Informatika és tudomány

Berta Sándor

2020-ra terjedhetnek el a robotautók

Több szakember is azt állítja, hogy 2020-ra lesznek alkalmasak a mindennapi használatra a robotautók. Addig azonban a gépkocsikat megfelelően fel kell készíteni a közlekedésben részt vevő emberekre és a reakcióikra.

Larry Burns, a General Motors egykori fejlesztési vezetője a Michigani Egyetemen tartott előadásában nyújtott bepillantást a közlekedés várható jövőjébe. A szakember szerint az önálló közlekedésre alkalmas gépkocsik 2020-ra lesznek alkalmasak a mindennapi használatra. Ezek az intelligens járműflották képesek lesznek az utasaikat rugalmas módon eljuttatni A pontból B pontba és a célállomáson maguktól új utasokat találni. Ez a közlekedési mód jelentős mértékben lerövidítheti az utazási időt. "A legtöbb ember 60-90 percet tölt el az autójában. Nagyon jó lenne visszaadni nekik ezt az időt. Az önállóan közlekedő autók egy új rendszert fognak jelenteni" - fejtette ki Burns, aki a kutatási eredményeit megosztotta többek között a Google vezetőivel is.

A General Motors egykori fejlesztési vezetője úgy véli, az automatizált közlekedés számos előnyt hordoz magában. Az intelligens gépkocsik könnyebbek lesznek az emberek által irányított társaiknál és hatékonyabb üzemanyag-felhasználást biztosítanak majd, emellett a balesetek száma is csökkenthető lesz a segítségükkel.


A DARPA tájékozódási versenyein évek óta jól teljesítenek a vezető nélküli járművek

Alberto Broggi, a Pármai Egyetem Intelligens Rendszerek Laboratóriumának (VisLab) vezetője az előrejelzést realistának tartja, szerinte a legnagyobb kihívást az emberek jelentik majd a robotjárművek számára. "Úgy gondolom, hogy ilyen autók már 2020-ban megjelenhetnek az autópályákon vagy közlekedhetnek a saját sávjaikban. Azonban hosszabb ideig, akár 2025-ig is kell várni arra, mire ezek a rendszerek a városi közlekedésben is megjelennek. A valós idejű navigációt vagy az ütközések elkerülését lehetővé tévő technológiák már most is kiforrottak és alkalmasak a mindennapi használatra. Ezt bizonyítják a különböző tesztek is" - szögezte le az olasz szakember.

Broggi ugyanakkor hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az okos autókat minél több helyzetben és különböző körülmények között teszteljék, mert csak így lehet kideríteni a rendszerek gyenge pontjait. Van azonban még egy probléma: az ember. A gépkocsikat ugyanis fel kell készíteni az emberek viselkedésére, reakcióira és tudniuk kell, hogy miként dönthet bizonyos szituációban egy vezető.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #43
    "Az igazsag viszont az, hogy a kerdeses algoritmus, ami kepes felismerni a biciklist es barmilyen mozgo targyat gyakorlatilag ket tucat sor. Nem a hivasa, hanem a teljes kod."
    Nem szoktam szaknyelv használati hibákban kötözködni, de egyik mondatodban algoritmusról beszélsz, másikban kódról. Az algoritmusban egy sor akár 1000 kódsort is jelenthet, ha annak a kódolása a kódoló számára egyértelmű (annyira kell kifejteni, amennyire muszáj).
    E kis kitérő után, ha tényleg tucatnyi sorról van szó, akkor másolj be ide nekem 12 sort, ami felismer egy biciklistát. Annyi engedményt teszek, hogy van A és B tömböd, amelyben a két "szem" által fotózott bitmapek vannak, sorfolytonosan, 24 bit, RGB. Meg van 2 konstansod, amelyik megmondja az X, Y felbontást. Ezeket ne számold a 12 sorhoz. Tényleg érdekelne. Ha nem megy, akkor beismered, hogy levegőbe beszélsz.
  • kvp #42
    "Phd kurzus alatt mégsem tanulsz olyasmit, ami kellene egy autó vezérléséhez. A képfeldolgozó algoritmusok bonyolultak, kemény matek van mögöttük, és dinamikusan fejlődnek (azért hogy felismerjék a biciklist, és ne kelljen 1000 szerver a realtime-sághoz, csak 10). Nyilván vannak szarrá optimalizált libraryk amelyeknél csak 1-2 sort kell meghívni a boldogsághoz, de ezek mögött masszív kódmennyiség áll."

