Berta Sándor

4,4 millió német veszítheti el a munkáját a digitalizálás miatt

Már most is kiváltható lenne a német munkavállalók 15 százalékának munkája, de ez az arány a jövőben tovább nőhet.

Évek óta folyamatosan jönnek a hírek az egyre többet tudó, egyre önállóbb robotokról, és készülnek jelentések ezek jövőbeli hatásairól. Az Egyesült Államokban várhatóan a szakmák fele van veszélyben, és a speciális tudás nélküli ágazatok munkavállalói mind jobban teszik, ha képzik magukat. Azonban ezek a kutatások nagyon nem igazak Európára, köztük a német munkaerőpiacra - állapította meg egy új felmérés, mert teljesen más az irodai dolgozók és a vezetők aránya, ezen felül nincsen duális képzés és a technikusi képzettség is ismeretlen. Tehát ott a középiskolai végzettséget igénylő szakmák rövid betanulást igényelnek, így a tengerentúli automatizációs becslések nem vonatkoztathatók kontinensünkre.

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutatási Intézete (IAB) elkészítette a legújabb tanulmányát, amely azzal foglalkozik, hogy mely szakmákban hány munkavállalót érinthet a digitalizálás. A szakértők általánosságban megállapították, hogy a betanított munkaerőt nem lehet robotokkal kiváltani, míg a szakembereket igen. A kutatók elsősorban a 3900 létező szakma rutintevékenységeinek kiválthatóságát vizsgálták. Öt kategóriát hoztak létre: analitikus nem rutinfeladatok, interaktív nem rutinfeladatok, kognitív rutinfeladatok, manuális rutinfeladatok és manuális nem rutinfeladatok.

A rutinfeladatokat a gépek programozható szabályok alapján elvégezhetik, sőt, a kognitív rutinfeladatokat (például a könyvelés) vagy a manuális rutinfeladatokat (bizonyos dolgok rendszerezése) a számítógép vagy a robotok egészen kiválóan megoldhatják. Ezzel szemben a menedzsment feladatait vagy a tanácsadást (analitikus és interaktív nem rutinfeladatok) a számítógépek nem végezhetik el, legfeljebb támogathatják azok megoldását. A manuális nem rutinfeladatokat ugyanakkor a gépek a következő tíz évben biztosan nem vehetik át. Egy robot például nem tud egy szupermarketben polcokat pakolni. Ugyanígy, hiába vannak már fedélzeti rendszerek, szükség van emberi sofőrökre.

Érdekes módon pont azoknak a szakmáknak az esetében nincs szükség aggodalomra, amelyeket korábban hosszú ideig fenyegetettnek gondoltak. Az viszont már most biztos, hogy van három olyan dolog, amelyet a technika a közeljövőben nem válthat ki. Ezek az észlelés és a finom érzékelés (kézügyesség); a kreatív intelligencia (művészet, kreatív problémamegoldások); illetve a közösségi intelligencia (tárgyalás, meggyőzés). Ennek figyelembevételével kijelenthető, hogy jelenleg a német munkavállalók közül több mint 2,4 millió személy munkája nem váltható ki számítógéppel, 13,2 millió foglalkoztatott munkája csak 30-70%-ban helyettesíthető gépekkel, míg ez az arány 4,4 millió ember esetében több mint 70%.

A technika nem fog teljes szakmákat kiváltani, de azokban a szakmákban, ahol a számítógépek végzik a tevékenységek 70 százalékát, van esély erre. Napjainkban egy zenetanár még nem váltható ki géppel, de egy futár már részben igen. Ugyanakkor ott vannak a jogi és etikai kérdések, amelyeket mielőbb meg kell válaszolni. Ki felel például akkor, ha egy ápolórobot egy csecsemő ringatása közben elejti a gyermeket, mert az olyan mozdulatot tett, amire a robot nem volt előre beprogramozva? Vagy észleli-e egy ápolórobot, ha egy otthonban éjszaka meghal az egyik beteg?

