A Cisco és a Messagenet megtámadta az Európai Bizottság 2011 októberi felvásárlási engedélyét, de a bíróság szerint mai határozata szerint az összefonódás nem akadályozza meg a versenyt a belső piacon.

A Microsoft 2011 szeptemberében vásárolta fel a kommunikációs céget, melynek hatósági engedélyezését a Cisco és a Messagenet megpróbálták megakadályozni, de a Bizottság még akkor megállapította, hogy a bejelentett összefonódás még a legszűkebb piacon sem vet fel versenyjogi aggályokat. Mivel a döntéssel nem értettek egyet, ezért bíróság elé vitték a kérdést, megsemmisítés iránti keresetet indítottak az akkori határozat ellen. Ma a törvényszék kimondta, hogy még ha a Skype megszerzése révén a Microsoft 80-90%‑os részesedést szerezne is a lakossági telekommunikáció piacán - amely a windowsos PC‑ken folytatott videohívások piaci szegmensének felel meg - a piaci részesedések és e piaci szegmensben a koncentráció magas szintje nem jeleznek olyan erőt, amely lehetővé tenné a Microsoft számára, hogy jelentősen akadályozza a tényleges versenyt Európában.

A bíróság szerint a lakossági telekommunikáció egy fejlődésben lévő, új piac, amelyet rövid fejlesztési ciklusok jellemeznek, és amelyen a nagy piaci részesedések múlékonynak bizonyulhatnak. Emellett a Microsoft, amely hagyományosan jelentős piaci részesedéssel rendelkezik a személyi számítógépen használt szoftverek piacán, kevésbé van jelen az olyan új informatikai hordozókon, mint amilyenek a táblagépek és az okostelefonok, amelyek jelentősége folyamatosan növekszik a lakossági telekommunikáció piacán. Márpedig bármely, a PC használók tekintetében a telekommunikáció árának emelésére tett kísérlet arra ösztönözné e személyeket, hogy alternatív hordozók felé forduljanak.


Kiemelik, hogy mivel az online telefonálás piacán a szolgáltatások hagyományosan ingyenesek, a felhasználók díjfizetésre való esetleges kötelezése azzal a kockázattal jár, hogy a felhasználók más szolgáltatókhoz fordulnak, amelyek továbbra is ingyenesen nyújtják szolgáltatásaikat. Azt is megállapítják, hogy a Windows alatt működő PC‑től eltérő hordozókon a Microsoft versenytársai kellően jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek ahhoz, hogy olyan telekommunikációs hálózatokat alakítsanak ki, amelyek legalábbis ahhoz hasonlítható felhasználási szintet és vonzerőt jelenítenek meg, mint amellyel a Skype és a Microsoft együttesen rendelkeznek. Ezen okok miatt a vizsgált összefonódás összeegyeztethető az Unió versenyjogi szabályaival.

Elutasították a Cisco és a Messagenet azon érvét is, amely szerint ezen összefonódás következtében a Microsoftnak lehetősége lesz arra, hogy a vállalati telekommunikáció piacán előnyt szerezzen a Lync és a Skype, valamint annak széles felhasználói bázisa között, a versenytársak rovására. E tekintetben a törvényszék először is emlékeztet arra, hogy valamely összefonódást kizárólag akkor lehet a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítani, ha az közvetlenül és azonnal akadályozza a versenyt. Márpedig a Lync és a Skype közötti átjárhatóság megvalósítása, valamint az ennek következtében létrejövő új termék forgalmazásának sikere - amely elméletileg lehetővé tenné a Microsoft számára a verseny korlátozását - egy sor olyan tényezőtől függ, amelyek nem bizonyos, hogy a kellően közeli jövőben meg tudnak valósulni.

Érvelésük szerint az egyesített kommunikációs eszköz iránt esetleg érdeklődő vállalkozások elsősorban a saját termékeik és szolgáltatásaik fogyasztóival kívánnak kapcsolatba lépni, és nem a Skype felhasználóival, ráadásul a Skype nem teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy aktívan kapcsolatot keressenek a felhasználóikkal, akik rendszerint álnevet használnak, és csupán előzetes engedélyükkel lehet kapcsolatba lépni velük. Szintén hangsúlyozzák, hogy a Lync‑nek a vállalati telekommunikáció piacán olyan erős szereplőkkel kell szembenéznie, mint amilyen a Cisco, amely önmagában nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, mint a Microsoft. Márpedig e körülmény jelentősen csökkenti a Microsoft azon képességét, hogy e piacon akadályozza a versenyt.