Berta Sándor
Kitörési pontként tekint a Microsoft a Cortanára
Széles körben elterjedt nézet, hogy a szoftvercég nem elég innovatív, és mindenben vetélytársai mögött kullog, de mesterséges intelligencia terén az élvonalban vannak.
Cortana a vállalat digitális asszisztense, mely elérhető asztali számítógépről, okostelefonról vagy akár az Xbox játékkonzolról. Kérdésekre válaszol és olyan feladatokat végez el, mint egy titkárnő: hangutasításra pizzát rendel, megmondja milyen lesz az idő holnap vagy emlékeztet minket egy a naptárba bejegyzett eseményre. A "Hey Cortana!" paranccsal aktiválható, és mindent tud rólunk, ami a munkavégzéséhez kell: a lakcímünket, a bankkártyaszámot, vagy hogy melyik a kedvenc ételünk.
Deborah Harrison találta ki, majd alkotta meg és fejleszti a mai napig Microsoft digitális asszisztensét. A szakember feladata az, hogy személyiséggel lássa el a programot és ezzel párhuzamosan elérje, hogy az emberek az eddiginél jobban bízzanak a mesterséges intelligenciában. Deborah Harrison korábban angol irodalmat tanult, de a redmondi óriáscéghez kerülve már ő és 7 fős csapata dolgozták ki a Cortana személyiségét. A digitális asszisztensnek immár van saját története, vannak kedvenc dolgai és véleménye. Minden országban van külön Cortana-író, ugyanis a rendszert nem lehet egyszerűen lefordítani, azt a helyi kultúrához kell igazítani. Így az asszisztens - igazodva a helyiekhez - Ausztráliában laza, Franciaországban udvarias, Japánban pedig aranyos.
Cortana mindig barátságosan válaszol a felhasználók kéréseire és kérdéseire. Miközben a kutatók megalkották a személyiségét, az emberekről és az emberektől is sokat tanultak. Például az asszisztens nem tesz úgy, mintha ember lenne, hiszen akkor a felhasználók jóval kevésbé szívesen osztanának meg vele személyes információkat. A cél ugyanakkor pontosan az, hogy az emberek merjenek kommunikálni az asszisztenssel. Bár a program igyekszik minden kérdésre válaszolni, a szakemberek kénytelenek voltak bizonyos szabályokat megalkotni, hogy a platform udvariasan elhárítsa a problémásabb témákat feszegető kérdéseket.
A társaságnál 6000 szakember dolgozik a mesterséges intelligencia fejlesztésén. A Microsoft témával foglalkozó egyik fejlesztőközpontja Seattle városában működik több mint 200 hektáron. A területet campusnak nevezik, mert a cél az, hogy a munkatársak itt tanuljanak és kutassanak, ugyanúgy, mintha ez egy egyetem lenne. Tucatnyi bár, kávézó, bisztró van, továbbá posta, mosoda, fodrász és kerékpár-szaküzlet. A dolgozók akkor kezdhetik el a munkát, amikor csak akarják.
A 6000 szakember nem mindegyike mérnök vagy programozó, jópár jogász és etikai szakértő is segíti a munkát. Egyikük David Heiner, a Microsoft helyettes főjogásza, aki a Google, az Apple, az Amazon, a Facebook és számos kisebb cég képviselőivel közös keretfeltételeket szeretne kidolgozni a biztonság és a felelősségvállalás erősítésére, a munkahelyek megszűnése ellen és az átláthatóság növelésére. Harrison közölte, hogy mindez nem könnyű feladat, mert a technika gyorsabban fejlődik, mint az azzal kapcsolatos beszélgetések. Megpróbálnak szabványokat kidolgozni, de az embereknek válaszokra van szükségük, mégpedig azonnal. Azonban az óriáscégek egyedül nem hozhatnak etikai döntéseket. Vannak komoly társadalmi aggodalmak, de ezeket a kérdéseket nem a cégeknek, hanem a szélesebb nyilvánosságnak kell először megválaszolnia.
