Szekeres Viktor
Erőteljesen hasalt a pénztáraknál King Kong
Szó mi szó, nemcsak a laikusok, hanem a hozzáértők is egy alapos év végi tarolást vártak a King Kongtól a mozipénztáraknál. Peter Jackson új filmjének zsenge kezdése azonban mindenkit meglepett.
Régóta közismert tény a kevésbé hozzáértők körében, hogy reklámmal, marketinggel és nagy nevekkel minden filmet el lehet adni. Persze erre az alapfeltevésre is bőven akadnak kivételek, hiszen ki gondolta volna, hogy a Sziget című überakciófilm összesen nem hoz Amerikában annyi pénzt, mint amennyit a Pókember 2. a nyitónapján szedett össze. Mindenesetre az mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy napjaink legdivatosabb rendezője (Peter Jackson), ha belefog egy irdatlan költségvetésű filmbe (207 millió dolláros gyártási költség + 55 millió az amerikai reklámokra), akkor a végeredmény csakis hetedhét határra szóló siker lehet. Hogy az lett-e, mindenki megítélheti a puszta számokból.
A szerdán bemutatott óriásmajmos film zsenge alig 10 milliós kezdése fogható akár a hétköznapi premierre is, de így is csak minden idők 28. legjobb szerdai nyitását érte el - sőt, olyan filmeket néztek meg többen a nyitó szerdán (értsd, olyan filmek érdekelték jobban a közönséget az első napon), mint a jóval kevesebb moziban bemutatott Dr. Szöszi 2, Számkivetett vagy az első Pokémon film, ami valljuk meg nem tűnt túl biztatónak. (Természetesen például a Gyűrűk ura 3. részének 34 milliós dolláros szerdai nyitását nem is lehet egy lapon említeni a King Kong kezdésével - pedig mindkét film hossza erőteljesen nyaldosta a 180 percet.)
A 6,3 milliós csütörtököt ezután egy, az első becslések szerint 50 millió dollár környéki hétvége követte, ami a King Kong ötnapos bevételét 66 millió dollárra egyensúlyozta ki. Az 50 milliós hétvégi teljesítmény amúgy azt jelenti, hogy meglepő módon az emberek többen voltak kíváncsiak Amerikában az első hétvégén a Fantasztikus négyes, illetve Mr. és Mrs. Smith kalandjaira. A szombatra feljavuló eredmény azonban azt is mutatja, hogy a kezdeti érdektelenség viszonylag jó szájhagyomány útján meghozta az emberek kedvét hogy meglessék, hogy mit is bűvészkedett össze az új-zélandi rendező híres boszorkánykonyhájában.
Ha kitekintünk Amerikán kívülre, akkor is ugyanazt láthatjuk, mint az USA-ban, csak egy fokkal nagyobb kiadásban. A nyurga gorilla 88 millió dollárnyi papírpénzt ijesztgetett össze, ami összehasonlítva az amerikai bevételekkel egy fokkal jobb nyitásnak számít, de mégsem ér nyomába a Steven Spielberg nevével fémjelzett Világok harcának 102 millió dolláros első heti világpremierjével. Ha a világ többi országába látogatunk el, akkor láthatjuk, hogy a tendencia, vagyis az, hogy az embereket valamilyen okból nem győzték meg a masszívan adagolt reklámok, általános.
A vezető európai országokban sehol sem döngetett csúcsokat a King Kong - a Harry Potter 4. része simán lealázta a filmet, de Németországban például a Narnia is jobban nyitott, mint Peter Jackson filmje. A legnagyobb meglepetést Japán szállította, ahol a negyedik hetében járó Harry Potter-filmet is többen nézték meg, mint a King Kong premierjét - fogjuk ezt arra, hogy a távol-keleti országban még mindig Godzillát részesítik előnyben, ha a nagydarab főemlős meghatározás szóba kerül.
A War of the Worlds - amely egyébként a nyitó szerdáján 21 millió dollárt hozott és a hétvégét Amerikában is 100 millió dollárral zárta - remek példa az emberek King Kong iránti kisebb érdeklődésének összehasonlítására, hiszen mindkét film egy több évtizedes mű felújítása, és mindkét alkotásra igaz, hogy tele-effektezett látványfilmként tartják nyilván a nézők, valamint mindkát film húzóneve a rendező volt - igaz, a King Kongban Jack Black nem számít Tom Cruise-nagyságú sztárnak.
