Szekeres Viktor

A nyár nagy mozisikerei Amerikában

Bár tudjuk, hogy a siker és a minőség nem jár kéz a kézben, mégis érdemes megnézni, hogy mely filmekre adnak ki az emberek nagyobb összeget.

Csak a legfelszínesebbek hiszik, hogy a legnagyobb sikerű filmek csakis a robotizált tömegnek köszönhetőek, hogy puszta marketinggel mindent el lehet adni a nézőknek. Ez már régóta nem így működik, ugyanis egymás után buknak meg a legnagyobb marketingköltségű gigaprodukciók. A nagy kérdés, hogy mi az a faktor, amivel az embereket be lehet csábítani a filmszínházakba.

Nyilván a kritikák ugyanúgy hatástalanok - sok elismert és felmagasztalt film végzi pármillió dollár bevétellel és bizonyos műfajoknál - például a tiniket célba vevő horrorfilmeknél - mindegy, hogyan köpködnek a kritikusok, a közönség magasan tesz rájuk és szertartásszerűen vonul be a filmre. Az már jó ideje megfigyelhető, hogy Hollywood szeret biztosra menni, így akárcsak 2005-ben, idén is rengeteg a feldolgozás, a folytatás és az adaptáció.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A vígjátékokat egy-egy szereplővel is remekül el lehet adni. Senkit nem ért sokként, hogy például a Távkapcs Adam Sandlerrel (134 millió) hozta azt a bevételt, amit a kommersz Sandler-filmek többsége simán hoz. Ugyancsak sikernek könyvelhető el a legfrissebb Jack Black-film, a pankrátoros Nacho Libre (80 millió) és az új Will Ferrell-film, a NASCAR-os Taplógáz (147 millió). Tehát egyszerű volt a sikerrecept, de sosem lehet gépies, mert például hiába volt Owen Wilson az Én, a nő és plusz egy főben, a film már nem tudott különösebben sikeres lenni.

Wilson társa, Vince Vaughn, igaz egy Jennifer Anistonnal felturbózva, szintén bezsákolta a százast a Szakíts, ha bírsz-szal (118 millió). Mindenesetre sztár nélkül vígjáték-meglepetés nem nagyon futott be. Nem volt Amerikai pite-kaliberű próbálkozás, inkább a kockázatkerülés jellemezte a stúdiókat.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

A gyerekeket unos-untalan meg-megcélozzák különféle értékelhetetlen és értékelhető animációs alkotásokkal. Idén nyáron nem akadt Shrek-kaliberű produkció, hiszen bár színvonalasra sikerültek, de sem a Verdák (243 millió), sem a Túl a sövényen (155 millió) nem robbantott bankot, csak hozták azt a bevételt, amit egy Pixar és egy Dreamworks filmtől el is vártunk. Az persze már sajnálatosabb, hogy pár az említetteknél is jobban sikerült alkotás (Rém rom - 72 millió) papírformaszerűen sikert, de csak szolid sikert aratott. Mindenesetre a bukta animációs filmek listáját eltekintve a készítők még mindig nem találtak rá a tuti receptre.

Az eredeti filmek példáiból nagyjából ki lehetett deríteni (vagy nem - ha csak ilyen egyszerű lenne), hogy mire mozdul a mozinéző. Az pedig nyilván senkinek nem okozott nagy meglepetést, hogy az idei nyár slágere szinte mindenhol a Karib-tenger kalózainak második (420 millió) és az X-Men harmadik része (234 millió) volt. Az újabb folytatások is úton vannak, hiszen a tuti apanázsnál kevés jobb dolog van.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!

Mint azt már említettem, a feldolgozások is általában jó bizniszt jelentenek - idén a Da Vinci-kód (217 millió) volt az a film, amivel nem lehetett igazán nagyot bukni. Minden nézői vélemény előtt már annyian megnézték az első pár napon a mozikban, hogy a sajtó különféle csúcsdöntésekről szóló hírekkel volt tele. Azzal már senki sem foglalkozott, hogy az elvártakhoz képest igencsak maga alatt teljesített a film Amerikában. Persze Dan Brown következő regényéből, az Angyalok és démonokból készülő film már megkapta a zöld utat. A nyári meglepetésfilm is adaptációból való, az idehaza erre a hétre időzített Az ördög Pardát visel volt, 123 milliós bevételével - egyetlen aktuális, nagy bevételt hozó sztár nélkül tudott ilyen jól teljesíteni.

