Berta Sándor
Az autókat is robotoknak tekinthetjük
A robotok sokkal jobban integrálódtak az emberek életébe, mint azt sokan első pillanatban gondolnák.
Dublinban a szakemberek arról beszélgettek, hogy mennyire változtatják meg a gépek az embereket és miként néz ki a velük való együttélés. Amikor a robotok szóba kerülnek, akkor a felhasználóknak gyakran olyan emberszerű, karokkal, lábakkal és fejjel ellátott gépek jutnak az eszükbe, amelyek többnyire önállóan cselekednek. Andra Keay, a Silicon Valley Robotics ügyvezető igazgatója viszont úgy vélte, hogy a robotok ennél sokkal többek és nem mindig láthatóak. Szerinte gyakorlatilag már minden új autó egy robotnak tekinthető, miként akár egy mosógép is. Mindenütt, ahol számítógép által vezérelt gépek dolgoznak, a háttérben valójában egy robot működik.
Keay kiemelte, hogy a robotok mindent megváltoztatnak, és segítenek megérteni, hogy mit jelent embernek lenni. A szakértő arra utalt, hogy nagyon kezd elmosódni a határ a gépek és az emberek között. A technológia gyakorlatilag az ember továbbfejlesztésének tekinthető és teljesen újra kell gondolni, hogy mit jelent a velük való együttélés. Három fontos kategória van: robotok, amelyek dolgoknak néznek ki; robotok, amelyek robotnak néznek ki és végül azok a robotok, amelyek embernek tűnnek. Mindegyik kategória szereplői más feladatokat láthatnak el.
Ugyan az emberiség egy információs és kommunikációs forradalom közepén van, hiszen alapvetően gépek gondoskodnak az emberek közötti interakciókról, van még egy érdekes szempont a robotokkal kapcsolatban. Vannak olyan helyzetek, amikor a felhasználók fáradtak vagy kimerültek és ilyenkor egyáltalán nem akarnak más emberekkel kommunikálni, hanem inkább minden közösségi kapcsolatot elkerülnének. Ennél a pontnál a robotok sokkal inkább alkalmasak lennének bizonyos feladatok átvételére.
Remi El-Ouazzane, a Movidius vezérigazgatója kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia már nem jövőbeli vízió, hanem régóta a valóság része. A felhőkörnyezetből származó hatalmas adatmennyiséggel táplált eszközök már intelligensek, a gépek egyre jobban hasonlítanak az emberekre. A mesterséges intelligenciához köthető forradalom tehát már most is zajlik és ez mindenütt megfigyelhető, legyen szó az önállóan közlekedő autókról, a drónokról vagy éppen a virtuális valóságról.
A cégvezető optimista volt abban a tekintetben, hogy a mesterséges intelligencia miként fog hatni az emberekre és hisz benne, hogy végül ebből lehet majd profitálni. Ugyanakkor El-Ouazzane elismerte: szükség lesz megfelelő keretfeltételekre és etikai szabályokra arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni a gépeket, azért, hogy ne veszítsük el az ellenőrzést felettük.
Dublinban a szakemberek arról beszélgettek, hogy mennyire változtatják meg a gépek az embereket és miként néz ki a velük való együttélés. Amikor a robotok szóba kerülnek, akkor a felhasználóknak gyakran olyan emberszerű, karokkal, lábakkal és fejjel ellátott gépek jutnak az eszükbe, amelyek többnyire önállóan cselekednek. Andra Keay, a Silicon Valley Robotics ügyvezető igazgatója viszont úgy vélte, hogy a robotok ennél sokkal többek és nem mindig láthatóak. Szerinte gyakorlatilag már minden új autó egy robotnak tekinthető, miként akár egy mosógép is. Mindenütt, ahol számítógép által vezérelt gépek dolgoznak, a háttérben valójában egy robot működik.
Keay kiemelte, hogy a robotok mindent megváltoztatnak, és segítenek megérteni, hogy mit jelent embernek lenni. A szakértő arra utalt, hogy nagyon kezd elmosódni a határ a gépek és az emberek között. A technológia gyakorlatilag az ember továbbfejlesztésének tekinthető és teljesen újra kell gondolni, hogy mit jelent a velük való együttélés. Három fontos kategória van: robotok, amelyek dolgoknak néznek ki; robotok, amelyek robotnak néznek ki és végül azok a robotok, amelyek embernek tűnnek. Mindegyik kategória szereplői más feladatokat láthatnak el.
Ugyan az emberiség egy információs és kommunikációs forradalom közepén van, hiszen alapvetően gépek gondoskodnak az emberek közötti interakciókról, van még egy érdekes szempont a robotokkal kapcsolatban. Vannak olyan helyzetek, amikor a felhasználók fáradtak vagy kimerültek és ilyenkor egyáltalán nem akarnak más emberekkel kommunikálni, hanem inkább minden közösségi kapcsolatot elkerülnének. Ennél a pontnál a robotok sokkal inkább alkalmasak lennének bizonyos feladatok átvételére.
Remi El-Ouazzane, a Movidius vezérigazgatója kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia már nem jövőbeli vízió, hanem régóta a valóság része. A felhőkörnyezetből származó hatalmas adatmennyiséggel táplált eszközök már intelligensek, a gépek egyre jobban hasonlítanak az emberekre. A mesterséges intelligenciához köthető forradalom tehát már most is zajlik és ez mindenütt megfigyelhető, legyen szó az önállóan közlekedő autókról, a drónokról vagy éppen a virtuális valóságról.
A cégvezető optimista volt abban a tekintetben, hogy a mesterséges intelligencia miként fog hatni az emberekre és hisz benne, hogy végül ebből lehet majd profitálni. Ugyanakkor El-Ouazzane elismerte: szükség lesz megfelelő keretfeltételekre és etikai szabályokra arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni a gépeket, azért, hogy ne veszítsük el az ellenőrzést felettük.