Megelőzhetik a dugókat a szenzorokkal ellátott lámpák
Kutatók szerint az önvezérlő, érzékelőkkel felszerelt közlekedési lámpák képesek megakadályozni a dugók kialakulását és segíthetnek az autósoknak benzint megtakarítani.
Stefan Lämmer, a Drezdai Műszaki Egyetem munkatársa és Dirk Helbing, a Zürichi Műszaki Főiskola szociológusa közös tanulmányukban azt állítják: az intelligensnek nevezett közlekedési lámpák nem csak a dugók megelőzésében és a fogyasztás csökkentésében lehetnek hasznosak, hanem az alkalmazásukkal egyúttal csökkenthető a járművek által kibocsátott káros anyagok mennyisége is. A két szakember néhány lámpát szenzorokkal és processzorokkal szerelt fel, majd úgy állították be azokat, hogy a pillanatnyi forgalomra reagálva váltsanak a piros és zöld jelzés között. Az eredmény: a váltásokat nem lehetett előrejelezni és a lámpák látszólag teljesen összevissza működtek, viszont a vezetési idő jelentősen lecsökkent.
"A jelenleg használt lámpáknál, ha az ember pirosat kap, akkor tudja, hogy egy percig várnia kell, függetlenül attól, hogy valaki áthalad-e a kereszteződésben vagy sem. Ezzel szemben az intelligens lámpáknál ilyesmi nem történhet meg, egyetlen autó sem várakozik ok nélkül. Vagyis pontosan tudom, hogy azonnal zöld jelzést kapok, amint az utca szabaddá válik. Mindez azt jelenti, hogy a közlekedés sokkal természetesebb és előreláthatóbb lesz, még ha nem is válik kiszámíthatóbbá. Az új rendszer ráadásul a gyalogosokat sem hozza hátrányos helyzetbe" - jelentette ki Stefan Lämmer. Dirk Helbing azt hangsúlyozta, hogy a váltás elsősorban költségmegtakarítást eredményezne.
A megoldás előnyeit aligha kell ecsetelni. A szakértők szerint a közlekedési dugók csak az Egyesült Államokban évente 100 milliárd (!) dollár költséget okoznak. A fő ok elsősorban a növekvő fogyasztás: a közúti torlódások miatt évente 10 milliárd literrel több üzemanyagot használnak el a járművek. S akkor még ehhez hozzá kell venni, hogy az autókban ülő emberek életéből hány óra megy el hiába.
A két kutató a közúti közlekedést egy olyan folyadékkal modellezte, amely különböző csöveken keresztül folyik és amely a kereszteződésekben a legjobb megoldást választotta. Egyértelmű volt, hogy dugók azokban a csövekben keletkeztek, amelyeknek nem volt elegendő kapacitásuk a folyadék továbbítására. Minden kereszteződés célja a nyomás csökkentése volt. A módszert ezután átültették a közlekedési lámpákra is. Először az aktuális forgalmat észlelő érzékelőkkel látták el az eszközöket, majd processzorokkal is felszerelték őket, így képessé váltak a jövőbeli forgalom becslésére.
Az első éles tesztekre Drezdában került sor. Ugyan az autósok nem tudták többé kiszámítani, hogy melyik lámpánál kell majd megállniuk ezáltal a forgalom hektikusabbá vált, de a tesztszakaszon mégis 10-30 százalékkal hamarabb jutottak át a vezetők. A két kutató azonnal levédette az ötletét.
Na, akkor ti is "felfejlõdtök" a fõvároshoz. Lehet valamelyik forgalomszervezõ gurunak forró lett felénk a talaj, és leigazolták Szegedre. Részvétem...
igazad van...
nos, nem tudom mi volt két éve (bár akkor is itt éltem), de most szúnyog nincs, cserébe van dugó, minden sarkon. a város összes fõbb részén fel van túrva valami, és feltúrás alatt konkrétan azt kell érteni, hogy kipécéznek egy utcát, és csumára feltúrják...hogy ott majd vmi okosság lesz. közben lebénul a város forgalma, olyan dugók vannak, hogy már belegondolni is fáj.
arról nem beszélve, hogy egyre gyakrabban látom, hogy 30-40 centis gödrök tarkítják az amúgy is göcsörtös, egyenetlen, ütött-kopott aszfaltot. olyanok, amiket ha nem kerülsz ki, ott helyben tengelytörés.
üdv a (vidéki) magyar valóságban!
Még egy dolog, ami viszont hozzátartozik a cikk témájához: a forgalmi terhelés kérdése. Egy számpéldával szeretném érzékeltetni.
Ha egy autó 30 km-t közlekedik reggel, és 30-at este (visszafelé) az pontosan akkora forgalmi terhelést jelent az úthálózatnak, mint 5 db olyan autó, amelyek 6 km-t mennek odafelé reggel, és 6 km-t visszafelé.
Ahhoz, hogy a zsúfoltságot enyhítsük, alapvetõen a forgalmi terhelést kell csökkenteni. Vagyis ugyanazt a hatást érjük el, ha:
-- az autók darabszámt felére csökkentjük, a futott km-ek változatlanul hagyása mellett
-- az autók darabszáma változatlan, de a futott km-eket csökkentjük a felére.
Szögezzük le: azt a legnormálisabb és legtermészetesebb emberi jognak tartom, hogy egy családnak lehessen egy autója és azt a lakása közvetlen közelében tudja tárolni.
Mint azt egy korábbi hozzásózlásban kiszámoltam, az álló ("parkoló" -- ki tudja miért vert gyökeret ez a fos idegen szó) autók annyira minimális területet foglalnak a városokból, ami jelentéktelen városszervezési erõfeszítéssel biztosítható lenne, ami a lakosság TÖBBSÉGÉNEK a boldog életéhez nagymértékben hozzájárulna!
A gond a mozgó autókkal van. Rövid számolgatással kimutatható, hogy a forgalmat a keresztezõdések lassítják le alapvetõen. Mit lehetne tenni a forgalom gördülékenységének a fokozására?
-- A (szintbeni) keresztezõdések számának a csökkentése, a lehetõségekhez persze igazodva
-- A jelen cikkben is taglalt lámpabeállítások ésszerûsítése,
-- A város egyes területeinek forgalmi terhelésének a csökkentése.
Az utóbbira is többféle megoldás létezik. Sajnos, a ma "trendi" irányzat a mérhetetlenül erõszakos, ostoba, emberellenes, DURVA tiltásokból és ellehetetlenítésekbõl áll, holott egy csomó MÁS MÓDSZER is lenne a forgalmi terhelés csökkentésére.
Korábban többször is felhoztam a közlekedési szükségletek, vagyis az emberekre nehezedõ közlekedési kényszer csökkentését, amit a közlekedési célok megfelelõ geográfiai elhelyezésével oldható meg.
Most egy másik szempontot szeretnék elõtérbe helyezni, amirõl szintén hallgat a sajtó, mint az exkrétum a magas fûben: az autóhasználat gazdaságossági kényszerérõl!
Vannak az autózásnak állandó költségei (futáskm-tõl függetlenül) és vannak a futott km-rel arányos költségei.
A FUTÁSKILOMÉTERTÕL FÜGGETLEN KÖLTSÉGEK TÚL MAGASAK!!!!!!!!!!
Valamikor, még a "rendszerváltás" nevû nagy össznépi átba...ás elõtt a felelõsségbiztosítás a benzinbe volt beleépítve, súlyadó meg lóerõadó nem volt. Abban az idõben majdnem mindenki tömegközlekedett, az autót a hétvégi kirándulásokhoz, a telekrejáráshoz, az építkezéshez (jómagam 4 építkezésen vagyok túl, ezzel telt az életem nagy része) használtuk. Vagyis arra használtuk az autót, amire való.
(Megjegyzem, hogy akkor még a lakásunkhoz közel lehetett munkahelyet találni, a közbiztonság a maihoz képest igen jó volt, a lakásunkhoz közel elérhetõ volt a jóminõségû iskola és ovoda, az országban mindenütt kb. ugyanazt tanították, nem volt ekkora különbség terület és terület, ember és ember között.... stb.)
Ha az autózással együttjáró állandó költségeket (amik a km-tõl függetlenül jelentkeznek) a TÖREDÉKÉRE csökkentenék, akkor sokkal kevesebben éreznék úgy, hogy járjunk azzal az autóval, ha már úgyis ki van fizetve...
Ne feledjük, hogy a forgalmi terhelés néhány %-os csökkenése is komoly hatást gyakorolhatna sok területen. A forgalmi dugók problémája ugyanis hasonló a sorbanállás problémáihoz.
Képzeljünk el egy várakozó emberekbõl álló sort. Lehet egy pénztás elõtt a boltban, vagy akárhol.
Ha a sor végére óránként beáll 1000 ember és a sor elején le tudnak kezelni óránként 800-at, akkor a sor hossza óránként 200 emberrel növekszik. Ha viszont le tudnak kezelni óránként 1020 embert, akkor a sor, vagyis a várakozás KI SEM ALAKUL.
Ezt érdemes végiggondolni.
Folytatom az autóellenesek és pénzsóvár rablók gondolkodásmódjának ismertetését.
Itt van pl. hogy valaki miért jár még a Wc-re is autóval. Ezzel a bírálattal egyetértek, én szívesen felvállalom a naponta kétszeri (oda-vissza) gyaloglást úgy kb. 2 km-ig.
