztési útvonalak és a fogyasztói preferenciák is alapvetően megváltoztak. Az irányelvnek immár figyelembe kell vennie az online kereskedelmi platformok növekvő jelentőségét is és a jogi környezetet is ehhez a megváltozott helyzethez kellene igazítani. Az Amazon egyébként júniusban megalapította a termékhamisítások elleni egységét, amely segíthet a korábbinál sokkal gyorsabban megtalálni a rendszerében a hamisított árucikkeket és egyúttal bevezetni a szükséges jogi lépéseket. A társaság célja az, hogy megakadályozza a hamisított termékek rendszerbe kerülését és értékesítését.