Mi történik akkor, ha az áramhálózat meghibásodása miatt az azzal összeköttetésben álló rendszerek nem tudják adagolni a szükséges gyógyszereket, emiatt valaki meghal vagy maradandó károsodást szenved el? Az egy dolog, hogy az emberek a robotsegítőiknek köszönhetően több mindenre figyelhetnek, de ez egyúttal magában hordozza a robotoktól való függőség kialakulását is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Ragnaar #29
    Ilyen ez, de ezzel se lesz probléma szerintem, ha megfelelő mértékben csökken és átrendeződik majd a népesség egy nagyobb mértékben robotizált társadalom problémamentes működéséhez.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.12.21. 16:40:34
  • Ahoy #28
    (Mi a sz.r van SG fórummal? Nem reagál a válasz gombra Chrome alatt)

    Kornan: Érdekes szempont amit írtál... az etikának tényleg két oldala van. Etikus dolog-e vajon korlátozni a tudomány fejlődését? Etikus dolog-e mesterségesen szabályozni mondjuk a robot munkaerőt, vagy az emberi GM-et, hogyha nyilvánvaló óriási haszna is lehet az élet minden területén? Ez olyan, mintha egy törzsnek megtiltották volna, hogy kőbaltát használjon, mivel az elveszi a hagyományos favágók munkáját, mert két csapással kidöntöd a fát.

    Egyik útnak azt tudnám elképzelni, hogy a robotmunkaerőt durván megadóztatnák, és valahogy szétosztanánk a fogyasztói réteg között. Egyszer lehet eljutnánk oda, hogyha mindent robotok termelnének, szolgáltatnának akkor nem lenne fogyasztói réteg sem. Ez már majdnem alapjövedelem, de egyszerűen nincs más lehetőség. Különben Lem: Éden című utópiája (kedvenc könyvem) fog megvalósulni. Automatikusan működő gyárak, értelmetlen termékekkel.

    A másik téma az emberi GM. Az biztos, hogy az emberiség jövője ebben rejlik. Előbb utóbb fel kell készíteni az emberi genomot, mert az emberi evolúció, természetes szelekció megszűnt. Pont hogy képtelenek vagyunk alkalmazkodni a városi életmódhoz, és a 60 év feletti élethez. Nem erre van berendezve a genetikai készletünk egyszerűen, hanem 20-30 éves korra, masszív testmozgásra és vándorlásra. Ha mesterségesen hozzáalakítjuk a genomot a városi élethez, akkor megszűnnének a civilizációs betegségek... Én nem bánnám, hogyha az emberiség kollektív intelligenciáját növelnénk... és nem csak 1-10% lenne az aki a hátán hordja a többi egyszerű ember problémáit. Lehet egy Vulkánihoz hasonló intelligenciára és logikára épülő mesterséges faj jöhetne létre, a mostani TV előtt ülő zombik helyett.
  • Kornan #27
    Ne félj, a kínaiak sem tétlenkednek majd szerintem, bár ott azért úgy halottam van némi ellenállás az ilyenekkel szemben. De ha mást nem akkor a nyilvánosságtól elzárva fognak kísérletezni, megpróbálva létrehozni sokkal jobb embereket. Ezen a ponton még elég sokféle forgatókönyvet el tudok képzelni, de tekintve, hogy már kereskedelmi forgalomba van, valószínűleg nem kell sok, hogy engedélyezzék a genetikai betegségek kezelését, amint sikerül elég nagy biztonságról számot adni. Nem feltétlen kerül majd sokba, hiszen már több cég alkalmazza, lesz verseny közöttük. Mire eljutunk oda, hogy egészséges embereket kezeljenek, addigra már eléggé kiforrottá is válik és az árak is sokkal alacsonyabbak lesznek. Ha eljutunk oda. Komoly etikai kérdéseket vet fel, de az is ha nem alkalmazzuk. Könnyen elképzelhető, hogy egy GM ember sokkal több jót tudna tenni, pl orvosként. Van jogunk meggátolni ezt? Ha egyszer találnak pl olyan géneket, amik lehetővé teszik, hogy lassabban öregedjen valaki. Van jogunk megszabni, hogy ki meddig élhet?Hol a határ betegség és pl hátrány közt? Mi az a határ, aki valahonnan pl törpe növésű és nem csak szimplán alacsony? Akkor alacsony embereknek nem engedélyezzük, hogy javítsák a gyerekeik magasságát, ha szeretnék?