Mindenesetre így az ünnepek előtt és a biztos 66 millió dolláros nyitás birtokában talán nem számít merész becslésnek, ha azt jósoljuk, hogy a King Kong szép lassú lefolyással, esetleg pár obligát jelölés segítségével el fog vergődni Amerikában olyan 200-230 millió dollár környékére, ahol már csak az fog számítani, hogy miközben távolról figyeli a Star Wars 3, Harry Potter és valószínűleg a Narnia-filmet - vajon sikerül-e annyit összeszednie, hogy a dobogó közelébe jusson a többi, minimum 200 milliós bevételt elért film között, vagyis a Világok harcának, az Ünneprontók ünnepe, a Charlie és a csokigyár és a Batman: Kezdődik! gyűrűjében.
Hogy a film hogyan sikerült, azt mindenki megítéli majd a mozikban (vagy nyáron DVD-n), de az, hogy egy ennyire bereklámozott és totálisan behype-olt film hogy nyithatott ilyen visszafogottan, annak megválaszolása már a szakértőkre vár. Talán az a legérdekesebb összehasonlítása a King Kongnak, ha az utóbbi időben bemutatott másik két, nagydarab lény rombol-típusú filmmel, vagyis a Hulkkal és a Godzillával vetjük össze. Az összehasonlításból bizony kitűnik, hogy a King Kong 5 nap alatt szinte hajszálpontosan annyi nézőt vonzott a mozikba, mint amennyit anno a Godzilla (bevételben van ugyan differencia, de az utóbbi 7 év jegyárainak változását is bele kell kalkulálni a nézőszám kiszámításakor.
A képregényfeldolgozás Hulk is kísértetiesen hasonló nézőszámmal végzett - viszont annyi különbség akad a zöld lény esetében, hogy a Hulk 3 nap alatt szedte össze a 62 millió dollárt. Ki tudja, talán a nézőknek egy kutya, hogy melyik nem amerikai rendező készíti a nagyszabású CGI-filmet. Peter Jackson (King Kong), Roland Emmerich (Godzilla), Ang Lee (Hulk) egykutya - mi valamiért csak azt látjuk, hogy ismét egy nagy állat rombol a mozivásznon. Végül a legfrisebb hazai lista:
Régóta közismert tény a kevésbé hozzáértők körében, hogy reklámmal, marketinggel és nagy nevekkel minden filmet el lehet adni. Persze erre az alapfeltevésre is bőven akadnak kivételek, hiszen ki gondolta volna, hogy a Sziget című überakciófilm összesen nem hoz Amerikában annyi pénzt, mint amennyit a Pókember 2. a nyitónapján szedett össze. Mindenesetre az mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy napjaink legdivatosabb rendezője (Peter Jackson), ha belefog egy irdatlan költségvetésű filmbe (207 millió dolláros gyártási költség + 55 millió az amerikai reklámokra), akkor a végeredmény csakis hetedhét határra szóló siker lehet. Hogy az lett-e, mindenki megítélheti a puszta számokból.
A szerdán bemutatott óriásmajmos film zsenge alig 10 milliós kezdése fogható akár a hétköznapi premierre is, de így is csak minden idők 28. legjobb szerdai nyitását érte el - sőt, olyan filmeket néztek meg többen a nyitó szerdán (értsd, olyan filmek érdekelték jobban a közönséget az első napon), mint a jóval kevesebb moziban bemutatott Dr. Szöszi 2, Számkivetett vagy az első Pokémon film, ami valljuk meg nem tűnt túl biztatónak. (Természetesen például a Gyűrűk ura 3. részének 34 milliós dolláros szerdai nyitását nem is lehet egy lapon említeni a King Kong kezdésével - pedig mindkét film hossza erőteljesen nyaldosta a 180 percet.)
A 6,3 milliós csütörtököt ezután egy, az első becslések szerint 50 millió dollár környéki hétvége követte, ami a King Kong ötnapos bevételét 66 millió dollárra egyensúlyozta ki. Az 50 milliós hétvégi teljesítmény amúgy azt jelenti, hogy meglepő módon az emberek többen voltak kíváncsiak Amerikában az első hétvégén a Fantasztikus négyes, illetve Mr. és Mrs. Smith kalandjaira. A szombatra feljavuló eredmény azonban azt is mutatja, hogy a kezdeti érdektelenség viszonylag jó szájhagyomány útján meghozta az emberek kedvét hogy meglessék, hogy mit is bűvészkedett össze az új-zélandi rendező híres boszorkánykonyhájában.
