Kutatók szerint az önvezérlő, érzékelőkkel felszerelt közlekedési lámpák képesek megakadályozni a dugók kialakulását és segíthetnek az autósoknak benzint megtakarítani.

Stefan Lämmer, a Drezdai Műszaki Egyetem munkatársa és Dirk Helbing, a Zürichi Műszaki Főiskola szociológusa közös tanulmányukban azt állítják: az intelligensnek nevezett közlekedési lámpák nem csak a dugók megelőzésében és a fogyasztás csökkentésében lehetnek hasznosak, hanem az alkalmazásukkal egyúttal csökkenthető a járművek által kibocsátott káros anyagok mennyisége is. A két szakember néhány lámpát szenzorokkal és processzorokkal szerelt fel, majd úgy állították be azokat, hogy a pillanatnyi forgalomra reagálva váltsanak a piros és zöld jelzés között. Az eredmény: a váltásokat nem lehetett előrejelezni és a lámpák látszólag teljesen összevissza működtek, viszont a vezetési idő jelentősen lecsökkent.


"A jelenleg használt lámpáknál, ha az ember pirosat kap, akkor tudja, hogy egy percig várnia kell, függetlenül attól, hogy valaki áthalad-e a kereszteződésben vagy sem. Ezzel szemben az intelligens lámpáknál ilyesmi nem történhet meg, egyetlen autó sem várakozik ok nélkül. Vagyis pontosan tudom, hogy azonnal zöld jelzést kapok, amint az utca szabaddá válik. Mindez azt jelenti, hogy a közlekedés sokkal természetesebb és előreláthatóbb lesz, még ha nem is válik kiszámíthatóbbá. Az új rendszer ráadásul a gyalogosokat sem hozza hátrányos helyzetbe" - jelentette ki Stefan Lämmer. Dirk Helbing azt hangsúlyozta, hogy a váltás elsősorban költségmegtakarítást eredményezne.

A megoldás előnyeit aligha kell ecsetelni. A szakértők szerint a közlekedési dugók csak az Egyesült Államokban évente 100 milliárd (!) dollár költséget okoznak. A fő ok elsősorban a növekvő fogyasztás: a közúti torlódások miatt évente 10 milliárd literrel több üzemanyagot használnak el a járművek. S akkor még ehhez hozzá kell venni, hogy az autókban ülő emberek életéből hány óra megy el hiába.


A két kutató a közúti közlekedést egy olyan folyadékkal modellezte, amely különböző csöveken keresztül folyik és amely a kereszteződésekben a legjobb megoldást választotta. Egyértelmű volt, hogy dugók azokban a csövekben keletkeztek, amelyeknek nem volt elegendő kapacitásuk a folyadék továbbítására. Minden kereszteződés célja a nyomás csökkentése volt. A módszert ezután átültették a közlekedési lámpákra is. Először az aktuális forgalmat észlelő érzékelőkkel látták el az eszközöket, majd processzorokkal is felszerelték őket, így képessé váltak a jövőbeli forgalom becslésére.

Az első éles tesztekre Drezdában került sor. Ugyan az autósok nem tudták többé kiszámítani, hogy melyik lámpánál kell majd megállniuk ezáltal a forgalom hektikusabbá vált, de a tesztszakaszon mégis 10-30 százalékkal hamarabb jutottak át a vezetők. A két kutató azonnal levédette az ötletét.