    Mezőgazdaság és az energiatermelés is jelentős változásokon mehet át. Talán sikerül olyan egyszerű életformákat létrehozni, amik könnyen állítanak elő szintetikus húst és nem kell állatokat tenyészteni vagy csinálnak olyan növényeket, amik nagyságrendekkel jobbak üzemanyag termeléshez. Ezek már belátható időn belül megvalósulhatnak.

    Szerintem bőven lesznek még komoly felfedezések az évszázadban. :D Valódi mesterséges intelligencia szólna a legnagyobbat, de a molekuláris nanogépek lehetőségei is a képzelet határait súrolják. A jövő itt van. És tényleg, némely technológia rettentő veszélyeket hordoz magában, nyitott szemmel kell járnunk, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyveket.
  • SirBubu #26
    ha az emberek nem lázadnak föl ez ellen, akkor a gépek fognak

    Terminátor 3: A gépek lázadása

    :DD
  • Ahoy #25
    Persze ezt csak Észak-Koreában lehetne megcsinálni az fix. Amilyen pechünk van ők meg is fogják csinálni, mert annyira eke egyszerű az egész, hogy egy gimis kémialaborban te is meg tudod csinálni egy Do It Yourself GM kit és youtube tutorial videó alapján. Kim Jong Ün tökéletes katonái, gombnyomásra hidegvérű félelem nélküli gyilkosokká válhatnak.
    Vagy mi van, ha egyszerűen valaki a pincében létrehozza CRISP/CAS9-el a tökéletes mutáns emberi fajt? Szuperintelligens, szupererős, védett a legtöbb betegséggel szemben. Ez vár ránk 2015 után, mert hónapról hónapra jönnek ki a CRISP/CAS9-es cikkek tömegei... Ez az évszázad felfedezése. Vagy teljes pusztulást hoz ránk, vagy minden problémánkra megoldást. Köztes út nem nagyon lesz :D
  • Ahoy #24
    Ó pedig ha tudnád :) Lehet már olvasták tőlem párszor itt vagy iponon az ugorja át a mesét.
    Utólagos génmódosítás nagyon is realitás. Sőtmitöbb tök egyszerű az egész. Nem mennék bele a technikai részletekbe, de lényegében arról van szó, hogy nem patogén adeno/retro/lentivírussal, lehet nagyon célzottan sejteken GM-et végezni. Ehhez meg kell tervezni egy olyan vektort ami alapján aztán támadnak a vírusok. Ez egy nagyon bevett általános művelet manapság, jelenleg főleg neurobiológiai kutatáshoz használják. Pl megfertőznek a patkány agyában bizonyos sejteket, beléjük ültetnek fényérzékeny csatornákat, és így bizonyos lézerfényre ingerelhetőek lesznek. Lehet még befolyásolni nagyon specifikusan a sejtek alakját, és még egy sor másik dolgot. A KOKI-ban csinálnak itthon is ilyen egereket. Illetve volt emberkísérlet is a szemészeti klinikán, ott a Stargardt szindrómát, egy genetikai retina betegséghez végeztek tanulmányt, hogy a retinát fluoreszcensé téve mi történik. Ugyanis a genetikai betegségek utólag javíthatóvá válhatnak, célzottan pl lentivírussal.
    Egyetlen probléma ezzel, hogy az immunrendszer megtámadja, tehát ha világos szemet szeretnél, akkor ha nincs szupresszálva a rendszer akkor megtámadja a génmódosított sejteket. Persze erre jövőben lehet megoldás.

