Szekeres Viktor
A nyár nagy mozisikerei Amerikában
Bár tudjuk, hogy a siker és a minőség nem jár kéz a kézben, mégis érdemes megnézni, hogy mely filmekre adnak ki az emberek nagyobb összeget.
Csak a legfelszínesebbek hiszik, hogy a legnagyobb sikerű filmek csakis a robotizált tömegnek köszönhetőek, hogy puszta marketinggel mindent el lehet adni a nézőknek. Ez már régóta nem így működik, ugyanis egymás után buknak meg a legnagyobb marketingköltségű gigaprodukciók. A nagy kérdés, hogy mi az a faktor, amivel az embereket be lehet csábítani a filmszínházakba.
Nyilván a kritikák ugyanúgy hatástalanok - sok elismert és felmagasztalt film végzi pármillió dollár bevétellel és bizonyos műfajoknál - például a tiniket célba vevő horrorfilmeknél - mindegy, hogyan köpködnek a kritikusok, a közönség magasan tesz rájuk és szertartásszerűen vonul be a filmre. Az már jó ideje megfigyelhető, hogy Hollywood szeret biztosra menni, így akárcsak 2005-ben, idén is rengeteg a feldolgozás, a folytatás és az adaptáció.
A vígjátékokat egy-egy szereplővel is remekül el lehet adni. Senkit nem ért sokként, hogy például a Távkapcs Adam Sandlerrel (134 millió) hozta azt a bevételt, amit a kommersz Sandler-filmek többsége simán hoz. Ugyancsak sikernek könyvelhető el a legfrissebb Jack Black-film, a pankrátoros Nacho Libre (80 millió) és az új Will Ferrell-film, a NASCAR-os Taplógáz (147 millió). Tehát egyszerű volt a sikerrecept, de sosem lehet gépies, mert például hiába volt Owen Wilson az Én, a nő és plusz egy főben, a film már nem tudott különösebben sikeres lenni.
Wilson társa, Vince Vaughn, igaz egy Jennifer Anistonnal felturbózva, szintén bezsákolta a százast a Szakíts, ha bírsz-szal (118 millió). Mindenesetre sztár nélkül vígjáték-meglepetés nem nagyon futott be. Nem volt Amerikai pite-kaliberű próbálkozás, inkább a kockázatkerülés jellemezte a stúdiókat.
A gyerekeket unos-untalan meg-megcélozzák különféle értékelhetetlen és értékelhető animációs alkotásokkal. Idén nyáron nem akadt Shrek-kaliberű produkció, hiszen bár színvonalasra sikerültek, de sem a Verdák (243 millió), sem a Túl a sövényen (155 millió) nem robbantott bankot, csak hozták azt a bevételt, amit egy Pixar és egy Dreamworks filmtől el is vártunk. Az persze már sajnálatosabb, hogy pár az említetteknél is jobban sikerült alkotás (Rém rom - 72 millió) papírformaszerűen sikert, de csak szolid sikert aratott. Mindenesetre a bukta animációs filmek listáját eltekintve a készítők még mindig nem találtak rá a tuti receptre.
Az eredeti filmek példáiból nagyjából ki lehetett deríteni (vagy nem - ha csak ilyen egyszerű lenne), hogy mire mozdul a mozinéző. Az pedig nyilván senkinek nem okozott nagy meglepetést, hogy az idei nyár slágere szinte mindenhol a Karib-tenger kalózainak második (420 millió) és az X-Men harmadik része (234 millió) volt. Az újabb folytatások is úton vannak, hiszen a tuti apanázsnál kevés jobb dolog van.
Mint azt már említettem, a feldolgozások is általában jó bizniszt jelentenek - idén a Da Vinci-kód (217 millió) volt az a film, amivel nem lehetett igazán nagyot bukni. Minden nézői vélemény előtt már annyian megnézték az első pár napon a mozikban, hogy a sajtó különféle csúcsdöntésekről szóló hírekkel volt tele. Azzal már senki sem foglalkozott, hogy az elvártakhoz képest igencsak maga alatt teljesített a film Amerikában. Persze Dan Brown következő regényéből, az Angyalok és démonokból készülő film már megkapta a zöld utat. A nyári meglepetésfilm is adaptációból való, az idehaza erre a hétre időzített Az ördög Pardát visel volt, 123 milliós bevételével - egyetlen aktuális, nagy bevételt hozó sztár nélkül tudott ilyen jól teljesíteni.
Bár összbevételt tekintve nincsenek a legnagyobbak között, de két független filmet még illik megemlíteni, hiszen nem a szokásos 1-2 millió dollárral fejezték be mozis pályafutásukat, hanem a műfajukban hihetetlen erősnek számító 50 millió környékén. Mind a Little Miss Sunshine (53 millió és nő), mind a The Illusionist (31 millió és nő) olyan kaliberű alkotás, mely akár a jövőbeni díjátadókon is arathat. Reméljük mindkettő megkapja idehaza is az őket megillető bánásmódot. Jövőre pedig az is kiderül, hogy tanult-e Hollywood sikerrecepteket, el tudja-e végre kerülni a bukásokat, vagy inkább biztosra mennek és továbbra is a folytatásokkal fognak babrálni.
