Berta Sándor
Az amerikaiak közel 40 százaléka kalózkodik
A felhasználók gyakran a túlzottan bonyolult ajánlatok és a magánélettel kapcsolatos aggodalmak miatt választják az illegális lehetőségeket.
A Hub Enterntainment Research legújabb felmérésében azt írta, hogy az amerikai fogyasztók 38 százaléka internetes kalóz és a többségük ezt nyíltan el is ismeri. Három megkérdezett közül kettő pontosan tisztában van azzal, hogy a kalózkodás komoly pénzügyi hatással van a tévéműsorok és a filmek gyártására, de ez csak rendkívül kis befolyással van a magatartásukra. Az érveik között a leggyakrabban az hangzik el, hogy a legális ajánlatok vagy túl drágák, vagy túl bonyolultak, illetve az adatvédelem sincs mindig garantálva az előfizetési oldalakon.
David Tice, a felmérés társszerzője rámutatott, hogy a videokalózkodás koncentráltan különösen a 35 évesnél fiatalabbakra és az alacsony jövedelmű háztartások tagjaira jellemző, valamint az is gyakori, hogy a gyerekek néznek illegálisan másolt tartalmakat. A törvények szigora nem igazán elrettentő erő. A válaszolók 94 százaléka nyilatkozta ugyanakkor azt, hogy élne a legális ajánlatokkal, ha azokhoz egyszerűbben lehetne hozzáférni. 52 százalékuk ugyanannyit fizetne a legális platformokon, mint a kalózoldalakon, sőt, 42 százalékuk akár magasabb összeg kifizetésére is hajlandó lenne.
A megkérdezettek 87 százaléka aggódott amiatt, hogy a legális ajánlatok felhasználnák a személyes adataikat, s emellett elsősorban az okostévéket tartották problémának, ugyanis a 71 százalékuk tudta azt, hogy e készülékek feljegyzik az információikat. Az utóbbi dolgot a 61 százalékuk kellemetlennek tartotta. Ennek ellenére a 68 százalékuknak nem okozott problémát az, hogy megossza a világhálón a nemét, 65 százaléka a nemzetiségét, míg 62 százaléka a korát. Sőt, több mint a felük még a szexuális orientációját is, az irányítószámát vagy a tartalomnézési szokásait is megadta.
A Hub Enterntainment Research legújabb felmérésében azt írta, hogy az amerikai fogyasztók 38 százaléka internetes kalóz és a többségük ezt nyíltan el is ismeri. Három megkérdezett közül kettő pontosan tisztában van azzal, hogy a kalózkodás komoly pénzügyi hatással van a tévéműsorok és a filmek gyártására, de ez csak rendkívül kis befolyással van a magatartásukra. Az érveik között a leggyakrabban az hangzik el, hogy a legális ajánlatok vagy túl drágák, vagy túl bonyolultak, illetve az adatvédelem sincs mindig garantálva az előfizetési oldalakon.
David Tice, a felmérés társszerzője rámutatott, hogy a videokalózkodás koncentráltan különösen a 35 évesnél fiatalabbakra és az alacsony jövedelmű háztartások tagjaira jellemző, valamint az is gyakori, hogy a gyerekek néznek illegálisan másolt tartalmakat. A törvények szigora nem igazán elrettentő erő. A válaszolók 94 százaléka nyilatkozta ugyanakkor azt, hogy élne a legális ajánlatokkal, ha azokhoz egyszerűbben lehetne hozzáférni. 52 százalékuk ugyanannyit fizetne a legális platformokon, mint a kalózoldalakon, sőt, 42 százalékuk akár magasabb összeg kifizetésére is hajlandó lenne.
A megkérdezettek 87 százaléka aggódott amiatt, hogy a legális ajánlatok felhasználnák a személyes adataikat, s emellett elsősorban az okostévéket tartották problémának, ugyanis a 71 százalékuk tudta azt, hogy e készülékek feljegyzik az információikat. Az utóbbi dolgot a 61 százalékuk kellemetlennek tartotta. Ennek ellenére a 68 százalékuknak nem okozott problémát az, hogy megossza a világhálón a nemét, 65 százaléka a nemzetiségét, míg 62 százaléka a korát. Sőt, több mint a felük még a szexuális orientációját is, az irányítószámát vagy a tartalomnézési szokásait is megadta.