Ha kitekintünk Amerikán kívülre, akkor is ugyanazt láthatjuk, mint az USA-ban, csak egy fokkal nagyobb kiadásban. A nyurga gorilla 88 millió dollárnyi papírpénzt ijesztgetett össze, ami összehasonlítva az amerikai bevételekkel egy fokkal jobb nyitásnak számít, de mégsem ér nyomába a Steven Spielberg nevével fémjelzett Világok harcának 102 millió dolláros első heti világpremierjével. Ha a világ többi országába látogatunk el, akkor láthatjuk, hogy a tendencia, vagyis az, hogy az embereket valamilyen okból nem győzték meg a masszívan adagolt reklámok, általános.
A vezető európai országokban sehol sem döngetett csúcsokat a King Kong - a Harry Potter 4. része simán lealázta a filmet, de Németországban például a Narnia is jobban nyitott, mint Peter Jackson filmje. A legnagyobb meglepetést Japán szállította, ahol a negyedik hetében járó Harry Potter-filmet is többen nézték meg, mint a King Kong premierjét - fogjuk ezt arra, hogy a távol-keleti országban még mindig Godzillát részesítik előnyben, ha a nagydarab főemlős meghatározás szóba kerül.
A War of the Worlds - amely egyébként a nyitó szerdáján 21 millió dollárt hozott és a hétvégét Amerikában is 100 millió dollárral zárta - remek példa az emberek King Kong iránti kisebb érdeklődésének összehasonlítására, hiszen mindkét film egy több évtizedes mű felújítása, és mindkét alkotásra igaz, hogy tele-effektezett látványfilmként tartják nyilván a nézők, valamint mindkát film húzóneve a rendező volt - igaz, a King Kongban Jack Black nem számít Tom Cruise-nagyságú sztárnak.
Mindenesetre így az ünnepek előtt és a biztos 66 millió dolláros nyitás birtokában talán nem számít merész becslésnek, ha azt jósoljuk, hogy a King Kong szép lassú lefolyással, esetleg pár obligát jelölés segítségével el fog vergődni Amerikában olyan 200-230 millió dollár környékére, ahol már csak az fog számítani, hogy miközben távolról figyeli a Star Wars 3, Harry Potter és valószínűleg a Narnia-filmet - vajon sikerül-e annyit összeszednie, hogy a dobogó közelébe jusson a többi, minimum 200 milliós bevételt elért film között, vagyis a Világok harcának, az Ünneprontók ünnepe, a Charlie és a csokigyár és a Batman: Kezdődik! gyűrűjében.
Hogy a film hogyan sikerült, azt mindenki megítéli majd a mozikban (vagy nyáron DVD-n), de az, hogy egy ennyire bereklámozott és totálisan behype-olt film hogy nyithatott ilyen visszafogottan, annak megválaszolása már a szakértőkre vár. Talán az a legérdekesebb összehasonlítása a King Kongnak, ha az utóbbi időben bemutatott másik két, nagydarab lény rombol-típusú filmmel, vagyis a Hulkkal és a Godzillával vetjük össze. Az összehasonlításból bizony kitűnik, hogy a King Kong 5 nap alatt szinte hajszálpontosan annyi nézőt vonzott a mozikba, mint amennyit anno a Godzilla (bevételben van ugyan differencia, de az utóbbi 7 év jegyárainak változását is bele kell kalkulálni a nézőszám kiszámításakor.
A képregényfeldolgozás Hulk is kísértetiesen hasonló nézőszámmal végzett - viszont annyi különbség akad a zöld lény esetében, hogy a Hulk 3 nap alatt szedte össze a 62 millió dollárt. Ki tudja, talán a nézőknek egy kutya, hogy melyik nem amerikai rendező készíti a nagyszabású CGI-filmet. Peter Jackson (King Kong), Roland Emmerich (Godzilla), Ang Lee (Hulk) egykutya - mi valamiért csak azt látjuk, hogy ismét egy nagy állat rombol a mozivásznon. Végül a legfrisebb hazai lista:
