Számítógép által vezérelt járművek sivatagi versenye
A járműveknek 300 kilométert kell megtenniük sivatagi viszonyok közepette Los Angelesből Las Vegasba.
A Grand Challenge nevű viadal a világ egyik legnehezebb versenyének számít. A járműveket fedélzeti számítógépek vezérelik, ám a pálya nehézségét jól jellemzi, hogy tavaly a rajt után néhány kilométerrel már egyik induló gép sem volt versenyben. A viadalt a DARPA amerikai katonai fejlesztési hivatal rendezi meg évről-évre és a győztes csapat vagy fejlesztő markát a győzelmi serlegen kívül a tavalyi egymillió dollár pénzdíj duplája is üti. Az idei Grand Challenge-re 195 csapat jelentkezett, közülük végül a szervezők 40 csapatot választottak ki.
A versenyen számtalan fura masina vesz részt. A Desert Buckeyes csapat járművének Intelligens Offroad Navigátor (ION) nevű navigációs rendszerét a karslruhei Mérő- és Szabályozástechnikai Intézet (MRT) kutatói fejlesztettek ki. Az új típusú sztereókamerát a járműre szerelik fel és így remélhetőleg szinte tökéletesen tud majd navigálni. A kamera által közvetített információkat a fedélzeti számítógép értékeli ki, ami ezután létrehozza a környezet mélységi térképét, így a jármű képes különbséget tenni az út és az útakadályok között. Végül az ION számolja ki az optimális útvonalat.
Az MRT korábban már számos projekt keretében készített navigációs, illetve kiegészítő navigációs rendszereket, valamint sikeresen alkalmazott különböző platformokon sztereókamerákat, radar- és lézerszenzorokat. "Az ION rendszer hasonló módon működik, mint az emberi szem és agy" - nyilatkozta Sören Kammel, a projektet vezető szakember, a karslruhei intézet kutatója.
A járműveknek teljesen önállóan kell(ene) több száz kilométert megtenniük
A kutató úgy véli, az ION és a hozzá hasonló programoknak köszönhetően kifejleszthetők lesznek olyan intelligens navigációs és járműfedélzeti rendszerek, amelyek képesek az útakadályok kikerülésére, a járművek közötti követési távolság és a megengedett sebesség betartására, valamint a gyalogosok testi épségének megóvására. Szintén megvalósulhat majd a járművek közötti kommunikáció és így megelőzhető lesz a dugók kialakulása.
(Ha már felhoztad, válaszolok az elõzõre is, de annyira értelmetlen, és idõpazarlás.)
"Mi a bajod az önálló gondolkodással? Mit értessz ezen? Én azt értem rajta, hogy megoldja a feladatot segítség nélkül. Ebben nem látok semmi különlegeset. Miért lenne ettõl gyilkolási rohama?"
Hát, próbáld meg te is önállóan megoldani ezt a feladatot... 😊
"Nem mondtam, hogy mindenek felett érvényes. Ott van ugye a szaporodás, ami a másik alappillére a viselkedésnek. Bár az embernél minden sokkal árnyaltabb, mégis szinte minden viszavezethetõ erre a két alapvetõ célra. Errõl szól a pszichológia nagyrésze. Az, hogy az emberek ennek ellentmondóan cselekednek kimutathatóan annak eredménye, hogy az õsi ösztönök nem a modern városi környezetre vannak kitalálva (pár ezer év kell még az alkalmazkodáshoz)."
Látom, már megint kinéztél magadnak néhány szerzõt, akik véleménye egyezik a tiéddel.
"Ha a dohányzásra és társaira gondolsz, azt függõségnek hívják, és az agy kémiai úton való becsapásáról szól. Úgy is mondhatnám, hogy "biztonsági rés"."
Nem, nem ezekre gondolok. Pontosabban, ha már dohányzás: hogy miért kezd el valaki eleve dohányozni, amikor pontosan tudja, hogy ezzel ártani fog magának, és nem nagyon tudja majd abbahagyni. Plusz amit cserébe kap, az nem is éri meg. Tehát amikor valaki önként árt magának. (Leszámítva azt, amikor divatból, vagánykodásból, stb.) Tudod mit, keress rá: önsorsrombolás, önpusztítás.
"Pontosan. Tehát elsõsorban az emberre fog vigyázni."
