Berta Sándor
Áram a kipufogógázokból
Német szakemberek olyan megoldáson dolgoznak, amelynek segítségével árammá alakítható át az autók kipufogógáza.
A kutatók szerint az autók működése meglehetősen gazdaságtalan és nemcsak a környezetszennyezés miatt, hanem azért is, mert jelentős mennyiségű energia marad kihasználatlan és távozik a kipufogón keresztül. "Az általunk fejlesztett rendszer segítségével a fel nem használt energia egy részének segítségével működtethetők lennének a gépkocsik fedélzeti rendszerei. Ráadásul így az autók fogyasztását is átlagosan tíz százalékkal lehetne csökkenteni" - jelentette ki Eckhard Müller, a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) tudósa.
Az autókban lévő motorvezérlés és más elektronikus fedélzeti rendszerek meglehetősen sok áramot fogyasztanak. Egy 5-ös sorozatú BMW esetében például ez az érték eléri a 800 wattot. A megoldást a termoelektronikus generátorok alkalmazása jelentheti, ilyet használnak az űrszondák is, amelyek a napenergiát alakítják át a berendezéseik működéséhez elengedhetetlen árammá. A generátorok használatához hőforrásra van szükség, ez azonban az autók esetében rendelkezésre áll a kipufogógázoknak köszönhetően. A DLR kutatói már létrehozták a gépjárművekben használható hőgenerátor prototípusát. A berendezés 200 watt teljesítményre képes.
"Ennek oka, hogy az általunk félvezetőként alkalmazott bizmuttellurid csupán a hő három százalékát alakítja át árammá" - mondta Tobias Weiler, a DLR mérnöke. Az alacsony hatásfok ellenére az ipar érdeklődését máris felkeltette az eszköz. A BASF vegyi konszern például jelezte, hogy 80 millió eurós költségvetésének egy részét a jövőben a generátorok alkotóelemének számító termoelektronikus modulok kifejlesztésére fogja fordítani. "Ahhoz, hogy az autógyártók is érdeklődjenek a megoldás iránt, a jövőbeni készülékeknek a prototípusnál háromszor-ötször hatékonyabbaknak kell lenniük" - szögezte le ugyanakkor Georg Degen, a BASF Future Business munkatársa.
A legnagyobb problémát jelenleg a szakemberek szerint egy olyan anyag megtalálása jelenti, amely egyaránt jól használható 0-500 Celsius-fokos hőmérsékleti határok között, ráadásul nagy mennyiségben fordul elő a Földön, viszonylag rosszul vezeti a meleget, de jól vezeti az áramot. A gond az utóbbi esetben csak az, hogy a jó hővezető anyagok általában jól vezetik az áramot is.
A kutatók szerint az autók működése meglehetősen gazdaságtalan és nemcsak a környezetszennyezés miatt, hanem azért is, mert jelentős mennyiségű energia marad kihasználatlan és távozik a kipufogón keresztül. "Az általunk fejlesztett rendszer segítségével a fel nem használt energia egy részének segítségével működtethetők lennének a gépkocsik fedélzeti rendszerei. Ráadásul így az autók fogyasztását is átlagosan tíz százalékkal lehetne csökkenteni" - jelentette ki Eckhard Müller, a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) tudósa.
Az autókban lévő motorvezérlés és más elektronikus fedélzeti rendszerek meglehetősen sok áramot fogyasztanak. Egy 5-ös sorozatú BMW esetében például ez az érték eléri a 800 wattot. A megoldást a termoelektronikus generátorok alkalmazása jelentheti, ilyet használnak az űrszondák is, amelyek a napenergiát alakítják át a berendezéseik működéséhez elengedhetetlen árammá. A generátorok használatához hőforrásra van szükség, ez azonban az autók esetében rendelkezésre áll a kipufogógázoknak köszönhetően. A DLR kutatói már létrehozták a gépjárművekben használható hőgenerátor prototípusát. A berendezés 200 watt teljesítményre képes."Ennek oka, hogy az általunk félvezetőként alkalmazott bizmuttellurid csupán a hő három százalékát alakítja át árammá" - mondta Tobias Weiler, a DLR mérnöke. Az alacsony hatásfok ellenére az ipar érdeklődését máris felkeltette az eszköz. A BASF vegyi konszern például jelezte, hogy 80 millió eurós költségvetésének egy részét a jövőben a generátorok alkotóelemének számító termoelektronikus modulok kifejlesztésére fogja fordítani. "Ahhoz, hogy az autógyártók is érdeklődjenek a megoldás iránt, a jövőbeni készülékeknek a prototípusnál háromszor-ötször hatékonyabbaknak kell lenniük" - szögezte le ugyanakkor Georg Degen, a BASF Future Business munkatársa.
A legnagyobb problémát jelenleg a szakemberek szerint egy olyan anyag megtalálása jelenti, amely egyaránt jól használható 0-500 Celsius-fokos hőmérsékleti határok között, ráadásul nagy mennyiségben fordul elő a Földön, viszonylag rosszul vezeti a meleget, de jól vezeti az áramot. A gond az utóbbi esetben csak az, hogy a jó hővezető anyagok általában jól vezetik az áramot is.
