Berta Sándor
Az exkluzív tartalmak erősítik a kalózkodást
Ezt az álláspontot képviseli legújabb tanulmányában az illetékes brit hivatal.
A brit kormány szellemi tulajdon irodájának (IPO) munkatársai az elkészített dokumentumban azt írták, hogy a Netflix, a Spotify, az Amazon Prime, a Disney+, a Sky+, az Apple TV+ és a többi szolgáltató által kínált exkluzív filmek, filmsorozatok és zenei albumok elősegítik a kalózkodást. Ugyan ezen ajánlatok egyrészt legális és megfizethető alternatívát jelentenek a felhasználók számára, másrészt pont az exkluzivitásuk okozza a vesztüket, mivel máshol nem hozzáférhetők. Így aki nem rendelkezik előfizetéssel, de meg akarja tekinteni azokat, az arra más módot keres és talál.
A legtöbb stream-platform használata havonta 30-40 euróba kerül. Sokan vagy soknak tartják az összeget, vagy a környékükön nem érhető el az adott szolgáltató, de az általa kínált tartalmakra vagy azok egy részére viszont kíváncsiak lennének. Így a legális lehetőségek hiányában a felhasználók egy része újra a fájlcserélés felé fordul.
Az IPO a jelentésében a tartalomipar szereplőit legalább részben felelőssé tette a jelenségért, mondván az ajánlatok egyre jobban töredezettek. Minél nehezebb hozzájutni egy filmhez vagy filmsorozathoz az egyes platformokon keresztül, annál nagyobb a kísértés a felhasználók számára arra, hogy visszatérjenek az illegális lehetőségekhez.
A brit kormány szellemi tulajdon irodájának (IPO) munkatársai az elkészített dokumentumban azt írták, hogy a Netflix, a Spotify, az Amazon Prime, a Disney+, a Sky+, az Apple TV+ és a többi szolgáltató által kínált exkluzív filmek, filmsorozatok és zenei albumok elősegítik a kalózkodást. Ugyan ezen ajánlatok egyrészt legális és megfizethető alternatívát jelentenek a felhasználók számára, másrészt pont az exkluzivitásuk okozza a vesztüket, mivel máshol nem hozzáférhetők. Így aki nem rendelkezik előfizetéssel, de meg akarja tekinteni azokat, az arra más módot keres és talál.
A legtöbb stream-platform használata havonta 30-40 euróba kerül. Sokan vagy soknak tartják az összeget, vagy a környékükön nem érhető el az adott szolgáltató, de az általa kínált tartalmakra vagy azok egy részére viszont kíváncsiak lennének. Így a legális lehetőségek hiányában a felhasználók egy része újra a fájlcserélés felé fordul.
Az IPO a jelentésében a tartalomipar szereplőit legalább részben felelőssé tette a jelenségért, mondván az ajánlatok egyre jobban töredezettek. Minél nehezebb hozzájutni egy filmhez vagy filmsorozathoz az egyes platformokon keresztül, annál nagyobb a kísértés a felhasználók számára arra, hogy visszatérjenek az illegális lehetőségekhez.