Amíg el nem gondolkodik, hogy ugyan miért is kell ezt tennie.
"Hasonlóan ahhoz, ahogy ma az autókat úgy tervezik, hogy ütközéskor szanaszét törjenek és így elnyelve az ütközés energiáját védjék az utasokat. Meg lehetne oldani, hogy egy átlagos karambolt karcolás nélkül kibírjon a kocsi, csak akkor az utasokat semmi sem védné."
Ehh, "hasonlóan ahhoz"... 😛 Kissé mintha más lenne egy mechanikus vázszerkezet, mint egy önálló gondolkodásra képes robot.
"Ezt úgy hívják, hogy kíváncsiság. Nem feltétlenül tulajdonsága egy robotnak."
Ha önálló gondolkodásra képes, akkor igénye lesz bõvíteni az ismereteit.
"Sõt biztosan meg kell oldani, hogy ne nagyon kérdezzen, mert az átlag felhasználót már azzal õrületbe kergetné ha csak az utasításokban levõ logikátlanságokra rákérdezne."
Nyilván nem a felhasználó fogja betanítani, "felnevelni" a 0-ról. Hacsak nem gyekmektelen, és amúgy is unatkozik, és kell neki egy szuper-tamagoccsi.
"De ezt úgy fogod fel, mint kellemetlen kötelességet, vagy mint természetes dolgot, amin eszedbe se jut hosszabban elgondolkodni?"
Nem tudom, te hogy vagy vele (vagyis mégis), nekem speciel eszembe jutott.
"Ez megint más tészta. Nem errõl van szó. Egyébként ez is csak azt jelenti, hogy van magasabb prioritás, csak te másképp nevezed."
De azt a magasabb prioritást többé-kevésbé én határoztam meg. Mint ahogy a mai világban eléggé oda kell figyelnie a dolgokra egy önálló személynek. Már nem anyuci és apuci mondja meg, mit csináljon, vagy teszi elé az ételt, ha éhes, és már csak meg kell ennie, azzal sem törõdve, mi is az, csak finom legyen. (Bár...)
"Ugyanaz. Eldöntöd, hogy az adott helyzetben melyik tevékenységet érdemes folytatni."
Nem ugyanaz. Mert ekkor - többé-kevésbé - tudatában vagyunk a miérteknek. Viszont te nem akarod megmondani azokat a robotodnak, csak elõ akarnád írni, hogy ezt-és-ezt kell csinálnia, és pont, és azt várod, hogy ne kezdjen el utánagondolni, hogy miért pont azt kell csinálnia.
"Abból fog erre jutni, hogy erre van programozva."
Ugh, ezt kábé olyan, hogy "a lakatot azért lehet bezárni, mert az egy lakat".
"Vagy ha úgy tetszik erre van tanítva."
Úgy tetszik, mert egyátalán nem ugyanaz.
"Neki a szaporodás helyett az az életcélja, hogy az embert szolgálja."
Az emberiség jelentõs részének már nem a szaporodás az életcélja.
"Úgy van felépítve, hogy neki ez okoz örömet."
Na, ez végre egy valamirevaló ötlet. Kár, hogy átélõ tudat híjján õk nem tudnak ilyesmit érezni, hanem ez egy olyan információ képében jelenhet meg a fejében, hogy "a robot számára hasznos történés". Talán egy ideig be is éri vele...
"És a "jó formában maradni" talán nem függ össze a túléléssel és a szaporodással?"
De. Összefügg. Csakhogy nem egyszerûen, mechanikusan csináljuk A-t B-ért, hanem átgondoljuk, és talán vesszük a fáradtságot, talán nem. (A többség pl. nem.)
"Talán. De lehet, hogy inkább spórol az energiával, és nem csinál semmit. A lényeg az, hogy a megadott célok alapján dönti el. Amíg nincs célja addíg a fejlõdés sem cél, hiszen semmit csinálni fejletlenül is hatékonyan lehet."
Akkor eleve buta marad, és mehet a zúzdába... :p
Mellesleg a "megadott célok"-at is eleve értelmezni kell tudnia. (Mivel ez egy neuronális háló alapú rendszer, nem egy egyszerû "if A then B" szintû program.)
"Akkor az miot jelent nálad? Mert szerintem az része a problémamegoldásnak."
Szerinted pl. egy karakterfelismerõ program képes az önálló gondolkodásra?