Most képzeld el, hogy mondjuk a 113. kergületben lakik valaki, 500 méterre a munkahelyétõl. És autóval jár be dolgozni!!!
A lakása elõtt ingyen parkolhat. A munkahelye elõtt szintén.
A másik ember, aki mondjuk a 17. kerületbõl jár át dolgozni a 11.-be (annak a fele már fizetõs), az meg járjon BKV-val. 4-szer szálljon át. Reggel is, odafelé, és vissza is. Dögöljön meg, aki kitalálta.
Az autellenesek összes többi szólama is hasonló logikai bukfencek tömkelegét tartalmazza. Mivel ez a cikk nem errõl szólt, most nem részletezgetném.
(Néhány évvel ezelõtt volt az Indexen a "parkolás pénzért! mindent megtehetnek?" c. topic, ami végül az áttekinthetetlen tömegû hozzászólás miatt lassan elhalt (30ezer fölött) Ha valaki az elsõ 10ezer hozzászólást elolvassa, akkor képet kaphat a lényegrõl, a többi már csak ismétlés.)
Két-három létezõ problémát érintesz, ám a megoldás helyett csak valami erõszakos autóellenesség hámozható ki a hozzászólásodból.
1.) Egyik az, hogy miért csak egy ember ül abban az autóban. Nos, ennek egyik lehetséges oka, hogy egy családban két keresõ van: férj és feleség. Ha egyikük talál munkahelyet a lakása közelében, vagy odaköltöznek ahol egyikük munkahelye van, akkor a másiknak bizony messze lesz.
Erre az IGAZI, emberbarát megoldás az, ha a mainál sokkal könnyebb lenne munkahelyet találni, és nem kellene a családfenntartók egyikének a földöz vernie a seggét örömében, hogy talált normális fizetéssel munkahelyet a lakásától 30 km-re!
Ez persze nem jut eszükbe az autóellenes baromságokat szajkózóknak.... végülis ezek az emberek csak szócsövek, engem azok az arctalan és névtelen mocskok érdekelnének, akik a jelszavakat írják és a kórust vezénylik.
2.) A közlekedésfejlesztésrõl meg az alternatívákról.
A "közlekedésfejlesztés" manapság leginkább:
-- a "sétálóutcák"-nak nevezett autó- és közlekedés ellenes gyalázatbaromságokban,
-- a szándékosan elrontott lámpabeállításokban,
-- a parkolóhelyek ordítóan ésszerûtlen mértékû megszüntetésében és a fizetõparkolás terjesztésében,
-- a parkolási maffia mögött álló körök által megbulizott, az autósokra vonatkozó bizonyítási kényszer megfordításának ordítóan alkotmányellenes rendszerében (ott parkoltál - nemparkoltam - bizonyítsad be hogy nem...)
-- a parkolásgátló cölöpök sõt a vezetõ számára láthatatlan, csak a küszöbig érõ kõsziklák millióinak a kihelyezésében,
-- süllyedõ oszlopokban,
-- behajtási díj fenyegetésében,
-- és mindezeknek a városok és falvak legszélsõ határáig történõ kiterjesztésében nyilvánul meg!
És még sorolhatnám nagyon sokáig.
Nos én EZT NEM NEVEZEM ALTERNATÍVÁKNAK! Az alternatíva ugyanis azt jelenti, hogy van választási lehetõségem a különbözõ közlekedési eszközök között, és a számomra legmegfelelõbbet választom.
Ez azonban nem alternatíva és nem is választási lehetõség, HANEM AZ ÉVRÕL ÉVER, ÉVTRIZEDRÕL ÉVTIZEDRE DURVULÓ KÉNYSZER!
Továbbra sem magyaráztad meg, és a többi autóellenes is hallgat róla, hogy miért nem alakítanak ki autómentes övezeteket, DE SZIGORÚAN ÖNKÉNTES, NÉPSZAVAZÁS ALAPON!
Vagyis, ha Nudapesten lesz 1 millió ember, aki úgy dönt, hogy nem akar autókat a lakókörnyezetében, és ezért cserében felvállalja, hogy õneki sem lehet, akkor Budapest területének -- az elõbbi példa alapján -- a felét lehetne autómentessé tenni.
Ám ha csak 10ezer ilyen embert találtok, akkor Budapest terletének 1/200 részét tehetnétek garantáltan autómentessé.
Nagyon erõs és idõtálló törvényekkel kellene körülbástyázni ezen területek státuszát! Olyan törvényekkel, amelyeket NEM lehet választási ciklusonként átírni!
