Berta Sándor
Nem rúgható ki senki WhatsApp-üzenetben
Ausztriában nem felel meg a formai követelményeknek a lefényképezett és elküldött felmondólevél.
Ausztriában egy fogászati asszisztenst úgy rúgott ki a főnöke, hogy a felmondólevelet lefényképezte, majd a WhatsApp szolgáltatásán keresztül elküldte annak másolatát. Mindez azonban az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján törvénytelen volt. A munkáltatói jogokat gyakorló fogorvosnő elkészítette a felmondólevelet, majd azt lepecsételte és alá is írta. Ez teljesen rendben is volt, a probléma ezután kezdődött, ugyanis lefényképezte a dokumentumot, majd 2014. október 31-én elküldte a WhatsApp rendszerén keresztül a fotót. Ezután postán is feladta a papírt, amelyet az elbocsátott asszisztens 2014. november 4-én kapott meg.
A kirúgott munkatárs megtámadta a döntést és arra hivatkozott, hogy a digitális fotó nem tekinthető hivatalos felmondólevélnek, mert a fogászati alkalmazottakra vonatkozó kollektív szerződés szerint nem teljesíti a dokumentumokra vonatkozó formai követelményeket. A vita lényege, hogy a felmondási hónap végétől számított két hónapig kell kapnia fizetést. Mivel a hivatalos dokumentumot postai úton nem októberben, hanem novemberben kapta meg, ezért az tovább, szerinte egészen 2015. január 31-ig jár neki - a fogorvos természetesen ezt vitatta.
Az első fokú eljáró bíróság a munkáltatónak adott igazat, a fellebbviteli testület azonban az asszisztensnek. Ezután került az ügy az Osztrák Legfelsőbb Bíróság elé, amely megerősítette a fellebbviteli bíróság ítéletét. A testület arra hivatkozott, hogy a kirúgott munkavállaló okostelefonjára elküldött digitális fénykép nem felel meg a felmondólevelekkel szemben támasztott formai követelményeknek. A címzett ezt az üzenetet ki sem tudja nyomtatni és azt is nehezen lehet kideríteni a kis méretű kijelzőn, hogy ki írta alá a dokumentumot, illetve, hogy az pontosan mit tartalmaz.
Ausztriában egy fogászati asszisztenst úgy rúgott ki a főnöke, hogy a felmondólevelet lefényképezte, majd a WhatsApp szolgáltatásán keresztül elküldte annak másolatát. Mindez azonban az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján törvénytelen volt. A munkáltatói jogokat gyakorló fogorvosnő elkészítette a felmondólevelet, majd azt lepecsételte és alá is írta. Ez teljesen rendben is volt, a probléma ezután kezdődött, ugyanis lefényképezte a dokumentumot, majd 2014. október 31-én elküldte a WhatsApp rendszerén keresztül a fotót. Ezután postán is feladta a papírt, amelyet az elbocsátott asszisztens 2014. november 4-én kapott meg.
A kirúgott munkatárs megtámadta a döntést és arra hivatkozott, hogy a digitális fotó nem tekinthető hivatalos felmondólevélnek, mert a fogászati alkalmazottakra vonatkozó kollektív szerződés szerint nem teljesíti a dokumentumokra vonatkozó formai követelményeket. A vita lényege, hogy a felmondási hónap végétől számított két hónapig kell kapnia fizetést. Mivel a hivatalos dokumentumot postai úton nem októberben, hanem novemberben kapta meg, ezért az tovább, szerinte egészen 2015. január 31-ig jár neki - a fogorvos természetesen ezt vitatta.
Az első fokú eljáró bíróság a munkáltatónak adott igazat, a fellebbviteli testület azonban az asszisztensnek. Ezután került az ügy az Osztrák Legfelsőbb Bíróság elé, amely megerősítette a fellebbviteli bíróság ítéletét. A testület arra hivatkozott, hogy a kirúgott munkavállaló okostelefonjára elküldött digitális fénykép nem felel meg a felmondólevelekkel szemben támasztott formai követelményeknek. A címzett ezt az üzenetet ki sem tudja nyomtatni és azt is nehezen lehet kideríteni a kis méretű kijelzőn, hogy ki írta alá a dokumentumot, illetve, hogy az pontosan mit tartalmaz.