SG.hu
Nagyon eltérő irányba halad a közösségi média szabályozásának módja az Atlanti-óceán két partján
A közösségi médiavállalatok a szólásszabadsággal kapcsolatos globális háborúval néznek szembe. A Donald J. Trump megválasztott elnök által a szabályozó hatóságok, az FCC és FTC (Federal Communications Commission, azaz Szövetségi Kommunikációs Bizottság és a Federal Trade Commission, azaz a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) élére választott emberei az online cenzúra megszüntetésére tettek fogadalmat. Ez ellentétben áll az európai szabályozókkal, akik szigorúbb moderálást sürgetnek.
Donald J. Trump megválasztott elnök és szövetségesei megfogadták, hogy szétzúzzák a közösségi médiavállalatok online „cenzúra-kartelljét”, amely szerintük a konzervatívok ellen irányul. A megválasztott elnök újonnan megválasztott szabályozói a Szövetségi Kommunikációs Bizottságnál és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál máris felvázolták azokat a terveket, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy a Facebookhoz és a YouTube-hoz hasonló közösségi médiaplatformok eltávolítsák a cégek által sértőnek ítélt tartalmakat - és megbüntessék azokat a hirdetőket, akik a moderáció hiánya miatt a kevésbé korlátozó platformokat, például az X-et elhagyják. "A cenzúra és a reklámbojkott kartellnek most azonnal véget kell vetni!” posztolta a múlt hónapban Elon Musk, az X tulajdonosa, akit Trump a szövetségi költségvetés csökkentésére jelölt ki.
Európában a közösségi médiavállalatok éppen ellenkező problémával szembesülnek. Nálunk a szabályozó hatóságok azzal vádolják a platformokat, hogy túl lazán kezelik az általuk befogadott információkat, többek között olyan posztokat engedélyeztek, amelyek Nagy-Britanniában politikai erőszakot szítottak, Németországban és Franciaországban pedig gyűlöletet terjesztettek. Trump visszatérése a Fehér Házba várhatóan tovább mélyíti az Egyesült Államok és Európa között régóta fennálló világnézeti szakadékot, és párhuzamos szabályozási rendszereket hoz létre, amelyek technológiapolitikai szakértők szerint befolyásolhatják a választásokat, a közegészségügyet és a közbeszédet. Ez a közösségi médiavállalatokat egy globális kötélhúzás közepébe sodorja, amely arról szól, hogy hogyan felügyeljék az oldalaikon található tartalmakat.
"Azt látjuk, hogy a világ demokráciáiban egymásnak ellentmondó jogszabályok születnek, és a végén a fogyasztók szenvednek” - mondta Kate Klonick, a St. John's University School of Law tulajdon- és internetjoggal foglalkozó docense. Az eredmény egy olyan töredezett internetes élmény lehet, ahol az emberek különböző tartalmakat látnak a lakóhelyükön érvényes törvények alapján - mondta. Morgan Ackley, Trump szóvivője szerint a szólásszabadság alapvető fontosságú Amerika naggyá tételében. "Trump elnök elkötelezett amellett, hogy minden amerikai számára megvédje ezt a jogot” - tette hozzá.
Az Atlanti-óceánon átívelő szabályozási összecsapás a szólásszabadságról alkotott, egymástól jelentősen eltérő globális nézetekből fakad. Az Egyesült Államokban a szólásszabadságot az alkotmány védi, és 1996-ban elfogadtak egy 230. szakasz néven ismert törvényt is, amely megvédi a vállalatokat az online közzétett tartalmakért való felelősségtől - vagyis nagyrészt a közösségi oldalakon múlik, hogy mit távolítanak el. Ezzel szemben Európában a korlátlan szólásszabadságot a demokráciát fenyegető potenciális veszélynek tekintik. Az olyan történelmi pillanatok, mint a nácizmus felemelkedése, meghatározzák a politikát. A véleménynyilvánítás szabadsága a nyilvánosságnak okozott potenciális károkkal szemben kerül a mérlegre, különösen, ha vallási vagy faji kisebbségi csoportokról van szó.