Azért, hogy ha én lakást cserélek hogy minél távolabb kerüljek az autómentes területektõl, akkor NE FENYEGESSEN AZ AZ IRTÓZATOS MOCSOK, MINT A FIZETÕPARKOLÁSSAL, HOGY TERJED ÉS TERJED, HOGY NEM LEHET ELÕLE MENEKÜLNI, MERT UTÁNAMJÖN, HOGY AZ IGAZSÁG ISTENE DÖGLESZTENÉ MEG EZEKET IRTÓZATOS KÍNOKK KÖZÖTT
Voltam vagy 2 éve, de sok ott a szúnyog. Dugó meg nem volt. Persze lehet, hogy pont szerencsém volt, így engem nem zavar ha leírod a szegedi helyzetet az agyad elborulása helyett. Egészséges kiírni magadból ami bánt.
Értem én - költözzek Londonba. De mi van akkor, ha nem szeretem az állandó takony idõt, hmm? Ez egy magyar fórum, nem inkább Magyarországi viszonylatban vitatjuk meg a kérdést. Jó, tudom, van vidék is, de vidéken elég minimális dugók vannak. Szóval ha már közlekedési probléma, akkor szerintem jogos, hogy én Budapestet vizsgáltam, annak is a tömegközlekedés szempontjából szarabbik felét, Budát. Minden városban lehet olyan viszonylatot találni, ahol a leggyorsabb a bringa, vagy leggyorsabb a tömegközlekedés, de bõven van olyan is, ahol leggyorsabb az autó. A kényelemrõl meg szerintem nem kéne vitát nyitni.
Az viszont elég vicces, hogy egy olyan országban, ahol az autók átlag életkora 10 év (és ebben benne vannak a céges max 3 éves flották is), ott az autóról, mint státuszszimbólumról beszélünk egy érvelésben. Ébredj már fel ember: szerinted az én 16 éves rozsdaboglyám az mit szimbolizál azon kívül, hogy biztos olcsón dolgozok, ha ilyen szarral járok?
" és furcsa hogy a legfontosabbat felejtetted ki az autó javára.. miszerint nincs idõhöz kötve,"
A BKV spec nem igazán idõhöz kötött - jár az mindig, max relative ritkán. A várakozási idõket meg beleírtam a számításba, és az is közre játszott, hogy elvérzett a gyorsaság összehasonlításában. A BKV amin igazándiból elvérzik az az, hogy az ember vagy szinte kizárólag BKVval jár, és vesz bérletet, vagy nem vesz bérletet, de jegy árban a BKV meg egyszerûen nem versenyképes az autóval, pár speciális estet leszámítva. Bpn ha bárhonnan bárhová el akarsz jutni az jellemzõen 2-3 jegy oda, és 2-3 jegy vissza. Vagyis 1280-1920Ft. Ami azért durva, 1 útért.
Ezen egy korrekt BKV díjszabás segíthetne, ami valahogy így nézne ki:
Bérletet meg meg kell szüntetni, mert fölösleges, és igazságtalan.
Elektronikus jegy kell, vagyis névre szóló chipkártya, hogy ne lehessen átruházni. Egy "jeggyel" (vagy egységgel) 1 órát lehet utazni, tetszõleges számú átszállással, ára 1euro. A diákok a lakhelyük és az iskola elhelyezkedése alapján kapnak iskolaidõben havi 0 vagy 40 egységet (iskola idõn kívül nem jár). A nyugdíjasok meg kapnak évi 100 egységet - ez heti 1 ingyen oda-vissza út, legyen nekik annyi elég.
Így én is járnék - néha - BKVval. De amíg 3 liter benzint tudok venni egy 2x5 km-es útból, ami alatt kb 1 litert fogyaszt az autóm addig én a BKV-t fölösleges luxusnak tartom.
Ajánlom figyelmedbe a Top Gear challenges Volume 2.t ahol is északnyugat Londonból versenyeztek kelet Londonig a reptérre.. kerékpár, autó, motorcsónak, és tömegközlekedés.. a befutók:
1. kerékpár (Hammond)
2. motorcsónak (Clarkson)
3. tömegközlekedés (Stig)
4. személygépkocsi (May)
Bár James May-t megállították a rendõrök 5 percre, összesen 15 percel kapott ki a 3. helyezett busz-metró kombinációtól.
Én tartom azt az álláspontom hogy apesti autósok minimum felének a kocsi csak kényelem, és státusz mintsem valódi szükség. te magad felsoroltál pár példát, és furcsa hogy a legfontosabbat felejtetted ki az autó javára.. miszerint nincs idõhöz kötve, amellett hogy arra mész vele amerre akarsz.
Itt vidéken gyorsabban el lehet jutni bárhova kocsival az tény, bár elég sokszor van az hogy még én tudok elõzni autót mert a lekanyarodók és a parkolók feltartják a többit.
