Berta Sándor
Tervezett elavulás - célkeresztben a szoftverek
Egyre komolyabb problémát jelent, hogy a vállalatok és a programozók egy idő után lemondanak az alkalmazásaik további támogatásáról és fejlesztéséről.
Lorenz Hilty professzor rámutatott, hogy egy szoftver hosszú ideig hasznos termék, éppúgy, ahogy egy regény is. Azonban az IT-ipar üzleti stratégiái ezt szeretik figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért nem lehet csodálkozni a programok által gerjesztett elavuláson, ami azt jelenti, hogy az alkalmazások futtatási követelményei folyamatosan változnak és egyre erősebb processzorra és egyre több memóriára van szükség az adott szoftver használatához. A szakember példaként hozta fel, hogy a Windows 10 futtatásához 40-szer nagyobb processzorteljesítmény kell, mint egykor a Windows 95 működtetéséhez, s eközben a szükséges memóriamennyiség is a 250-szeresére, a merevlemez-kapacitás pedig a 320-szorosára nőtt.
Hilty programozott elavulásról beszél akkor, ha az adott szoftverkód utasításokat tartalmaz arra, hogy egy frissítés után csökkenjen le a futtató eszköz teljesítménye. Erre volt példa az Apple esete. 2017 végén ugyanis kiderült, hogy az Apple egy frissítéssel szándékosan visszafogta egyes régebbi iPhone készülékei teljesítményét arra hivatkozva, hogy a lépésre az öregedő akkumulátorok miatt van szükség. További problémát jelent, hogy a programokban mindig lehetnek hibák és általában túl bonyolultak is, ez pedig nagyon komoly biztonsági problémát okoz. Ugyan a gyártók kínálnak biztonsági frissítéseket, de egy idő után felhagynak a támogatással, így kényszerítik ki az adott termék használatának befejezését.
Szintén gond, hogy nehezen lehet előzetesen tájékozódni egy alkalmazás minőségéról. Elvileg támaszkodni lehet mások tapasztalataira és bízni kell a fejlesztőben, de bármikor lehetnek kompatibilitási problémák vagy előfordulhat, hogy bizonyos fájlok csak egy bizonyos szoftverben működnek. A professzor attól tart, hogy a dolgok internete és más trendek miatt egyre több szoftver által vezérelt termék lesz, például lámpák, fűtési rendszerek vagy akár csengők is, így a helyzet várhatóan egyre súlyosbodni fog. Mindez végül azt eredményezheti, hogy ha nem lesznek változások, akkor valakinek majd azért kell lecserélnie az ajtaját, mert valamelyik gyártó frissítései miatt már nem tud be- vagy kimenni a lakásán.
A szakember követeli az Európai Uniótól a javítás jogát, illetve a materiális önrendelkezés jogát. Az előbbi biztosítaná, hogy bárki-bárhol megjavíttathassa a birtokában lévő eszközöket, továbbá a gyártók az alkatrészeket akár független szervizeknek is eladják, javítási útmutatókat biztosítsanak, illetve forráskódokat és diagnosztikai megoldásokat tegyenek elérhetővé. Az ugyanis nem lehet, hogy az azok a készülékek, amelyeket egykor valaki megvásárolt folyamatosan a gyártók ellenőrzése alatt maradjanak és bármikor elértéktelenedhessenek.
Lorenz Hilty professzor rámutatott, hogy egy szoftver hosszú ideig hasznos termék, éppúgy, ahogy egy regény is. Azonban az IT-ipar üzleti stratégiái ezt szeretik figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért nem lehet csodálkozni a programok által gerjesztett elavuláson, ami azt jelenti, hogy az alkalmazások futtatási követelményei folyamatosan változnak és egyre erősebb processzorra és egyre több memóriára van szükség az adott szoftver használatához. A szakember példaként hozta fel, hogy a Windows 10 futtatásához 40-szer nagyobb processzorteljesítmény kell, mint egykor a Windows 95 működtetéséhez, s eközben a szükséges memóriamennyiség is a 250-szeresére, a merevlemez-kapacitás pedig a 320-szorosára nőtt.
Hilty programozott elavulásról beszél akkor, ha az adott szoftverkód utasításokat tartalmaz arra, hogy egy frissítés után csökkenjen le a futtató eszköz teljesítménye. Erre volt példa az Apple esete. 2017 végén ugyanis kiderült, hogy az Apple egy frissítéssel szándékosan visszafogta egyes régebbi iPhone készülékei teljesítményét arra hivatkozva, hogy a lépésre az öregedő akkumulátorok miatt van szükség. További problémát jelent, hogy a programokban mindig lehetnek hibák és általában túl bonyolultak is, ez pedig nagyon komoly biztonsági problémát okoz. Ugyan a gyártók kínálnak biztonsági frissítéseket, de egy idő után felhagynak a támogatással, így kényszerítik ki az adott termék használatának befejezését.
Szintén gond, hogy nehezen lehet előzetesen tájékozódni egy alkalmazás minőségéról. Elvileg támaszkodni lehet mások tapasztalataira és bízni kell a fejlesztőben, de bármikor lehetnek kompatibilitási problémák vagy előfordulhat, hogy bizonyos fájlok csak egy bizonyos szoftverben működnek. A professzor attól tart, hogy a dolgok internete és más trendek miatt egyre több szoftver által vezérelt termék lesz, például lámpák, fűtési rendszerek vagy akár csengők is, így a helyzet várhatóan egyre súlyosbodni fog. Mindez végül azt eredményezheti, hogy ha nem lesznek változások, akkor valakinek majd azért kell lecserélnie az ajtaját, mert valamelyik gyártó frissítései miatt már nem tud be- vagy kimenni a lakásán.
A szakember követeli az Európai Uniótól a javítás jogát, illetve a materiális önrendelkezés jogát. Az előbbi biztosítaná, hogy bárki-bárhol megjavíttathassa a birtokában lévő eszközöket, továbbá a gyártók az alkatrészeket akár független szervizeknek is eladják, javítási útmutatókat biztosítsanak, illetve forráskódokat és diagnosztikai megoldásokat tegyenek elérhetővé. Az ugyanis nem lehet, hogy az azok a készülékek, amelyeket egykor valaki megvásárolt folyamatosan a gyártók ellenőrzése alatt maradjanak és bármikor elértéktelenedhessenek.
