Napi Online

Innovációs csúcs a világ legolcsóbb autója

Enyhén szólva nem szépségverseny a világ legolcsóbb autóinak piaci küzdelme. A világ legolcsóbb autói minik, amelyek a fejlődő országokban sokaknak a robogó alternatíváját jelentik.

A Tata Nano, a világ legolcsóbb - a gyárkapuban 2500 dollárba kerülő - autójának megalkotása egy üres papírlappal kezdődött. Erre a Tatánál és a cég beszállítóknál dolgozó mérnökök, gyártástechnikusok, közgazdászok, értékesítők felírták ötleteiket, amelyekkel szerintük elérhető lesz a lehetetlennek tűnő költségcsökkentés. Ennek eredményeként lett az autó farmotoros. Ezzel az autó súlya hátra került, így a kormányrendszerre kisebb terhelés jut, ezért gyengébb anyagból is elkészíthető. A hátuljában daráló 33 lóerős motor majdnem 100 kilométer/órás sebességre képes felgyorsítani a négyajtós törpét.


A vállalat elnöke, Ratan Tata a 2500 dolláros autó mellett

Az alkatrészek számát úgy csökkentették, hogy minden darabnak több funkciója van. Például a hátsó ülés állítására szolgáló alkatrész egyben annak tartóeleme. A kaszni legnagyobb része szimpla fémlemez, a lökhárítók csak 2,5 milliméter vastagok szemben például a Tata Indica 3 milliméterével. A préselést nagy nyomású vízzel működő berendezésekkel, illetve hajtogatógépekkel váltották ki, ami olcsóbb, rugalmasabb, és így több alkatrészt tudnak megmunkálni ugyanazzal a módszerrel.

A fejlesztés gyakorlatilag Indiában folyt, például a motorvezérlésért felelős Bosch is ottani központjával végeztette el a munkát. Ebben a folyamatban részt vettek a beszállítók is, így a Nano gyártásának első pillanatától 97 százalékban helyi alkatrészekből készül. Eközben egyszerűsítették a teljes logisztikai rendszert: a 600 beszállítóval indult projekt végére 100 partner maradt. A beszállítók fele a Tata 350 hektáros ipari parkjába települt. Éves szerződések helyett hosszú távú megállapodásokat kötöttek velük, a gyártó milliós nagyságrendű részegység megvásárlására vállalt garanciát. Az alkatrészek 75 százaléka egyetlen szállítótól érkezik, az autó 90 százaléka külső szállítóktól kerül a Tata összeszerelő szalagjaira.



Az első Nano-gyárban évente 350 ezer autót fognak gyártani, és három továbbit építenek India különböző részein azért, hogy elérjék a milliós nagyságrendű éves értékesítési célt. Ezzel a szórással jelentős megtakarítást érhetnek el a logisztikában - a szállításban és a raktározásban -, illetve kihasználhatják a különböző indiai szövetségi államok adókedvezményeit. A Tata legfőbb gondja rövid távon az, hogy minden beszállítója talpon maradjon és végezze a dolgát, illetve hogy a selejtes alkatrészek arányát minimálisra szorítsák. Ez már csak azért is fontos, mert a garanciális költségeket is le akarják faragni a cég más autóinál tapasztalthoz képest. Hosszabb távon minden a piaci fogadtatáson múlik: a profitráta hajszálvékony a Nanón mind a Tatánál, mind beszállítóinál, úgyhogy csak irdatlan mennyiség eladása esetén tudnak pénzt csinálni a fapados autóból.

A legolcsóbb autók listájának második helyezettje 4780 dolláros árral a kínai Chery Automotive Chery QQ nevű autója, amely a Daewoo Matiz egy az egyben lekoppintott helyi változata. Ez 50 lóerős motorja ellenére beéri a maximum 80-as tempóval - bizonyára a fergeteges gyorsulásra hangolták a sebváltó áttételezését. 4500 dolláros árával a harmadik a szintén indiai Maruti 800, amely nem lett sokkal szebb azóta, hogy Magyarországon már nem kapható, viszont Indiában egy 37 lóerős motorral - erőforrásnak azért nem neveznénk - árulják. Cserében több mint 100 kilométer/órás sebességre képes kedvező körülmények között. Az olcsó autók 10-es listájára több csak Kínában ismert modell mellett fel tudott még kerülni a Hyundai i10, amely el fog jutni hozzánk is és a KIA Picanto ikertestvérének tekinthető, a Tata Indica, amely Magyarországon nagyon drága volt, a Fiat Palio és a Dacia Logan.


Az Egyesült Államokban a legolcsóbb autó a nálunk is ismert Chevrolet Aveo, amelynek indulóára 10 900 dollár. Ha megnézzük mennyibe kerülnek Magyarországon a legolcsóbb új autók, akkor dollárban számolva ennél valamivel kisebb összeget kapunk. Ugyanakkor Nagy-Britanniában kapható a malajziai Perodua Kelisa nevű autója - egy korábbi Daihatsu Cuore miniautó licence -, amelynek ára 4800 font, azaz körülbelül 9400 dollár.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • USAMEN POWER #77
    Inkább adnák el golfkocsinak jobban járnának
  • USAMEN POWER #76
    PF ezt lehet autónak nevezni ??? Ez rosszabb mint a Smart, Ráadásul egy biciklinek is nagyobb a kereke.
  • MuldR #75
    Lessz itt meg pofaraeses, mikor bejelenti a tata, hogy levegovel fog menni :)

    http://www.theaircar.com/tata_agreement.html
  • Epikurosz #74
    Erről beszélek. Repülj!
  • brueni #73
    nyilván mindkét oldalnak megvannak az előnyei és a hátrányai is. innentől mindenki döntse el, hogy neki mi a fontosabb...
  • Epikurosz #72
    Na, megint késni fognak az energiatakarékos autófejlesztések pár héttel, mert csökken a benzin ára.
  • dez #71
    Pár évig Érden laktam. Egy idő után beszereztem egy autót, mert untam a sárga buszra való várakozást a szélben. Aztán visszaköltöztem Pestre. A belvárosban hamarabb eljutok bárhová bkv-val. Így el is adtam, mert csak a gond volt vele.
  • Epikurosz #70
    Hidd el, hogy sokan vagyunk autósok, akik kényszerből autózunk.
    Én például imádtam a metrót kb. 1990-ig. Volt egy walkmanem, és angol nyelvleckéket hallgattam, így tanultam meg a nyelvet.
    Aztán elkezdődött a hajléktalanok, a zsebesek, a részegek, a késelők, a diszkóból/focimeccsről hazatérők inváziója.

    Szép álom a civilizált tömegközlekedés, de annyi kellemetlenség jár vele (Nyugat-Európában is!), hogy én már nem kedvelem.
  • Gaillard #69
    Amennyiben leszarnám a "zöld" szempontokat, a város levegőjének a minőségét és a jövőnket (nem teszem), illetve beállnék a veszteséges vállalkozók, minimál TB-sek, EVA/EKH-osok sorába, még akkor sem tehetném meg a anyagiak miatt, hogy mindenki a családból autóval járjon a munakahelyére, ovodába, stb.

    Különben van egy 11 éves autóm, amelyet az említett célokra használok (család együttes utazása messzebb célpontokra, vásárlás, stb.), de a napi munkába járásra Budapesten nem.

    Amúgy megjegyzem, hogy azért azt is pozitívként tudom megélni - a tömeg ellenére - a tömegközlekedésnél, hogy nem kell az autózás vele járó problémáival nagyobb gyakorisággal "foglalkoznom" (dugó, parkolás, balesetek) és nem egy több százezres/milliós értékre kell nap, mint nap fáradtan vigyáznom.
  • Epikurosz #68
    Hoppá!
    Kínai ócó villanyótó!