Szekeres Viktor
Szakíts, ha bírsz - acsarkodás a multiplexekben
Hálás téma, sztárstátuszú főszereplők, remek mellékszereplők hada, röhögés - a hét fő premierjénél minden adott a megérdemelt közönségsikerhez.
Igen, a filmgeekek tudják, hogy a magyar cím vicces, mert bizony Russell Crowe és Salma Hayek Breaking up angol címre hallgató filmje is ezzel a magyar címmel jött ki. Azt is elárulhatom, hogy végre egy olyan film kerül a mozikba, mely abszolút nem tipikus, nem csak az ismert, hanem pár ismeretlen panelre is építkezik. Persze nem kell világmegváltást várni, de arra készüljünk fel, hogy nem feltétlenül az előzetes által sugallt poénszórást vagy Rózsák háborúja (fiatalabbaknak Mr. és Mrs. Smith-féle) poénos egymás kiidegelésére kell felkészülnünk, hanem egy igazi romantikus filmre, melyben a vígjátéki és drámai elemek szépen, békésen megférnek egymás mellett.
Érdekes módon a történet ott kezdődik, ahol a legtöbb film befejeződik. Egy kétperces röpke bevezetésben láthatjuk hőseink Gary (Vince Vaughn) és Brooke (Jennifer Aniston) első találkozását, majd az ezt követő főcím után a hepiendet, az összejövést és -borulást. Viszont a Szakíts, ha bírsz csak itt kezdődik, hiszen egy olyan szituba csöppenünk bele, amely a tartós párkapcsolatban élőknek eléggé ismerős lehet. Két dudás egy csárdában, túlságosan nagy egóval ugyanis nem feltétlenül fér meg és egy apró szikra (jelen esetben pár citrom) is elég ahhoz, hogy lángra lobbantsa egy biztosnak hitt kapcsolat alapzatát és civakodáshoz, az egymással való szakítás fenyegetéséhez vezessen. Esetünkben Gary-vel és Brooke-kal is ez történik meg és hirtelen szakításban találják magukat - csak hogy a lakás közös. Mit lehet tehát tenni?
Jó, jó, lépjünk most túl a bulvárhullámon és virtuálisan is kezet rázok azokkal az igaz emberekkel, akiknek fogalmuk nem volt arról, hogy Vince Vaughn és Jennifer Aniston bizony a való életben is egy pár. Aki tudta, sajnos ez van, el fogunk mindannyian kárhozni a bulvárpokolban, nincs mentség. Túllépés pipa, nézzük a filmet és a kritikusi közhelyeket. Ha van film, melynek a főszereplők sármján kellene nyugodnia, akkor az a Szakíts, ha bírsz lenne, hiszen olyan mértékben épít a film a két fő karakterre, hogy nem is lehetne vitatni a feltevést. És mégis. Ritka az ilyen egyensúly, ahol két ennyire domináns sztár mellé sikerül jó mellékszereplőket bevinni.
Jó, persze, mindenki Jon Favreau-ra fog leginkább emlékezni, aki Johnny O, a kemény legény szerepében abszolút emlékezetes, de a többi mellékalak is igen csak kitett magáért. Mind Justin Long tipikus és mégsem tipikus meleg recepciósa, mind Judy Davis galériatulaj Marilyn Dean-je, de meg lehetne említeni a Grobowski-tesókat is - kedves pacákok, na. Akárcsak a főszereplők, akik nagyon természetesen mókáznak egymással, mintha egész életükben ezt csinálták volna, nem érheti őket sem különösebb kritika, max a megszállott J. Aniston-utálók részéről. (Ja, a film a nagyobb közönségsiker kedvéért szinkronos és a főszereplőnő megkapta szokásos hangját, Kökényessy Ágit, míg az ellenpólust a holland focistára hajazó nevű Haás Vander Péter szólaltatja meg.)
A film azzal, hogy nem csak a bolondozásra és a gonoszkodásra összpontosított elég nehéz feladatot vállalt, pláne úgy, hogy Vince Vaughn-t elég nehéz bizonyos szituációkban komolyan venni. Sokak fejében élhetnek előző komikusi aratásai az Ünneprontók ünnepéből, a Kidobósból vagy a Sulihuligánokból. Mindezek ellenére biztosan lesznek majd akik az ő pártjára állnak a szakítósdiban, hiszen a film két pólusa erőteljesen megbontja a popcornnal kezükben-szájukban valakiért szorító nézőket - kérdés, hogy a nő-férfi ellentét kiélezése mennyire hajtja igákban nem szerint a nézők fejeit.
Grabowski tehát visszatért! Vagy Grobowski (a Macskafogó 2-re még jövő decemberig várni kell, ugyebár), de sebaj. Amíg nem erőszakolják meg magukat a készítők és nem lesz második része is a filmnek, addig jó szájízzel fogunk emlékezni a Szakíts, ha bírsz-ra. Nem hiszem, hogy sokan legendákat zengenének a filmről, de el kell ismerni, hogy baromira tisztességes próbálkozás volt - szórakoztató, tanulságos és tartalmas 100 perc, jó koncepció. Ennek sajnos manapság már örülni kell. Párterápiára készülőknek komolyan ajánlott. Persze a kóros szomorkórt nem feltétlenül fogja száz százalékosan gyógyítani, de azért vannak nagyon vicces pillanatok a filmben. (ja, és azok sem csalódnak, akik Jennifer Aniston meztelen feneke miatt mennek be a moziba.)