"Ha abszolút nincs semmi, csak az intelligencia (mint feladatmegoldó részegység)? Valószínû semmit. De: mint próbáltam leírni, önálló gondolkodási képességel való összekötés nélkül valószínû eleve nem is lehet annyira fejlett."
Mi a bajod az önálló gondolkodással? Mit értessz ezen? Én azt értem rajta, hogy megoldja a feladatot segítség nélkül. Ebben nem látok semmi különlegeset. Miért lenne ettõl gyilkolási rohama?
"A "túlélési program" inkább csak gyerekkorban élvez mindenek feletti érvényességet. Legalábbis az embernél, utána már átveszi a tudatosság."
Nem mondtam, hogy mindenek felett érvényes. Ott van ugye a szaporodás, ami a másik alappillére a viselkedésnek. Bár az embernél minden sokkal árnyaltabb, mégis szinte minden viszavezethetõ erre a két alapvetõ célra. Errõl szól a pszichológia nagyrésze. Az, hogy az emberek ennek ellentmondóan cselekednek kimutathatóan annak eredménye, hogy az õsi ösztönök nem a modern városi környezetre vannak kitalálva (pár ezer év kell még az alkalmazkodáshoz).
"Sok ember tudatosan pusztítja magát, stb. 😊"
Ha a dohányzásra és társaira gondolsz, azt függõségnek hívják, és az agy kémiai úton való becsapásáról szól. Úgy is mondhatnám, hogy "biztonsági rés".
"Miután egy ilyen szerkezet nem lesz olcsó, meg kell majd vele értetni, hogy vigyázzon magára... 😊 És fõleg az emberre... (Asimov 3 törvénye, ugye, csak nem egészen úgy, ahogy õ elképzelte.)"
Pontosan. Tehát elsõsorban az emberre fog vigyázni. Hasonlóan ahhoz, ahogy ma az autókat úgy tervezik, hogy ütközéskor szanaszét törjenek és így elnyelve az ütközés energiáját védjék az utasokat. Meg lehetne oldani, hogy egy átlagos karambolt karcolás nélkül kibírjon a kocsi, csak akkor az utasokat semmi sem védné.
"És, mint az embergyerek (és sok fejlettebb állat), eljön az ideje a "miért?"-eknek is..."
Ezt úgy hívják, hogy kíváncsiság. Nem feltétlenül tulajdonsága egy robotnak. Sõt biztosan meg kell oldani, hogy ne nagyon kérdezzen, mert az átlag felhasználót már azzal õrületbe kergetné ha csak az utasításokban levõ logikátlanságokra rákérdezne.
"Nem. Viszont nagyon is érzem, hogy a szervezetem felõl szépen jönnek a jelek, hogy lassan enni kéne, és tudom, hogy ez miért van."
De ezt úgy fogod fel, mint kellemetlen kötelességet, vagy mint természetes dolgot, amin eszedbe se jut hosszabban elgondolkodni?
"Hát, lehet, hogy te mindig ilyen robotikus vagy, én nem. Egyszerûen tudatos kontrol alatt tartom, mennyit eszem."
Ez megint más tészta. Nem errõl van szó. Egyébként ez is csak azt jelenti, hogy van magasabb prioritás, csak te másképp nevezed.
"És, még ha csak prioritásokat követnénk is, ami kissé robotikus, ezzel nem egyszerûen belsõ programokat követünk, hanem tudatos döntéseket hozunk a tények ismeretében."
Ugyanaz. Eldöntöd, hogy az adott helyzetben melyik tevékenységet érdemes folytatni.
"Egy robot milyen tények ismeretében fog arra jutni (és mindig erre), hogy az ember az õ ura és parancsolója?"
Abból fog erre jutni, hogy erre van programozva. Vagy ha úgy tetszik erre van tanítva. Neki a szaporodás helyett az az életcélja, hogy az embert szolgálja.
Úgy van felépítve, hogy neki ez okoz örömet.
"Attól, hogy valami elsõ ránézésre értelmetlen, még nem biztos, hogy valóban az."
Magam is így folytattam a gondolatot...
"Igen, ez is egy jó példa. Csakhogy, ez nem feltétlenül ösztönös dolog az embernél, hanem tudatos döntés azoknál, akik jó formában akarnak maradni, stb."
És a "jó formában maradni" talán nem függ össze a túléléssel és a szaporodással?
