Berta Sándor
Európa ideje közeleg a digitális piacon
Most még az egyesült államokbeli cégek határozzák meg az internetet és az online kereskedelmet, azonban ez csupán egy pillanatnyi állapot. Kontinensünk piaca nagyobb, a szélessávú internet elterjedtebb, a vásárlók aránya magasabb.
"Jelenleg a nemrég alapított amerikai óriáscégek, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook uralják a világhálót és az e-kereskedelmet. De ez csak pillanatfelvétel, az európaiak ideje el fog jönni és szerintünk a jövőben több meghatározó európai szereplő lesz az internetgazdaságban." - jelentette ki Philipp Freise, a KKR amerikai pénzügyi befektető vállalat európai média- és digitális befektetési csoportjának vezetője. "A ComScore piackutató cég digitális piaccal kapcsolatos felmérései megmutatják, hogy mennyire eltolódhatnak a stratégiai súlyok: 1996-ban még a felhasználók kétharmada amerikai volt, de napjainkra annyira elterjedt világszerte az internet, hogy csak az internetezők 13 százaléka képviseli az Amerikai Egyesült Államokat. Az európai digitális piac nagyobb is az amerikainál az európai uniós tagországokban 368 millió internetező és 193 millió Facebook-tag él, ezzel szemben az USA-ban 245 millió felhasználót és 166 millió Facebook-profilt tartanak nyilván. Az európaiak 72 százalékának van szélessávú internetelérése, ez több mint az Amerikai Egyesült Államokban és több európai fogyasztó akarja használni a világhálót, mint tengerentúli. Nagy-Britanniában már az online hozzáféréssel rendelkező személyek 87 százaléka vásárolt virtuális boltban, ugyanez az arány az USA esetében 43 százalék."
Ugyanakkor vannak negatívumok is. Egy európai társaság esetében egy csődeljárás akár évekig is tarthat, így a hibázó vállalkozó csak hosszú idő után kaphat második esélyt. Az is problémát jelent, hogy az Amerikai Egyesült Államokban sokkal könnyebben kap egy cég hitelt. Az európai nagyobb tőzsdéken (London, Frakfurt, Párizs) az elmúlt egy évben csupán három internetes cég jelent meg, az Amerikai Egyesült Államokban viszont több mint 30. Európa a gazdasági integráció és az egységes belső piac ellenére nemzeti szempontból tagolt, ezért az újonnan alapított vállalatok elsősorban a kis hazai piacukra összpontosítanak és ezért nem is tudnak olyan gyorsan növekedni. Az európai államok közötti határoknak ugyanakkor pozitív hozadékaik is vannak, például a helyi vállalkozóknak az amerikaiaknál sokkal előbb el kell kezdeniük gondolkodni azon, hogy miként tegyék nemzetközivé az üzletüket. Ezzel olyan képességekre tesznek szert, amelyek később segíthetnek a világpiac meghódításában.
"Vannak európai sikertörténetek, elég csak a Skype, a Spotify vagy a Fotolia példáját említeni. A szélesebb körű áttöréshez azonban biztosítani kell a növekedési finanszírozást és ebben a magánbefektetők is fontos szerepet játszhatnak. Európa ötletműhelyként a sokféleségét tekintve előnyben van az USA-val szemben. Ott van a Szilícium-völgy, ami már évtizedek óta meghatározó kreatív központ, és amely állandóan új üzleti modelleket hoz létre, de a mi kontinensünkön több centrum is van: London, Berlin, Stockholm, Párizs vagy Helsinki. Ezeknek a kreatív központoknak helyi kötődésük van, de ennek ellenére szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Skandináv vállalkozóknak köszönhető a Spotify, a Skype vagy a Klarna online fizetési szolgáltatás. Ezek európai forrásokra és tehetségre támaszkodtak. A Fotolia nevű vezető európai digitális fotóplatform már 23 államban működik, csak tavaly nyolc új országban hozott létre honlapot."
"Való igaz, gyakori, hogy a reményteljes ötleteket felvásárolják az amerikai befektetők. De ez mutatja azt is, hogy milyen sikerpotenciál lehet az európai internetgazdaság koncepcióiban. Ráadásul nem csupán az újonnan alapított vállalatoktól származnak az innovációk. A klasszikus televízióadóként induló ProSiebenSat.1 mostanra Európa legdinamikusabb digitális konszernjévé vált, amely a Bertelsmann segítségével 2009-ben megalapította a BMG-t. Utóbbi Berlinből kiindulva a világ vezető független zenei kiadójává vált, amely profitál a zenei piac digitalizálásából. Az internet a zeneipar számára nagy kihívást jelent, de az emberek a világhálón keresztül négyszer több zenét hallgatnak, mint a CD korszakában. A probléma az, hogy ezzel pénzt is kell keresni, ezért az érintett ágazatok nem hagyhatják abba az új üzleti modellekkel és fizetési megoldásokkal való kísérletezést. A ProSiebenSat.1 és a BMG sikeresen megmutatták, hogy ez miként lehetséges" - szögezte le végül Philipp Freise.