A mesterséges intelligencia ma már az óriáscégen belül minden területen megjelent. Egyes programozók azon dolgoznak, hogy a technológiát a szoftverekbe, például a Powerpointba integrálják, míg mások 96 százalékra tornászták fel a mesterséges intelligencia fotófelismerési pontosságát. (Az embereknél ez az arány legfeljebb 95 százalék.) Egy másik alkalmazási terület a chatbotoké, például egy Zo nevű példány képes megmondani és meg is mutatni, hogy ki, melyik irodában ül. Zo úgy beszél, mint a fiatalok: szlenget és számos smiley-t, valamint rövidítést használ, emellett néha lázadó, mert nem akar felnőtt lenni. A bot ráadásul érzelmeket szimulál és empatikus. Zo testvére Japánban Rinna, míg Kínában Xiaoice - utóbbival eddig már több mint 40 millióan beszéltek. Xiaoice a Dragon TV hírolvasójaként dolgozik és újságcikkeket ír, továbbá költő is, 2760 óra alatt több mint 10 000 verset írt meg azután, hogy kínai költők műveivel látták el.
A cég fordítóprogramjának további javítása sem lehetséges mesterséges intelligencia nélkül, de ez becsüli meg a látogatóközpontba belépők korát is az arcuk lefotózása után, majd azt is közli, hogy nyolc lehetségesből (dühös, vidám stb.) milyen érzelmi állapotban vannak. Satya Nadella szerint demokratizálni kell a tudást és az adatokat, és minden embernek részesülnie kell a technológia áldásaiból. Ezért használják még az oktatásból várhatóan kieső tanulók megjóslására is, hogy a tanároknak lehetőséget adjanak a beavatkozásra, a jobb odafigyeléssel való megakadályozásra.
A Microsoft a Cortana és más mesterséges intelligenciák segítségével akár újra vezető pozícióba kerülni. A leginnovatívabb vállalatok listáján a redmondi társaság legutóbb csak a 31. helyen szerepelt, megelőzte többek között az Amazon, a Google, az Apple és a Facebook is. Az okostelefonok megjelenését a Microsoft átaludta, majd a Nokia késői felvásárlásával milliárdokat pazarolt el. A mesterséges intelligencia területén is a legtöbb embernek a Siri (Apple), az Alexa (Amazon) és a Watson (IBM) ugrik be először és nem a Cortana.
Cortana a vállalat digitális asszisztense, mely elérhető asztali számítógépről, okostelefonról vagy akár az Xbox játékkonzolról. Kérdésekre válaszol és olyan feladatokat végez el, mint egy titkárnő: hangutasításra pizzát rendel, megmondja milyen lesz az idő holnap vagy emlékeztet minket egy a naptárba bejegyzett eseményre. A "Hey Cortana!" paranccsal aktiválható, és mindent tud rólunk, ami a munkavégzéséhez kell: a lakcímünket, a bankkártyaszámot, vagy hogy melyik a kedvenc ételünk.
Deborah Harrison találta ki, majd alkotta meg és fejleszti a mai napig Microsoft digitális asszisztensét. A szakember feladata az, hogy személyiséggel lássa el a programot és ezzel párhuzamosan elérje, hogy az emberek az eddiginél jobban bízzanak a mesterséges intelligenciában. Deborah Harrison korábban angol irodalmat tanult, de a redmondi óriáscéghez kerülve már ő és 7 fős csapata dolgozták ki a Cortana személyiségét. A digitális asszisztensnek immár van saját története, vannak kedvenc dolgai és véleménye. Minden országban van külön Cortana-író, ugyanis a rendszert nem lehet egyszerűen lefordítani, azt a helyi kultúrához kell igazítani. Így az asszisztens - igazodva a helyiekhez - Ausztráliában laza, Franciaországban udvarias, Japánban pedig aranyos.
Cortana mindig barátságosan válaszol a felhasználók kéréseire és kérdéseire. Miközben a kutatók megalkották a személyiségét, az emberekről és az emberektől is sokat tanultak. Például az asszisztens nem tesz úgy, mintha ember lenne, hiszen akkor a felhasználók jóval kevésbé szívesen osztanának meg vele személyes információkat. A cél ugyanakkor pontosan az, hogy az emberek merjenek kommunikálni az asszisztenssel. Bár a program igyekszik minden kérdésre válaszolni, a szakemberek kénytelenek voltak bizonyos szabályokat megalkotni, hogy a platform udvariasan elhárítsa a problémásabb témákat feszegető kérdéseket.
