Berta Sándor
Milliárdok az EU határainak ellenőrzésére
Az Európai Unió hatalmas összegeket költ olyan technológiákra, amelyek segítségével megvalósítható a külső határ hézagmentes ellenőrzése. Ezek a megbízások a biztonsági és a hadiiparnak tetemes bevételeket jelentenek.
Az Európai Parlament elfogadta az Európai Határellenőrző Rendszerrel (EUROSUR) kapcsolatos előterjesztést, mely szerint az európai uniós tagállamok a rendelkezésükre álló minden technikai eszközt bevethetnek azért, hogy a fontos információkat megszerezzék. Az EU tengeri határain már most is bizonyos szakaszokat radarral, repülőgéppel és járőrhajókkal figyelnek meg. A jövőben azonban bevetnék a robotrepülőgépeket is, valamint alkalmazni fogják a nagy felbontású műholdképeket, hogy idejében felderíthessék a gyanús tevékenységeket. "A EUROSUR egy információcserét szolgáló rendszer és a programban nem szerepel a technikai kapacitások bővítése. Azokat a technológiákat használjuk, amelyek már a tagországok rendelkezésére állnak. Az új rendszerrel kicsit távolabb láthatunk, a határokon túl is. A rendszer a Földközi-tengerre és a keleti határokra összpontosít" - fejtette ki Gil Arias, a FRONTEX európai ügynökség igazgatóhelyettese. A FRONTEX felel az európai uniós tagállamok külső határainál folyó operatív együttműködésért.
"Csak a EUROSUR-projektekkel kapcsolatban becslések szerint 170-180 millió euró folyt be. További 500 millió eurót fektettek be a drónokkal kapcsolatos kutatásokba, míg a biztonságot érintő kutatásokra az elmúlt hét évben 1,4 milliárd eurót adtak ki. A Horizon 2020 finanszírozási keretében az Európai Bizottság közel négymilliárd eurót fordítana az ezzel kapcsolatos munkákra" - jelentette ki Benjamin Hayes, a Statewatch nevű szervezet munkatársa. "Eddig kevesebb, mint nyolcmillió eurót költöttünk" - nyilatkozta Arias. Azonban Hayes erre válaszul közölte, hogy ha a EUROSUR kapcsán a nemzeti kiadásokat és a kutatás-fejlesztési költségeket is összeszámolják, akkor azok körülbelül 870 millió eurót tesznek ki.
A hadiipari kiadások csökkenésével egyértelműen előtérbe kerültek a civil biztonsági projektek. 2001. szeptember 11. után az Amerikai Egyesült Államok hatalmas összegeket fektetett be ezen a területen és Európa most követi ezt a példát. Az EU által támogatott kutatóprojektekben - TALOS, Aeroceptor, PERSEUS - már a jövő határellenőrzési rendszerein dolgoznak. Ez egy hatalmas üzletet jelent elsősorban az európai hadiiparnak. Hayes ugyanakkor rámutatott, hogy az óriási összegű befektetések úgy valósulnak meg, hogy még még az sem világos, pontosan milyen kihívásoknak kell megfelelni. "Úgy kutatják a megoldást, hogy nem ismerik a problémát. Eddig senki sem vette a fáradtságot annak a megvizsgálására, hogy ezek jó beruházások-e. Meg kellene vizsgálnunk, hogy mely rendszereknek van értelme" - mondta a Statewatch szakértője.
A célok között szerepelhet a menekülteket szállító csónakok és hajók felderítése. A FRONTEX októberi statisztikája alapján csak az idén közel 29 000 személyt mentettek ki a vízből. Az ügynökség műveleteinek egyharmada ilyen bevetés. Az új technológiák segíthetnek a menekülteket szállító járművek felkutatásában, ezáltal csökkenthető lenne az áldozatok száma, illetve megakadályoznák, hogy ezek az emberek Európában partot érjenek. Mindez inkább tűnik a tünet, mint a probléma kezelésének. Európai szakemberek tavaly májusban rávilágítottak, hogy az új határvédelmi programok gyakorlatilag semmilyen szempontból sem lesznek hasznosak az EU számára, viszont cserébe több milliárd eurót emésztenek fel. A dokumentum készítői három európai uniós projektet vettek górcső alá, ezek az Európai Határellenőrző Rendszer (EUROSUR), a Beutazási/Kiutazási Rendszer (EES) és az Utazók Regisztrációs Programja (RTP).