    Tudjuk például egészen pontosan a hidegvérű agresszió agyi pályáit. A másik agresszió amikor a patkány el akarja űzni a támadót. A hidegvérű viszont a végső megoldás, tudatosan meg akarja ölni az illetőt torokra és lágy részekre harapva. Ez teljesen más pályát aktivál és pl a kicsinyek védelmét szolgálja.
    Kimutatták, hogy szociológiai és pszichiátriai hatások ezt a pályát teszik aktívvá gyerekkori traumák hatására. Ezért válik a rossz körülmények között felnövő kisfiú hiperagresszívvé, és gondolkodás nélkül nyakon fog szúrni. Bőven benne van a genetika és a putri hatása is.

    Nos ezt a pályát véglegesen kilehetne ütni az emberekből, akkor akár teljesen megszűnhetne az utcai erőszak. Viszont sok olyan dolgot ami már strukturálisan kialakult, nehezen tudjuk génmanipulálni. Bár nem lehetetlen egy nagyobb vázizomrendszer, vagy a hippokampusz neurogenezis felturbózása, vagy az elefánt rákvédő génjéne beültetése utólag minden sejtbe egy nagyon alapos vírusfertőzés, vagy a CRISPR segítségével (bár azt nem tudom hogyan lehetne) Viszont ma nem legális, és nem is fogják engedni "etikai" okokra hivatkozva... Egyébként utólag személyiségjegyeket, emlékeket módosítani az sci-fi. Nincs tudományos alapja. Jól felfedezett evolúciósan kialakult pályákat igen, mint a hiperagresszió, a szorongás, depresszió,okozói stb ezeket lehet majd génmanipulációval/optogenetikával kezelni. Vannak kísérletek már nagyon régóta agyi ingerléssel gombnyomásra történő boldogságérzet, agresszió stb szabályozására. Van már olyan GM csatorna is, ami bizonyos segédmolekulák segítségével nem fénnyel, hanem rádiófrekvenciás sugárzással is aktiválható távolról. Pl adott egy GM kisgyerekekből álló osztály, mindegyik agyának boldogságpályái ingerelhetők egy RF mező segítségével. (Specificitás miatt csak közelről). Ha tanulnak akkor boldogságpályáik ingerlődnek. Ha rosszalkodnának, akkor pedig zokogva összeesnek annyira elkezdenek szorongani.
    Ezek korai talán 70-es évekbeli agyi (elektromos) ingerléses állatkísérletek... nem is kell GM...
  • ostoros #23
    Ez nagyon nem így van.A nagy cégek elkezdték a gépesítést, hogy kevesebb bért kelljen kifizetniük, ezért az iparban megszűnt egy csomó állás. Az iparból elmenekültek az emberek és a szolgáltatásba kerültek. Kocsmát, éttermet, fodrászatot, stb. nyitottak. Vagy ezekhez álltak be. Pl. pultos, műkörmös, pincér, sztriptíz táncos. És ez működhetne a továbbiakban is, ha minden ipari termelést átvesznek a robotok.

    Azonban, a nagy cégek egyre inkább beszállnak a szolgáltatásba is, és ott is központosítanak, és elhalásszák az emberek elől a pénzt!
    McDonald’s az éttermek elől, Tesco a kisboltok elől, (sőt, már a pénztáros se kell, legyen az is önkiszolgáló, hogy rohadnának el) Starbucks a kávézók elől, stb.
    Tehát most az emberek egy része kiszorul a szolgáltatói szektorból is, és újabb szolgáltatásokat, sőt, kifejezetten szélhámosságokat találnak ki, vagy bűnözőnek állnak, hogy pénzt szerezzenek. Jósnők, ezoterikus marhaságok, karate edzők, átverős cégek, drog kereskedők, ezek lesznek az új siker ágazatok.
    Összességében tehát elmondható, hogy a gépesítés miatti szükségből jött létre a szolgáltató szektor. Ami önmagában nem baj, de egyre kevesebb helyre tud a társadalom tovább menekülni!
    Tehát a társadalom fennmaradása érdekében igenis korlátozni kell a robotizálást. Ha már az iparban nem is, a szolgáltató szektorból igenis ki kell tiltani őket.