"Jelenleg a nemrég alapított amerikai óriáscégek, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook uralják a világhálót és az e-kereskedelmet. De ez csak pillanatfelvétel, az európaiak ideje el fog jönni és szerintünk a jövőben több meghatározó európai szereplő lesz az internetgazdaságban." - jelentette ki Philipp Freise, a KKR amerikai pénzügyi befektető vállalat európai média- és digitális befektetési csoportjának vezetője. "A ComScore piackutató cég digitális piaccal kapcsolatos felmérései megmutatják, hogy mennyire eltolódhatnak a stratégiai súlyok: 1996-ban még a felhasználók kétharmada amerikai volt, de napjainkra annyira elterjedt világszerte az internet, hogy csak az internetezők 13 százaléka képviseli az Amerikai Egyesült Államokat. Az európai digitális piac nagyobb is az amerikainál az európai uniós tagországokban 368 millió internetező és 193 millió Facebook-tag él, ezzel szemben az USA-ban 245 millió felhasználót és 166 millió Facebook-profilt tartanak nyilván. Az európaiak 72 százalékának van szélessávú internetelérése, ez több mint az Amerikai Egyesült Államokban és több európai fogyasztó akarja használni a világhálót, mint tengerentúli. Nagy-Britanniában már az online hozzáféréssel rendelkező személyek 87 százaléka vásárolt virtuális boltban, ugyanez az arány az USA esetében 43 százalék."Ugyanakkor vannak negatívumok is. Egy európai társaság esetében egy csődeljárás akár évekig is tarthat, így a hibázó vállalkozó csak hosszú idő után kaphat második esélyt. Az is problémát jelent, hogy az Amerikai Egyesült Államokban sokkal könnyebben kap egy cég hitelt. Az európai nagyobb tőzsdéken (London, Frakfurt, Párizs) az elmúlt egy évben csupán három internetes cég jelent meg, az Amerikai Egyesült Államokban viszont több mint 30. Európa a gazdasági integráció és az egységes belső piac ellenére nemzeti szempontból tagolt, ezért az újonnan alapított vállalatok elsősorban a kis hazai piacukra összpontosítanak és ezért nem is tudnak olyan gyorsan növekedni. Az európai államok közötti határoknak ugyanakkor pozitív hozadékaik is vannak, például a helyi vállalkozóknak az amerikaiaknál sokkal előbb el kell kezdeniük gondolkodni azon, hogy miként tegyék nemzetközivé az üzletüket. Ezzel olyan képességekre tesznek szert, amelyek később segíthetnek a világpiac meghódításában.
"Vannak európai sikertörténetek, elég csak a Skype, a Spotify vagy a Fotolia példáját említeni. A szélesebb körű áttöréshez azonban biztosítani kell a növekedési finanszírozást és ebben a magánbefektetők is fontos szerepet játszhatnak. Európa ötletműhelyként a sokféleségét tekintve előnyben van az USA-val szemben. Ott van a Szilícium-völgy, ami már évtizedek óta meghatározó kreatív központ, és amely állandóan új üzleti modelleket hoz létre, de a mi kontinensünkön több centrum is van: London, Berlin, Stockholm, Párizs vagy Helsinki. Ezeknek a kreatív központoknak helyi kötődésük van, de ennek ellenére szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Skandináv vállalkozóknak köszönhető a Spotify, a Skype vagy a Klarna online fizetési szolgáltatás. Ezek európai forrásokra és tehetségre támaszkodtak. A Fotolia nevű vezető európai digitális fotóplatform már 23 államban működik, csak tavaly nyolc új országban hozott létre honlapot."
"Való igaz, gyakori, hogy a reményteljes ötleteket felvásárolják az amerikai befektetők. De ez mutatja azt is, hogy milyen sikerpotenciál lehet az európai internetgazdaság koncepcióiban. Ráadásul nem csupán az újonnan alapított vállalatoktól származnak az innovációk. A klasszikus televízióadóként induló ProSiebenSat.1 mostanra Európa legdinamikusabb digitális konszernjévé vált, amely a Bertelsmann segítségével 2009-ben megalapította a BMG-t. Utóbbi Berlinből kiindulva a világ vezető független zenei kiadójává vált, amely profitál a zenei piac digitalizálásából. Az internet a zeneipar számára nagy kihívást jelent, de az emberek a világhálón keresztül négyszer több zenét hallgatnak, mint a CD korszakában. A probléma az, hogy ezzel pénzt is kell keresni, ezért az érintett ágazatok nem hagyhatják abba az új üzleti modellekkel és fizetési megoldásokkal való kísérletezést. A ProSiebenSat.1 és a BMG sikeresen megmutatták, hogy ez miként lehetséges" - szögezte le végül Philipp Freise.