    Az igazsag viszont az, hogy a kerdeses algoritmus, ami kepes felismerni a biciklist es barmilyen mozgo targyat gyakorlatilag ket tucat sor. Nem a hivasa, hanem a teljes kod. Annno en is megirtam magam, a matek sem volt annyira bonyolult mogotte es mar 10 eve is elment 1 gepen, csak az egy kisse nagyon draga gep volt. Mostanra mar a telefonomon is elmegy, pedig egy olcso android-os telefont hasznalok. A gep terhelese ilyen feladatnal pedig semmivel sem nagyobb mint amikor a google googles alkalmazasa probalja felismerni azt amire eppen rairanyitotta az ember a telefonjat. Manapsag egy sima 3D-s jatek igenyel annyi szamitasi kapacitast amivel mar egy autot el lehet vezetni. A google alkalmazas demoi pedig be is mutatjak ezt. De mint irtam barki maga megirhatja az egeszet tankonyvek alapjan es mukodni fog. Se a sebesseg, se a pontossag nem gond ma mar. A trukk az, hogy ahhoz, hogy egy biciklist kikeruljunk nem kell tudni sem azt hogy biciklis, sem azt hogy milyen polo van rajta, csak azt hogy mekkora es milyen palyan mozog. Ennek a megallapitasa pedig egyszeru melysegi terkepbol es annak idobeli elemzesebol lehetseges. A mogzasi adatai alapjan lehet becsulni, hogy fog viselkedni egy szakertoi adatbazis segitsegevel. Az elso rendszer a terlatast es a mozgasok felismereset szimulalja, a masodik a tapasztalati adatbazist. Ehhez jon meg hozza a sima 2D-s mintafelismeres a jelzesek ertelmezesehez es mar kesz is az autonom robot. A darpa versenyeken is ilyen nagyon egyszeru, de roppantul szamitasigenyes algoritmusokkal nyertek a versenyzok. Az emberek nem annyival jobbak az ilyen automatikus munkakban mint a vezetes, mint amennyire az emberek gondoljak.

    "Ha egy kukoricát véletlenül kicsap a gaz mellett az kisebb gáz, mintha a gyerekedet kivasalja a zebrán. Ez nem jogi kérdés, hanem ésszerű kockázat mérlegelés."

    Esszeru kockazat: A par elutott gyerek utani karterites utan meg mindig megeri a cegeknek kihozni a jo penzert eladhato automata autokat. Anno volt egy idoszak amikor egy gyari hiba miatt haltak meg emberek es az amerikai autogyarto ugy dontott olcsobb kifizetni a halottak utan a karteritest mint visszahivni szervizelesre a kocsikat. Persze azota valtozott a vilag, de nem annyit. Szerintem ha lesz ra kereslet, akkor arulni fogjak, fuggetlenul az okozott balesetek szamatol.
  • Komolytalan #41
    Maradjunk annyiban, hogy légből kapottak a számaid. Kérdezz meg egy statisztikust, hogy mit mond arról, ha egy terület egyik szegmensére 20:80, másikra meg 65:35 arány a jellemző. Azt fogja mondani, hogy egyik terület sem reprezentálja megfelelően az egészet, ezek az adatok statisztikailag értéktelenek. Lehet, sőt valószínű hogy az igazság a kettő között van, de arra egy petákot se tennék hogy összességében több windowsos szerver van mint linuxos.

    Innen kezdve meg az okokon fölösleges rugózni, mivel kb ugyanarról van szó mint amikor az Oracle kijelenti hogy hű de piacvezetők vagyunk, utána meg benyögi a facebook hogy mysql-t használunk, és több mint 100ezer szerverünk van... Csak hogy érzékeld: ezt Oracle-ből megvenni cirka 4 milliárd USD volna, és 5 évente újabb 4 milliárd a követés, vagyis éves szinten kb 1.6Mrd USD. Szóval az Oracle nyilatkozhat hogy piacvezető, meg örülhet az éves 32Mrd USD-s forgalmának, de statisztikázni ebből tök meredek, ha csak az, hogy az FB "háztáji" megoldást használ 5%-al torzítja a statisztikát. És akkor még a google-ról, yahooról, meg a milliónyi egyéb oldalról nem is beszéltünk.
  • narumon #40
    Nem csak régebben szerverekkel foglalkoztam.
    Pont ezt mondtam, hogy épített gépet nem nagyon használnak még magyarországon sem szervernek nem, hogy külföldön.