Idén nyáron a brit kormány bebörtönzött embereket a közösségi médiában közzétett, erőszakra buzdító bejegyzések miatt egy három fiatal lány meggyilkolásáról szóló téves információk által felerősített zavargások után. A német hatóságok házkutatást tartanak emberek otthonában antiszemitizmus, sértegetés és egyéb káros közösségi média-viselkedés vádja miatt. Franciaország letartóztatta a Telegram vezérigazgatóját, Pavel Durovot, amiért nem sikerült megfékeznie az üzenetküldő alkalmazás tiltott tartalmait. Az Európai Unióban a 2022-ben elfogadott digitális szolgáltatásokról szóló törvény előírja a vállalatok számára, hogy gyorsan távolítsák el a tiltott tartalmakat, különben a teljes bevételük akár 6 százalékának megfelelő bírsággal kell számolniuk. Nagy-Britannia tavaly hasonló törvényt fogadott el az online beszéd szabályozása érdekében, különösen a gyermekeket károsító vagy terrorizmusra buzdítónak ítélt tartalmak esetében.
Az Egyesült Államokban a beszédet csak akkor korlátozzák, ha közvetlen fenyegetésről van szó, például ha hamisan kiabálják, hogy tűz van egy színházban - mondta Daniel Holznagel, egy berlini német fellebbviteli bíró, aki segített kidolgozni az ország online gyűlöletbeszédről szóló törvényét. "Európában nem csak a hamis ténybeli állítások, hanem a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletre való felbujtás és még sok minden más is büntetendő”. Trump - akit ideiglenesen kizártak a Twitterről, a Facebookról és a YouTube-ról, mert a cégek szerint a 2021. január 6-i, a Capitolium elleni támadást megelőzően erőszakot akart szítani - részben azzal az ígérettel kampányolt, hogy eltörli a közösségi oldalak jogi védelmét és helyreállítja az online szólásszabadságot. Most Trump potenciális kinevezettjei csatlakoztak ehhez az üzenethez.
Brendan Carr, az FCC vezetésére jelölt republikánus képviselő azt mondta, hogy kiszélesítené az ügynökség mandátumát, amely elsősorban a telefon- és internetszolgáltatók, valamint a műsorszóró média szabályozására terjed ki. Carr volt a konzervatív Project 2025 tervezési dokumentum FCC-ről szóló fejezetének szerzője, amelyben amellett érvelt, hogy az ügynökségnek a legnagyobb technológiai cégeket, például az Apple-t, a Metát, a Google-t és a Microsoftot is szabályoznia kellene. Azt is tervezi, hogy gyengíti az online platformok 230. szakasz szerinti felelősségi védelmét, így a cégek több pernek lennének kitéve a moderálással kapcsolatos döntéseik miatt. "A technológiai cenzúra elleni küzdelem lesz az egyik legfontosabb prioritásom” - mondta Carr a Fox Newsnak a jelölésekor adott interjújában.
Andrew Ferguson, akit szintén az FTC republikánus tagjaként jelöltek az ügynökség elnökévé, a Mar-a-Lagóban Trumpnak tartott előadásában azt mondta, hogy a trösztellenes törvényt használná bunkósbotként a legnagyobb, a beszédet elfojtó platformok ellen. Azzal érvelt, hogy az X-et elhagyó hirdetők a trösztellenes végrehajtás célpontjai lehetnek, mivel az esetleges együttműködésükkel megsértik a kartellezés elleni törvényt. "Az üzletkötés összehangolt megtagadása - más néven csoportos bojkott - illegális” - mondta Ferguson egy nyilatkozatában.
Egyes technológiapolitikai szakértők szerint Carr és Ferguson jogi értelmezései komoly kihívásokkal néznének szembe. Bizonyos esetekben kongresszusi jóváhagyásra lehet szükségük ahhoz, hogy kiterjesszék ügynökségeik mandátumát. A technológiai ipar is harcolni fog a beszédpolitikájukat ellenőrző új szabályozások ellen. Technológiapolitikai szakértők szerint azonban a fenyegető intézkedések elégségesek lehetnek ahhoz, hogy a közösségi médiaoldalakat visszatartsák a tartalmak erőteljes moderálásától. "Megpróbálhatnak pert indítani a vállalatok ellen, de ez inkább csak ijesztgetés, vagyis a perekkel, vizsgálatokkal való fenyegetésről szól, és általában arról, hogy a dolgok bonyolulttá és költségessé válnak a vállalatok számára” - mondta Genevieve Lakier, a Chicagói Egyetem jogi karának professzora.
Néhány közösségi médiavállalat máris kifejezte, hogy az új amerikai politikai légkörhöz jobban illeszkedve megváltoztatja a tartalommoderálással kapcsolatos hozzáállását. Mark Zuckerberg, a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta vezérigazgatója augusztusban a kongresszus előtt elismerte, hogy a Biden-kormányzat nyomást gyakorolt cégére, hogy távolítsa el a Coviddal kapcsolatos tartalmakat, amelyek kétségeket ébresztettek a vírussal és a vakcinákkal kapcsolatban. "Úgy vélem, hogy a kormányzati nyomásgyakorlás helytelen volt, és sajnálom, hogy nem voltunk nyíltabbak ezzel kapcsolatban” - írta Zuckerberg a képviselőház igazságügyi bizottságának elnökéhez, Jim Jordan ohiói republikánus képviselőhöz intézett levelében, aki a közösségi médián belüli cenzúrát vizsgálta. "Azt is gondolom, hogy hoztunk néhány olyan döntést, amelyet utólag és az új információk birtokában ma már nem hoznánk meg”.
Az egyre szélesedő szólásszabadsági szakadékot talán a legjobban szemléltető vállalat az X. Musk 2022-ben vásárolta meg a Twitter néven ismert platformot, és fogadkozott, hogy a szólásszabadság menedékévé teszi. Több ezer korábban betiltott fiókot állított vissza. Intézkedései után az Európai Unió vizsgálatot indított az X ellen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény megsértése és a platform tiltott tartalmakkal és dezinformációval szembeni védelmének elmulasztása miatt. "A DSA félretájékoztatás!” - írta Musk egy júliusi bejegyzésében. Chi Onwurah, a brit parlament tagja szintén vizsgálatot folytat a közösségi média szerepéről az idei brit zavargásokban. "Online károkról beszélünk, de ez hihetetlenül valós fizikai károkozás volt” - mondta Onwurah.
Donald J. Trump megválasztott elnök és szövetségesei megfogadták, hogy szétzúzzák a közösségi médiavállalatok online „cenzúra-kartelljét”, amely szerintük a konzervatívok ellen irányul. A megválasztott elnök újonnan megválasztott szabályozói a Szövetségi Kommunikációs Bizottságnál és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál máris felvázolták azokat a terveket, amelyek célja, hogy megakadályozzák, hogy a Facebookhoz és a YouTube-hoz hasonló közösségi médiaplatformok eltávolítsák a cégek által sértőnek ítélt tartalmakat - és megbüntessék azokat a hirdetőket, akik a moderáció hiánya miatt a kevésbé korlátozó platformokat, például az X-et elhagyják. "A cenzúra és a reklámbojkott kartellnek most azonnal véget kell vetni!” posztolta a múlt hónapban Elon Musk, az X tulajdonosa, akit Trump a szövetségi költségvetés csökkentésére jelölt ki.
Európában a közösségi médiavállalatok éppen ellenkező problémával szembesülnek. Nálunk a szabályozó hatóságok azzal vádolják a platformokat, hogy túl lazán kezelik az általuk befogadott információkat, többek között olyan posztokat engedélyeztek, amelyek Nagy-Britanniában politikai erőszakot szítottak, Németországban és Franciaországban pedig gyűlöletet terjesztettek. Trump visszatérése a Fehér Házba várhatóan tovább mélyíti az Egyesült Államok és Európa között régóta fennálló világnézeti szakadékot, és párhuzamos szabályozási rendszereket hoz létre, amelyek technológiapolitikai szakértők szerint befolyásolhatják a választásokat, a közegészségügyet és a közbeszédet. Ez a közösségi médiavállalatokat egy globális kötélhúzás közepébe sodorja, amely arról szól, hogy hogyan felügyeljék az oldalaikon található tartalmakat.
"Azt látjuk, hogy a világ demokráciáiban egymásnak ellentmondó jogszabályok születnek, és a végén a fogyasztók szenvednek” - mondta Kate Klonick, a St. John's University School of Law tulajdon- és internetjoggal foglalkozó docense. Az eredmény egy olyan töredezett internetes élmény lehet, ahol az emberek különböző tartalmakat látnak a lakóhelyükön érvényes törvények alapján - mondta. Morgan Ackley, Trump szóvivője szerint a szólásszabadság alapvető fontosságú Amerika naggyá tételében. "Trump elnök elkötelezett amellett, hogy minden amerikai számára megvédje ezt a jogot” - tette hozzá.
Az Atlanti-óceánon átívelő szabályozási összecsapás a szólásszabadságról alkotott, egymástól jelentősen eltérő globális nézetekből fakad. Az Egyesült Államokban a szólásszabadságot az alkotmány védi, és 1996-ban elfogadtak egy 230. szakasz néven ismert törvényt is, amely megvédi a vállalatokat az online közzétett tartalmakért való felelősségtől - vagyis nagyrészt a közösségi oldalakon múlik, hogy mit távolítanak el. Ezzel szemben Európában a korlátlan szólásszabadságot a demokráciát fenyegető potenciális veszélynek tekintik. Az olyan történelmi pillanatok, mint a nácizmus felemelkedése, meghatározzák a politikát. A véleménynyilvánítás szabadsága a nyilvánosságnak okozott potenciális károkkal szemben kerül a mérlegre, különösen, ha vallási vagy faji kisebbségi csoportokról van szó.
Idén nyáron a brit kormány bebörtönzött embereket a közösségi médiában közzétett, erőszakra buzdító bejegyzések miatt egy három fiatal lány meggyilkolásáról szóló téves információk által felerősített zavargások után. A német hatóságok házkutatást tartanak emberek otthonában antiszemitizmus, sértegetés és egyéb káros közösségi média-viselkedés vádja miatt. Franciaország letartóztatta a Telegram vezérigazgatóját, Pavel Durovot, amiért nem sikerült megfékeznie az üzenetküldő alkalmazás tiltott tartalmait. Az Európai Unióban a 2022-ben elfogadott digitális szolgáltatásokról szóló törvény előírja a vállalatok számára, hogy gyorsan távolítsák el a tiltott tartalmakat, különben a teljes bevételük akár 6 százalékának megfelelő bírsággal kell számolniuk. Nagy-Britannia tavaly hasonló törvényt fogadott el az online beszéd szabályozása érdekében, különösen a gyermekeket károsító vagy terrorizmusra buzdítónak ítélt tartalmak esetében.
Az Egyesült Államokban a beszédet csak akkor korlátozzák, ha közvetlen fenyegetésről van szó, például ha hamisan kiabálják, hogy tűz van egy színházban - mondta Daniel Holznagel, egy berlini német fellebbviteli bíró, aki segített kidolgozni az ország online gyűlöletbeszédről szóló törvényét. "Európában nem csak a hamis ténybeli állítások, hanem a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletre való felbujtás és még sok minden más is büntetendő”. Trump - akit ideiglenesen kizártak a Twitterről, a Facebookról és a YouTube-ról, mert a cégek szerint a 2021. január 6-i, a Capitolium elleni támadást megelőzően erőszakot akart szítani - részben azzal az ígérettel kampányolt, hogy eltörli a közösségi oldalak jogi védelmét és helyreállítja az online szólásszabadságot. Most Trump potenciális kinevezettjei csatlakoztak ehhez az üzenethez.