Csak a legfelszínesebbek hiszik, hogy a legnagyobb sikerű filmek csakis a robotizált tömegnek köszönhetőek, hogy puszta marketinggel mindent el lehet adni a nézőknek. Ez már régóta nem így működik, ugyanis egymás után buknak meg a legnagyobb marketingköltségű gigaprodukciók. A nagy kérdés, hogy mi az a faktor, amivel az embereket be lehet csábítani a filmszínházakba.
Nyilván a kritikák ugyanúgy hatástalanok - sok elismert és felmagasztalt film végzi pármillió dollár bevétellel és bizonyos műfajoknál - például a tiniket célba vevő horrorfilmeknél - mindegy, hogyan köpködnek a kritikusok, a közönség magasan tesz rájuk és szertartásszerűen vonul be a filmre. Az már jó ideje megfigyelhető, hogy Hollywood szeret biztosra menni, így akárcsak 2005-ben, idén is rengeteg a feldolgozás, a folytatás és az adaptáció.
A vígjátékokat egy-egy szereplővel is remekül el lehet adni. Senkit nem ért sokként, hogy például a Távkapcs Adam Sandlerrel (134 millió) hozta azt a bevételt, amit a kommersz Sandler-filmek többsége simán hoz. Ugyancsak sikernek könyvelhető el a legfrissebb Jack Black-film, a pankrátoros Nacho Libre (80 millió) és az új Will Ferrell-film, a NASCAR-os Taplógáz (147 millió). Tehát egyszerű volt a sikerrecept, de sosem lehet gépies, mert például hiába volt Owen Wilson az Én, a nő és plusz egy főben, a film már nem tudott különösebben sikeres lenni.
Wilson társa, Vince Vaughn, igaz egy Jennifer Anistonnal felturbózva, szintén bezsákolta a százast a Szakíts, ha bírsz-szal (118 millió). Mindenesetre sztár nélkül vígjáték-meglepetés nem nagyon futott be. Nem volt Amerikai pite-kaliberű próbálkozás, inkább a kockázatkerülés jellemezte a stúdiókat.
A gyerekeket unos-untalan meg-megcélozzák különféle értékelhetetlen és értékelhető animációs alkotásokkal. Idén nyáron nem akadt Shrek-kaliberű produkció, hiszen bár színvonalasra sikerültek, de sem a Verdák (243 millió), sem a Túl a sövényen (155 millió) nem robbantott bankot, csak hozták azt a bevételt, amit egy Pixar és egy Dreamworks filmtől el is vártunk. Az persze már sajnálatosabb, hogy pár az említetteknél is jobban sikerült alkotás (Rém rom - 72 millió) papírformaszerűen sikert, de csak szolid sikert aratott. Mindenesetre a bukta animációs filmek listáját eltekintve a készítők még mindig nem találtak rá a tuti receptre.
Az eredeti filmek példáiból nagyjából ki lehetett deríteni (vagy nem - ha csak ilyen egyszerű lenne), hogy mire mozdul a mozinéző. Az pedig nyilván senkinek nem okozott nagy meglepetést, hogy az idei nyár slágere szinte mindenhol a Karib-tenger kalózainak második (420 millió) és az X-Men harmadik része (234 millió) volt. Az újabb folytatások is úton vannak, hiszen a tuti apanázsnál kevés jobb dolog van.
Mint azt már említettem, a feldolgozások is általában jó bizniszt jelentenek - idén a Da Vinci-kód (217 millió) volt az a film, amivel nem lehetett igazán nagyot bukni. Minden nézői vélemény előtt már annyian megnézték az első pár napon a mozikban, hogy a sajtó különféle csúcsdöntésekről szóló hírekkel volt tele. Azzal már senki sem foglalkozott, hogy az elvártakhoz képest igencsak maga alatt teljesített a film Amerikában. Persze Dan Brown következő regényéből, az Angyalok és démonokból készülő film már megkapta a zöld utat. A nyári meglepetésfilm is adaptációból való, az idehaza erre a hétre időzített Az ördög Pardát visel volt, 123 milliós bevételével - egyetlen aktuális, nagy bevételt hozó sztár nélkül tudott ilyen jól teljesíteni.
Bár összbevételt tekintve nincsenek a legnagyobbak között, de két független filmet még illik megemlíteni, hiszen nem a szokásos 1-2 millió dollárral fejezték be mozis pályafutásukat, hanem a műfajukban hihetetlen erősnek számító 50 millió környékén. Mind a Little Miss Sunshine (53 millió és nő), mind a The Illusionist (31 millió és nő) olyan kaliberű alkotás, mely akár a jövőbeni díjátadókon is arathat. Reméljük mindkettő megkapja idehaza is az őket megillető bánásmódot. Jövőre pedig az is kiderül, hogy tanult-e Hollywood sikerrecepteket, el tudja-e végre kerülni a bukásokat, vagy inkább biztosra mennek és továbbra is a folytatásokkal fognak babrálni.