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése
Igen, a filmgeekek tudják, hogy a magyar cím vicces, mert bizony Russell Crowe és Salma Hayek Breaking up angol címre hallgató filmje is ezzel a magyar címmel jött ki. Azt is elárulhatom, hogy végre egy olyan film kerül a mozikba, mely abszolút nem tipikus, nem csak az ismert, hanem pár ismeretlen panelre is építkezik. Persze nem kell világmegváltást várni, de arra készüljünk fel, hogy nem feltétlenül az előzetes által sugallt poénszórást vagy Rózsák háborúja (fiatalabbaknak Mr. és Mrs. Smith-féle) poénos egymás kiidegelésére kell felkészülnünk, hanem egy igazi romantikus filmre, melyben a vígjátéki és drámai elemek szépen, békésen megférnek egymás mellett.
Érdekes módon a történet ott kezdődik, ahol a legtöbb film befejeződik. Egy kétperces röpke bevezetésben láthatjuk hőseink Gary (Vince Vaughn) és Brooke (Jennifer Aniston) első találkozását, majd az ezt követő főcím után a hepiendet, az összejövést és -borulást. Viszont a Szakíts, ha bírsz csak itt kezdődik, hiszen egy olyan szituba csöppenünk bele, amely a tartós párkapcsolatban élőknek eléggé ismerős lehet. Két dudás egy csárdában, túlságosan nagy egóval ugyanis nem feltétlenül fér meg és egy apró szikra (jelen esetben pár citrom) is elég ahhoz, hogy lángra lobbantsa egy biztosnak hitt kapcsolat alapzatát és civakodáshoz, az egymással való szakítás fenyegetéséhez vezessen. Esetünkben Gary-vel és Brooke-kal is ez történik meg és hirtelen szakításban találják magukat - csak hogy a lakás közös. Mit lehet tehát tenni?
Jó, jó, lépjünk most túl a bulvárhullámon és virtuálisan is kezet rázok azokkal az igaz emberekkel, akiknek fogalmuk nem volt arról, hogy Vince Vaughn és Jennifer Aniston bizony a való életben is egy pár. Aki tudta, sajnos ez van, el fogunk mindannyian kárhozni a bulvárpokolban, nincs mentség. Túllépés pipa, nézzük a filmet és a kritikusi közhelyeket. Ha van film, melynek a főszereplők sármján kellene nyugodnia, akkor az a Szakíts, ha bírsz lenne, hiszen olyan mértékben épít a film a két fő karakterre, hogy nem is lehetne vitatni a feltevést. És mégis. Ritka az ilyen egyensúly, ahol két ennyire domináns sztár mellé sikerül jó mellékszereplőket bevinni.
Jó, persze, mindenki Jon Favreau-ra fog leginkább emlékezni, aki Johnny O, a kemény legény szerepében abszolút emlékezetes, de a többi mellékalak is igen csak kitett magáért. Mind Justin Long tipikus és mégsem tipikus meleg recepciósa, mind Judy Davis galériatulaj Marilyn Dean-je, de meg lehetne említeni a Grobowski-tesókat is - kedves pacákok, na. Akárcsak a főszereplők, akik nagyon természetesen mókáznak egymással, mintha egész életükben ezt csinálták volna, nem érheti őket sem különösebb kritika, max a megszállott J. Aniston-utálók részéről. (Ja, a film a nagyobb közönségsiker kedvéért szinkronos és a főszereplőnő megkapta szokásos hangját, Kökényessy Ágit, míg az ellenpólust a holland focistára hajazó nevű Haás Vander Péter szólaltatja meg.)
A film azzal, hogy nem csak a bolondozásra és a gonoszkodásra összpontosított elég nehéz feladatot vállalt, pláne úgy, hogy Vince Vaughn-t elég nehéz bizonyos szituációkban komolyan venni. Sokak fejében élhetnek előző komikusi aratásai az Ünneprontók ünnepéből, a Kidobósból vagy a Sulihuligánokból. Mindezek ellenére biztosan lesznek majd akik az ő pártjára állnak a szakítósdiban, hiszen a film két pólusa erőteljesen megbontja a popcornnal kezükben-szájukban valakiért szorító nézőket - kérdés, hogy a nő-férfi ellentét kiélezése mennyire hajtja igákban nem szerint a nézők fejeit.
Grabowski tehát visszatért! Vagy Grobowski (a Macskafogó 2-re még jövő decemberig várni kell, ugyebár), de sebaj. Amíg nem erőszakolják meg magukat a készítők és nem lesz második része is a filmnek, addig jó szájízzel fogunk emlékezni a Szakíts, ha bírsz-ra. Nem hiszem, hogy sokan legendákat zengenének a filmről, de el kell ismerni, hogy baromira tisztességes próbálkozás volt - szórakoztató, tanulságos és tartalmas 100 perc, jó koncepció. Ennek sajnos manapság már örülni kell. Párterápiára készülőknek komolyan ajánlott. Persze a kóros szomorkórt nem feltétlenül fogja száz százalékosan gyógyítani, de azért vannak nagyon vicces pillanatok a filmben. (ja, és azok sem csalódnak, akik Jennifer Aniston meztelen feneke miatt mennek be a moziba.)
Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése