A gépek uralmát vízionáló sci-fik irányítják a közbeszédet a kutatók helyett, és nincs valós társadalmi párbeszéd az automatizáció növekedésével együtt járó hatások kezeléséről.

Max Tegmark, az MIT fizikusa szerint megérett az idő arra, hogy tesztelni lehessen a munka nélküli életet. Az emberek és a mesterséges intelligencia együttélésében elképzelhetetlen lehetőségek rejlenek, de csak akkor, ha az emberek időben váltanak és figyelni kell arra, hogy az emberiségnél maradjon a technológia feletti ellenőrzés. Az 50 éves svéd-amerikai kutató a Future of Life Institute társalapítója.

"A feleségemmel nemrég megnéztük a Szárnyas fejvadász 2049 című filmet, amely ismét egy olyan hollywoodi disztópia, amelyben lövöldöző robotok vannak. A mesterséges intelligenciát általában valamilyen katasztrófával kapcsolják össze, holott az egész dolog hatalmas előnyöket hozhat magával, ha megfelelően valósítjuk meg. Ebben a kérdésben optimista vagyok, de nem naivan optimista. Néhány szakértő azt mondja, hogy nem is érdemes erről a technológiáról beszélni, mert legkorábban 100 év múlva lesz belőle valami, de abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy néhány évtizeden belül már megvalósulhat az áttörés. Éppen ezért már most el kellene kezdeni a felkészülést erre a helyzetre, de nem úgy, hogy sci-fiket nézünk, hanem meg kell nyernünk a mesterséges intelligencia növekvő hatalma és a technológia menedzselését biztosító növekvő tudásunk közötti versenyt. Ne csak későn kezdjünk el tanulni a hibáinkból, mert az végzetes lenne" - mondta Max Tegmark.


A tudós kiemelte, hogy a legtöbben az emberfeletti mesterséges intelligenciát sci-finek tartják, mert hiszik, hogy a saját intelligenciájuk valami rejtélyes dolog, amely csak a biológiai organizmusokban, elsősorban emberekben létezik. Úgy véli, az intelligencia csak az információfeldolgozás bizonyos fajtája, s nincs olyan fizikai törvény, amely azt mondja ki, hogy ez az információfeldolgozás nem működhet jobban, mint az emberi agyakban.

A szakember hozzátette, hogy a közeljövőben először jelentősen robusztusabbá kell tennünk a számítógépeinket, hogy azokat ne lehessen feltörni. Elegendő csak az áramhálózatokra, az erőművekre vagy a repülőgépekre gondolni. De eközben el kell gondolkodnunk az értékeinken is és pontosan meg kell határoznunk a céljainkat. A mesterséges intelligenciát pedig meg kell tanítanunk arra, hogy ezeket a célokat adaptálja, majd akkor is tartsa meg, amikor egyre okosabb lesz.

"Már most is vannak olyan robotok, amelyek precízebben műtenek, mint az emberek. Az öntanuló rendszerek és más technológiák egyre gyorsabban javíthatnak majd a gyógyítás helyzetén. A munkahelyek szempontjából a mesterséges intelligencia azt jelenti, hogy a gyerekeinknek jó tanácsokat kell adnunk, például, hogy olyan szakmákat válasszanak, amelyeknek a kreativitáshoz, az improvizációhoz és az emberekhez van közük. Hosszú távon azonban olyan megoldásokra van szükség, amelyek megmutatják, hogy az emberek munka nélkül is megtalálhatják a céljaikat és az élet értelmét. Talán egy általános alapjövedelem a megoldás vagy az ingyenes infrastruktúra. Ebben a kérdésben a kormányoknak már most regionális kísérleteket kellene indítaniuk" - ecsetelte Max Tegmark.

A kutató végül rámutatott, hogy már most is vannak jelei egy mesterséges intelligenciához kapcsolódó fegyverkezési versenynek. Sok szakértő szeretné megakadályozni az automatikus fegyverek megjelenését és elterjedését. Jelenleg világszerte milliárdokat fektetnek be abba, hogy a mesterséges intelligencia egyre erősebb legyen, a biztonságkutatásba ugyanakkor alig folyik pénz. Az első 10 millió dollárt most adományozta Elon Musk, ebből az összegből a Future of Life Institute világszerte ösztöndíjakat ad azért, hogy biztonságosabbá tegye a technológiát, ami komoly munka.