    És még egy dolog: a szolgáltató szektor működéséhez szükség van a középosztályra. Úgy lesznek tele az éttermek, műkörmösök, bárok. Másképp nem. Ennek érdekében pedig el kell kerülni a középosztály leépítését és a további tőke koncentrációt!

    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.12.19. 01:09:10
  • Kornan #22
    Jah és mégegy videó, ami elmondja, hogy működik a gén szerkesztés. Ha jól értem már ma bárki átszerkeszthető, amikor még kevés sejtből áll és ez a technológia már kereskedelmi forgalomba került. Szőke haja legyen a gyerekednek, kék szeme? Nem probléma. Ahogy egyre több gén azonosítanak, úgy bővül a paletta is. Egyetlen ami miatt nem lehet ilyet az a törvény.

    CRISPR-Cas9 rövid

    Elméletben felnőtt is átszerkeszthető, de ez nem tudom milyen következményekkel járna, illetve hogy működne egyáltalán Ehhez nincs elég tudásom ezen a szakterületen.
  • Kornan #21
    Szerintem mind a kettőtöknek igaza van. Vannak genetikai és neveltetési vonatkozásai is a dolognak. Illetve a neveltetés szót lecserélném fejlődésre vagy személyiségre, mert lehetnek olyan események, amelyek komoly nyomot hagynak az emberen. Tehát ez magában foglalja a neveltetést és minden környezetbeli hatást, ami az adott illetőt érte.

    Az az ember, akinek gyakran dührohamai vannak és buta, az valószínűleg nagyobb eséllyel követ el bűncselekményt, mint a halál nyugodt ember, aki amúgy jól keres a képességei miatt. És ennek bizony lehetnek fizikai jelei is az agyban és/ vagy a génekben. Vagy ott vannak például a nők. Köztük is kevesebb a bűncselekmények aránya, például, mert kevésbé agresszívek.

    Ha mindenki nő lenne, kevesebb bűncselekmény lenne. :D -> Csináljunk mindenkiből nőt. Nah jó ennyit nem ér a dolog, csak egy rossz vicc volt. :P

    De abban Ahoynak adok igazat, hogy gén manipulációval a bűnözők száma jelentősen csökkenthető lenne, mert igenis számít, hogy ki mennyire impulzív, agresszív, okos, ronda és az is, hogy a szülei milyen génekkel rendelkeznek, mert ez kihat a neveltetésére is.

    Egyébkén már most rendelkezésre áll a technológia, hogy szerkesszük a géneket, de ha jól értem, akkor még alig értjük mi mit csinál. És rettentő körültekintően kell eljárnunk, bármilyen módosítást is teszünk, mert ez utána bekerül a társadalom génállományába. Kezdetnek pl a genetikai betegségeket kellene meggyógyítani.

    Itt egy előadás erről az új technológiáról: CRISPR-Cas9
    Utoljára szerkesztette: Kornan, 2015.12.19. 00:35:57
  • Kornan #20
    Szerintem sem lesz annyi új munkahely, mint amennyit ki lehet majd váltani. Főleg akkor ha már a gépek eljutnak arra a szintre, hogy mérnököket váltsanak ki. Nem feltétlen dől össze a világ, de változásokra lesz szükség. Alkalmazkodnunk kell, ennyi. Csak arra kell figyelni, hogy egyre gyorsabban változnak a dolgok és néhány technológia elképesztő új lehetőségeket teremt. Rossz és jó lehetőségeket egyaránt, rajtunk múlik majd mihez kezdünk velük.