Az Európai Parlament elfogadta az Európai Határellenőrző Rendszerrel (EUROSUR) kapcsolatos előterjesztést, mely szerint az európai uniós tagállamok a rendelkezésükre álló minden technikai eszközt bevethetnek azért, hogy a fontos információkat megszerezzék. Az EU tengeri határain már most is bizonyos szakaszokat radarral, repülőgéppel és járőrhajókkal figyelnek meg. A jövőben azonban bevetnék a robotrepülőgépeket is, valamint alkalmazni fogják a nagy felbontású műholdképeket, hogy idejében felderíthessék a gyanús tevékenységeket. "A EUROSUR egy információcserét szolgáló rendszer és a programban nem szerepel a technikai kapacitások bővítése. Azokat a technológiákat használjuk, amelyek már a tagországok rendelkezésére állnak. Az új rendszerrel kicsit távolabb láthatunk, a határokon túl is. A rendszer a Földközi-tengerre és a keleti határokra összpontosít" - fejtette ki Gil Arias, a FRONTEX európai ügynökség igazgatóhelyettese. A FRONTEX felel az európai uniós tagállamok külső határainál folyó operatív együttműködésért.
"Csak a EUROSUR-projektekkel kapcsolatban becslések szerint 170-180 millió euró folyt be. További 500 millió eurót fektettek be a drónokkal kapcsolatos kutatásokba, míg a biztonságot érintő kutatásokra az elmúlt hét évben 1,4 milliárd eurót adtak ki. A Horizon 2020 finanszírozási keretében az Európai Bizottság közel négymilliárd eurót fordítana az ezzel kapcsolatos munkákra" - jelentette ki Benjamin Hayes, a Statewatch nevű szervezet munkatársa. "Eddig kevesebb, mint nyolcmillió eurót költöttünk" - nyilatkozta Arias. Azonban Hayes erre válaszul közölte, hogy ha a EUROSUR kapcsán a nemzeti kiadásokat és a kutatás-fejlesztési költségeket is összeszámolják, akkor azok körülbelül 870 millió eurót tesznek ki.
A hadiipari kiadások csökkenésével egyértelműen előtérbe kerültek a civil biztonsági projektek. 2001. szeptember 11. után az Amerikai Egyesült Államok hatalmas összegeket fektetett be ezen a területen és Európa most követi ezt a példát. Az EU által támogatott kutatóprojektekben - TALOS, Aeroceptor, PERSEUS - már a jövő határellenőrzési rendszerein dolgoznak. Ez egy hatalmas üzletet jelent elsősorban az európai hadiiparnak. Hayes ugyanakkor rámutatott, hogy az óriási összegű befektetések úgy valósulnak meg, hogy még még az sem világos, pontosan milyen kihívásoknak kell megfelelni. "Úgy kutatják a megoldást, hogy nem ismerik a problémát. Eddig senki sem vette a fáradtságot annak a megvizsgálására, hogy ezek jó beruházások-e. Meg kellene vizsgálnunk, hogy mely rendszereknek van értelme" - mondta a Statewatch szakértője.
A célok között szerepelhet a menekülteket szállító csónakok és hajók felderítése. A FRONTEX októberi statisztikája alapján csak az idén közel 29 000 személyt mentettek ki a vízből. Az ügynökség műveleteinek egyharmada ilyen bevetés. Az új technológiák segíthetnek a menekülteket szállító járművek felkutatásában, ezáltal csökkenthető lenne az áldozatok száma, illetve megakadályoznák, hogy ezek az emberek Európában partot érjenek. Mindez inkább tűnik a tünet, mint a probléma kezelésének. Európai szakemberek tavaly májusban rávilágítottak, hogy az új határvédelmi programok gyakorlatilag semmilyen szempontból sem lesznek hasznosak az EU számára, viszont cserébe több milliárd eurót emésztenek fel. A dokumentum készítői három európai uniós projektet vettek górcső alá, ezek az Európai Határellenőrző Rendszer (EUROSUR), a Beutazási/Kiutazási Rendszer (EES) és az Utazók Regisztrációs Programja (RTP).