    Azt meg nem értem mire mondod, hogy a szerver oprendszer nélkül vásárolt gépek nincsenek benne? Hát pont erről szól a statisztika, hogy mennyi szerver fogyott (mondok egy számot 1 millió), és ezeknek az x százalékát (76%??) Win serverrel vették. A maradék marad a maradéknak akárhogy nézed (és még ott is kalkulálhatsz utólagos win server oprendszer vétellel mégha nem is az a jellemző). Mivel a HP,IBM és DELL együtt a szerverpiac 60-80%-át uralják így azért ez a szám közelítésnek mindenképpen jó.
    Ennél pontosabb meghatározásunk biztos nem lesz. Az valószínűleg biztos, hogy a globális szerver piacon a win server vezet, a web piacon valószínűleg a linux.
    És akkor vissza az elejére: az 100% biztonsággal kijelenthető, hogy Creator #14-es hozzászólása miszerint a Win Servert nem használják csak nagyon kevés helyen TÉVES. (Vagy nagyon sok perverz van a világon aki többszázezerért vesz oprendszert és utána felteszi a polcra.. :D)
    Válasz 'Komolytalan' üzenetére (#39)
    Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert.
    http://www.vinylnirvana.hu
  • Komolytalan #39
    Gondolom hosting cégnél dolgozol, hogy ilyen biztos vagy a tudásodban. Mi az hogy Magyarországon is ritka a noname szerver? Hányat láttál már? Hány különböző területen?

    Amint azt írtam, a 80:20 arány az árbevétel HP, Dell, Sun(Oracle), Fujitsu, meg hasonló cégeknél, semmi más. Sem a kisebb gyártók, sem az épített szerverek, sem az oprendszer nélkül vásárolt Brand gépek nincsenek benne. Amiről beszélsz az a piac egy töredéke, amely egyáltalán nem reprezentálja a piacot. Ahogy a webszerverek is a piac egy másik töredéke, amely szintén nem reprezentálja a piacot. a két töredék közül az egyik 80:20, a másik 35:65 arányt mutat. Vagyis mindkét mérés szar.
  • narumon #38
    Nem nagyon értelek. Milyen cégek eladási adatait kéne nézni? A szervergyártók adatait veszik figyelembe. Még magyarországon is ritka a noname szerver, külföldön meg nem is létező fogalom. És darabszámokat is találsz. Igen hát weben kivül még milliónyi szerver van ugyebár. Akármi is a végső szám az biztos, hogy nagyon messze van a srác által említett "senki nem használja" számtól.
    Válasz 'Komolytalan' üzenetére (#37)
    Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert.
    http://www.vinylnirvana.hu
  • Komolytalan #37
    Ez a 80 vs 20 százalék a HP, Dell, és hasonló méretű cégek eladási adatain alapul (eladási adat: dollár, nem db).
    Ennek ellenére weben még mindig 60% környéki a linux szerverek aránya , Windows meg kb fele annyi (darab, nem dollár). Persze vannak más szerverek is, de szerintem eléggé esélytelen, hogy ezek 80:20-ra fordítanák meg a valós arányt.
  • Komolytalan #36
    "Az android csak egy sima monolitikus linux kernel es van olyan androidos keszulek ami nagyon jol birja a hasznalatot."
    Az hogy naponta 1000x user inputot beviszel egy kütyübe, időnként erre 2-3 sec alatt reagál is az lóf.sz. Egy autó irányításánál 10 sec alatt darabra is több inputot kell feldolgozni, ráadásul nem is holmi tapimapi pozíciót kell feldolgozni, és a várakozási idő általában elfogadhatatlan. Linuxszal lehet ilyet csinálni, de nem egy fatengelyes ARM procin, hanem több 10 processzorból álló szerverfarmon (ez van a google priusainak a csomagtartójában). Próbálj meg szervert csomagtartóban üzemeltetni, aztán nézd meg hogy mennyi ideig bírja a gyűrődést.

    "valojaban az ilyen MI programok nagyon butak es rovidek, csak nagyon nagy szamitasi teljesitmeny kell hozzajuk, tehat pl. a kepfeldolgozasnal csak par tucat sor fut, de nagyon-nagyon sokszor, mert sok adat van"
    Phd kurzus alatt mégsem tanulsz olyasmit, ami kellene egy autó vezérléséhez. A képfeldolgozó algoritmusok bonyolultak, kemény matek van mögöttük, és dinamikusan fejlődnek (azért hogy felismerjék a biciklist, és ne kelljen 1000 szerver a realtime-sághoz, csak 10). Nyilván vannak szarrá optimalizált libraryk amelyeknél csak 1-2 sort kell meghívni a boldogsághoz, de ezek mögött masszív kódmennyiség áll.