A társaságnál 6000 szakember dolgozik a mesterséges intelligencia fejlesztésén. A Microsoft témával foglalkozó egyik fejlesztőközpontja Seattle városában működik több mint 200 hektáron. A területet campusnak nevezik, mert a cél az, hogy a munkatársak itt tanuljanak és kutassanak, ugyanúgy, mintha ez egy egyetem lenne. Tucatnyi bár, kávézó, bisztró van, továbbá posta, mosoda, fodrász és kerékpár-szaküzlet. A dolgozók akkor kezdhetik el a munkát, amikor csak akarják.
A 6000 szakember nem mindegyike mérnök vagy programozó, jópár jogász és etikai szakértő is segíti a munkát. Egyikük David Heiner, a Microsoft helyettes főjogásza, aki a Google, az Apple, az Amazon, a Facebook és számos kisebb cég képviselőivel közös keretfeltételeket szeretne kidolgozni a biztonság és a felelősségvállalás erősítésére, a munkahelyek megszűnése ellen és az átláthatóság növelésére. Harrison közölte, hogy mindez nem könnyű feladat, mert a technika gyorsabban fejlődik, mint az azzal kapcsolatos beszélgetések. Megpróbálnak szabványokat kidolgozni, de az embereknek válaszokra van szükségük, mégpedig azonnal. Azonban az óriáscégek egyedül nem hozhatnak etikai döntéseket. Vannak komoly társadalmi aggodalmak, de ezeket a kérdéseket nem a cégeknek, hanem a szélesebb nyilvánosságnak kell először megválaszolnia.
A mesterséges intelligencia ma már az óriáscégen belül minden területen megjelent. Egyes programozók azon dolgoznak, hogy a technológiát a szoftverekbe, például a Powerpointba integrálják, míg mások 96 százalékra tornászták fel a mesterséges intelligencia fotófelismerési pontosságát. (Az embereknél ez az arány legfeljebb 95 százalék.) Egy másik alkalmazási terület a chatbotoké, például egy Zo nevű példány képes megmondani és meg is mutatni, hogy ki, melyik irodában ül. Zo úgy beszél, mint a fiatalok: szlenget és számos smiley-t, valamint rövidítést használ, emellett néha lázadó, mert nem akar felnőtt lenni. A bot ráadásul érzelmeket szimulál és empatikus. Zo testvére Japánban Rinna, míg Kínában Xiaoice - utóbbival eddig már több mint 40 millióan beszéltek. Xiaoice a Dragon TV hírolvasójaként dolgozik és újságcikkeket ír, továbbá költő is, 2760 óra alatt több mint 10 000 verset írt meg azután, hogy kínai költők műveivel látták el.
A cég fordítóprogramjának további javítása sem lehetséges mesterséges intelligencia nélkül, de ez becsüli meg a látogatóközpontba belépők korát is az arcuk lefotózása után, majd azt is közli, hogy nyolc lehetségesből (dühös, vidám stb.) milyen érzelmi állapotban vannak. Satya Nadella szerint demokratizálni kell a tudást és az adatokat, és minden embernek részesülnie kell a technológia áldásaiból. Ezért használják még az oktatásból várhatóan kieső tanulók megjóslására is, hogy a tanároknak lehetőséget adjanak a beavatkozásra, a jobb odafigyeléssel való megakadályozásra.
A Microsoft a Cortana és más mesterséges intelligenciák segítségével akár újra vezető pozícióba kerülni. A leginnovatívabb vállalatok listáján a redmondi társaság legutóbb csak a 31. helyen szerepelt, megelőzte többek között az Amazon, a Google, az Apple és a Facebook is. Az okostelefonok megjelenését a Microsoft átaludta, majd a Nokia késői felvásárlásával milliárdokat pazarolt el. A mesterséges intelligencia területén is a legtöbb embernek a Siri (Apple), az Alexa (Amazon) és a Watson (IBM) ugrik be először és nem a Cortana.