Bár összbevételt tekintve nincsenek a legnagyobbak között, de két független filmet még illik megemlíteni, hiszen nem a szokásos 1-2 millió dollárral fejezték be mozis pályafutásukat, hanem a műfajukban hihetetlen erősnek számító 50 millió környékén. Mind a Little Miss Sunshine (53 millió és nő), mind a The Illusionist (31 millió és nő) olyan kaliberű alkotás, mely akár a jövőbeni díjátadókon is arathat. Reméljük mindkettő megkapja idehaza is az őket megillető bánásmódot. Jövőre pedig az is kiderül, hogy tanult-e Hollywood sikerrecepteket, el tudja-e végre kerülni a bukásokat, vagy inkább biztosra mennek és továbbra is a folytatásokkal fognak babrálni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • rosemberg #20
    Tényleg milyen hülye vagyok Milla Jovovich játszik benne nem Uma Thurman de akkor is gyenge a film és akkor a Kaptárt hoznám fel viszonyitási alapnak igaz nem egy műfaj de ahoz képest ez....
  • TH448 #19
    laceehu: köszönöm szépen, naon rendes vagy. 79 egy jó "évjárat" :D:D:D

    Sztem az utolsó kommerszszerűre csinált jó film a Csodálatos Júlia volt. Kár, hogy csak (kis) részben magyar.
  • Ma2ska #18
    Pl a Volt egyszer egy vadnyugat közönségfilm volt, mégis a mai napig fogyasztható, klasszikus, de egy mai filmre ki fog emlékezni 1 hónap mulva akár, egyszerüen nincs benne semmi olyan ami miatt érdemes lenne.
  • Ma2ska #17
    Nem is az baj hogy amerikai kommersz, mert pl. azelőtt az amerikai közönségfilmek is igényesebbek voltak, elsősorban azért mert voltak olyan szinészek, akik a játékukkal egy gyengébb dolgot is értékessé tudtak tenni. Hanem az amerikai kommersz is annyira kilugozódott, hogy lassan önmaga karikaturájába fordul. Ma márott tartunk hogyegy Bruce Willis szintü utánpótlást se tud kinevelni, pedig az illető hol van egy H. Bogart hoz vagy egy Clint Eastwoodhoz képest szinészi eszközök, karakteresség terén.
  • winnie #16
    a művész vs közönségfilm valóban hülyeség. én csak a kommersz filmekre gondoltam. (a másik a nem kommersz.) a sin city az persze kommersz, de ha csak az itteni kritikákat nézem, volt egy csomó nem kommersz: thank you for smoking, romance and cigarettes, lonesome jim, egyetleneim, napola, tigris a hóban. az más kérdés, hogy mindenki az amerikai kommerszet nézi és az amerikai kommerszet ócsárolja, mintha az annyira meglepő lenne, hogy... kommersz.
  • winnie #15
    Az ultraviolát láttátok? Ritka szar pfff a kill bill után ezzel csak leszerepelt Ms. Thurman

    szegény. azért, mert nem játszott benne? lehet, hogy fel sem kérték. ilyen alkapon a világok harcában is leszerepelt.
  • Ma2ska #14
    Vagy Pl a Sin City t rétegfilmnek tartják, és valóban nem az a kifejezetten populáris kategória, mégha én is inkább oda sorolnám, de nem tul válogatós ismerőseim reakcióiból : "ez fekete fehér ? " " baromság" el kellett vetnem ezt a besorolást.
  • Ma2ska #13
    A közönségfilmek közül a nézhetőbbeket soroltam fel. Különben sem választanám szét élesen a müszész és közönségfilm kategóriát, mindegyik lehet értékes a maga módján. Lynch filmjeit pl nagyon szeretem, mégis valahol a közönségfilm és a maga irreális világával az elvontabb kategóriák határán egyensulyoz.
  • rosemberg #12
    Az a baj hogy a mesék ma már nem a gyerekeknek készülnek,tele van olyan poénnal amit egy tini talán megért de egy kicsit fiatalabb már nem a fiam 6 éves a verdákat nem bírta végig nézni.Más.
    A silent hill talán egy kicsit csalódtam nem tudom mit vártam de többet a vendetta az akció jelenetekkel fogott meg maga a mondanivalója nem rossz de egy kicsit lerágott csont ez a vírus a földön.
    Az ultraviolát láttátok? Ritka szar pfff a kill bill után ezzel csak leszerepelt Ms. Thurman
  • winnie #11
    csupa value szemét tömeggiccs amugy, vagy álmüvészies ripacskodás.

    az eméített filmekből azt szűröm le, hogy közönségefilmeket nézel és nem tetszik, hogy a közönségfilmek nem jönnek be neked. váltanod kéne a kevésbé kommersz irányba. hátha.