    "Ha egy traktorba, ami a sarban rohangal egesz nap kepesek voltak a google-nel kisebb cegek automata vezerlest rakni, akkor szerintem vicces lenne ha a google egy sima autoba nem tudna. Mint irtam igazabol csak a jogi szabalyozas a gond."
    Nézz utána mit tud az a traktor: növényeket ismer fel öntanuló módon, és vagy kivágja, vagy nem a kapájával. Ha egy kukoricát véletlenül kicsap a gaz mellett az kisebb gáz, mintha a gyerekedet kivasalja a zebrán. Ez nem jogi kérdés, hanem ésszerű kockázat mérlegelés.
  • narumon #35
    "Azt vágod, hogy az ms a windows server-nél is mindig azt mondta, hogy nem fagy le sosem, mégis lefagyott már az is párezerszer.. pedig az direkt szervernek van kitalálva. Nem véletlen nem használják, csak nagyon kevés helyen"

    Ez fanboy duma. Azért vannak cégek ahol évek óta megy fagyás és újraindítás nélkül, a nem használáshoz meg annyit, hogy a világon a legelterjettebb szerver oprendszer, a piaci részesedése 80% fölötti. Ennyit erről.
    Válasz 'theCREATOR' üzenetére (#14)
    Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert.
    http://www.vinylnirvana.hu
  • kvp #34
    "Az ilyen cuccot még mindig jobb egy atomstabil mikrokernel + rajta futó bonyolult programmal megoldani, mert a mikrokernel felügyelheti, és szükség esetén újra tudja indítani a rajta futó millió soros bonyolult programot."

    Az android csak egy sima monolitikus linux kernel es van olyan androidos keszulek ami nagyon jol birja a hasznalatot. Mint ahogy van olyan linux-os szerver ami ugyancsak evekig kepes hiba nelkul futni, pedig az autovezerlesnel bonyolultabb szoftver van rajta. (valojaban az ilyen MI programok nagyon butak es rovidek, csak nagyon nagy szamitasi teljesitmeny kell hozzajuk, tehat pl. a kepfeldolgozasnal csak par tucat sor fut, de nagyon-nagyon sokszor, mert sok adat van) Egy ilyet jol megirni nem olyan nagy feladat, csak kitalalni az algoritmust es eleg eros gepet szerezni hozza volt problemas, meg a 90-es evekben is. (azota az algoritmusok megvannak, ismertek, van beloluk X+1 ingyenes implementacio es mar gepet is lehet hozzajuk kapni emberi aron)

    A mikrokernel jo, de a mostani hardvereknel nem annyival jobb, hogy megerje. Mert hiaba van rendes szoftveres szeparacio, ha egy hibas driver a rendszerbuszt fagysztja ki. A jelenlegi monilitikus os-ek a jelenlegi monolitikus (integralt, soc) hardverekje pont jok. Az android is ilyen. Ha egyszer jol ossze van rakva es nem piszkalja belul egy felhasznalo, akkor stabil. Ezert fontos, hogy a szorakoztato elektronika es az MI-t futtato vezerlo egyseg kulon legyen, hogy az utobbit konnyebb legyen megvedeni a felhasznaloktol.

    "Egy mobil oprendszert, amely gyakorlatilag semmit se csinál egész nap butaság olyasmivel összehasonlítani aminek másodpercenként több 100 mintát kell vennie a környezetéből és azt feldolgoznia. Futtass Androidon mondjuk valami CAD alkalmazást folyamatos renderrel, és nézd meg hány nap alatt lesz kuka a készülék."

    A legtobb 3D-s jatek jobban terhel egy gepet mint egy CAD rendszer. Viszont mar epitettem onjaro jarmuvet (robotot) android-dal es csak egy sima telefont hasznaltam kozponti egysegnek. Tokeletesen mukodott, meg fagyni sem volt hajlando (miert is tenne) es nem utott el mindent a szobaban, pedig teljesen autonom modban ment...

    "Ahogy van már linuxos traktor - mert ott az a plusz 20 kiló tökmind1 - úgy lehet linuxos kamion, meg BKV busz - akár holnap is. De nem személyautó, mert ahhoz az egész ötlet éretlen."

    Ha egy traktorba, ami a sarban rohangal egesz nap kepesek voltak a google-nel kisebb cegek automata vezerlest rakni, akkor szerintem vicces lenne ha a google egy sima autoba nem tudna. Mint irtam igazabol csak a jogi szabalyozas a gond.
További bejegyzések a fórumban...