Brendan Carr, az FCC vezetésére jelölt republikánus képviselő azt mondta, hogy kiszélesítené az ügynökség mandátumát, amely elsősorban a telefon- és internetszolgáltatók, valamint a műsorszóró média szabályozására terjed ki. Carr volt a konzervatív Project 2025 tervezési dokumentum FCC-ről szóló fejezetének szerzője, amelyben amellett érvelt, hogy az ügynökségnek a legnagyobb technológiai cégeket, például az Apple-t, a Metát, a Google-t és a Microsoftot is szabályoznia kellene. Azt is tervezi, hogy gyengíti az online platformok 230. szakasz szerinti felelősségi védelmét, így a cégek több pernek lennének kitéve a moderálással kapcsolatos döntéseik miatt. "A technológiai cenzúra elleni küzdelem lesz az egyik legfontosabb prioritásom” - mondta Carr a Fox Newsnak a jelölésekor adott interjújában.
Andrew Ferguson, akit szintén az FTC republikánus tagjaként jelöltek az ügynökség elnökévé, a Mar-a-Lagóban Trumpnak tartott előadásában azt mondta, hogy a trösztellenes törvényt használná bunkósbotként a legnagyobb, a beszédet elfojtó platformok ellen. Azzal érvelt, hogy az X-et elhagyó hirdetők a trösztellenes végrehajtás célpontjai lehetnek, mivel az esetleges együttműködésükkel megsértik a kartellezés elleni törvényt. "Az üzletkötés összehangolt megtagadása - más néven csoportos bojkott - illegális” - mondta Ferguson egy nyilatkozatában.
Egyes technológiapolitikai szakértők szerint Carr és Ferguson jogi értelmezései komoly kihívásokkal néznének szembe. Bizonyos esetekben kongresszusi jóváhagyásra lehet szükségük ahhoz, hogy kiterjesszék ügynökségeik mandátumát. A technológiai ipar is harcolni fog a beszédpolitikájukat ellenőrző új szabályozások ellen. Technológiapolitikai szakértők szerint azonban a fenyegető intézkedések elégségesek lehetnek ahhoz, hogy a közösségi médiaoldalakat visszatartsák a tartalmak erőteljes moderálásától. "Megpróbálhatnak pert indítani a vállalatok ellen, de ez inkább csak ijesztgetés, vagyis a perekkel, vizsgálatokkal való fenyegetésről szól, és általában arról, hogy a dolgok bonyolulttá és költségessé válnak a vállalatok számára” - mondta Genevieve Lakier, a Chicagói Egyetem jogi karának professzora.
Néhány közösségi médiavállalat máris kifejezte, hogy az új amerikai politikai légkörhöz jobban illeszkedve megváltoztatja a tartalommoderálással kapcsolatos hozzáállását. Mark Zuckerberg, a Facebookot és az Instagramot birtokló Meta vezérigazgatója augusztusban a kongresszus előtt elismerte, hogy a Biden-kormányzat nyomást gyakorolt cégére, hogy távolítsa el a Coviddal kapcsolatos tartalmakat, amelyek kétségeket ébresztettek a vírussal és a vakcinákkal kapcsolatban. "Úgy vélem, hogy a kormányzati nyomásgyakorlás helytelen volt, és sajnálom, hogy nem voltunk nyíltabbak ezzel kapcsolatban” - írta Zuckerberg a képviselőház igazságügyi bizottságának elnökéhez, Jim Jordan ohiói republikánus képviselőhöz intézett levelében, aki a közösségi médián belüli cenzúrát vizsgálta. "Azt is gondolom, hogy hoztunk néhány olyan döntést, amelyet utólag és az új információk birtokában ma már nem hoznánk meg”.
Az egyre szélesedő szólásszabadsági szakadékot talán a legjobban szemléltető vállalat az X. Musk 2022-ben vásárolta meg a Twitter néven ismert platformot, és fogadkozott, hogy a szólásszabadság menedékévé teszi. Több ezer korábban betiltott fiókot állított vissza. Intézkedései után az Európai Unió vizsgálatot indított az X ellen a digitális szolgáltatásokról szóló törvény megsértése és a platform tiltott tartalmakkal és dezinformációval szembeni védelmének elmulasztása miatt. "A DSA félretájékoztatás!” - írta Musk egy júliusi bejegyzésében. Chi Onwurah, a brit parlament tagja szintén vizsgálatot folytat a közösségi média szerepéről az idei brit zavargásokban. "Online károkról beszélünk, de ez hihetetlenül valós fizikai károkozás volt” - mondta Onwurah.