"Egy ilyen rendszer pl. rájöhet arra, hogy hasznos magát feljeszteni. És a szórakozás is jó erre. Ergó, ha nincs más dolga, nekiáll majd szórakozni."
Talán. De lehet, hogy inkább spórol az energiával, és nem csinál semmit. A lényeg az, hogy a megadott célok alapján dönti el. Amíg nincs célja addíg a fejlõdés sem cél, hiszen semmit csinálni fejletlenül is hatékonyan lehet.
"Igen, csak mint már írtam, az önmagában nem sokra elég. Önálló gondolkodási képesség is kell."
Akkor az miot jelent nálad? Mert szerintem az része a problémamegoldásnak.
"Akkor mondd meg nekem, hogy mit csinál egy fejlett intelligencia, ha semmiféle ösztön, érzelem, vagy külsõ parancs nincs jelen."
Ha abszolút nincs semmi, csak az intelligencia (mint feladatmegoldó részegység)? Valószínû semmit. De: mint próbáltam leírni, önálló gondolkodási képességel való összekötés nélkül valószínû eleve nem is lehet annyira fejlett.
"Mert egy élõlénynél az evolúció egy halom dolgot beleprogramozott. Minden élõlény alapvetõ célja a túlélés és a szaporodás."
A "túlélési program" inkább csak gyerekkorban élvez mindenek feletti érvényességet. Legalábbis az embernél, utána már átveszi a tudatosság. Sok ember tudatosan pusztítja magát, stb. 😊
"De egy robotnál ezek nincsennek meg alapból."
Miután egy ilyen szerkezet nem lesz olcsó, meg kell majd vele értetni, hogy vigyázzon magára... 😊 És fõleg az emberre... (Asimov 3 törvénye, ugye, csak nem egészen úgy, ahogy õ elképzelte.)
És, mint az embergyerek (és sok fejlettebb állat), eljön az ideje a "miért?"-eknek is...
"De nem érzed úgy, hogy valaki kényszeríteni próbál, hogy egyél."
Nem. Viszont nagyon is érzem, hogy a szervezetem felõl szépen jönnek a jelek, hogy lassan enni kéne, és tudom, hogy ez miért van.
"És nem nagyon gondolkodsz rajta, hogy valahogy végleg meg kéne úszni az evést."
Nem, mivel tudom, hogy az (egyelõre) nem lehetséges.
"Csak azért nem eszel rögtön, mert nem cask ez az egy cél vezérel, és egy másiknak lehet aktuálisan magasabb prioritása."
Hát, lehet, hogy te mindig ilyen robotikus vagy, én nem. Egyszerûen tudatos kontrol alatt tartom, mennyit eszem.
És, még ha csak prioritásokat követnénk is, ami kissé robotikus, ezzel nem egyszerûen belsõ programokat követünk, hanem tudatos döntéseket hozunk a tények ismeretében.
Egy robot milyen tények ismeretében fog arra jutni (és mindig erre), hogy az ember az õ ura és parancsolója?
"Attól, hogy valami elsõ ránézésre értelmetlen, még nem biztos, hogy valóban az."
Magam is így folytattam a gondolatot...
"A játéknak és a sportnak nagyonis van értelme evolúciós szempontból is."
Igen, ez is egy jó példa. Csakhogy, ez nem feltétlenül ösztönös dolog az embernél, hanem tudatos döntés azoknál, akik jó formában akarnak maradni, stb. Mások meg nem foglalkoznak vele.
"Nem emberekrõl van szó, hanem általában az intelligens rendszerekrõl."
Egy ilyen rendszer pl. rájöhet arra, hogy hasznos magát feljeszteni. És a szórakozás is jó erre. Ergó, ha nincs más dolga, nekiáll majd szórakozni. 😊 (Hacsak nem jut az eszébe még jobb...)
"Lehet, hogy az a gond, hogy mást értünk intelligencián. Általában intelligencián a probléma megoldási képességet szokás érteni."
Igen, csak mint már írtam, az önmagában nem sokra elég. Önálló gondolkodási képesség is kell.
""Látod, itt a kulcs. Az alcélokat persze õ határozza meg, ezt jelenti az önállóság. De a fõ célokat mi alapján tudná kitalálni?"
Ha önállóan tud már gondolkodni, ez nem okoz túl nagy nehézséget."
Akkor mondd meg nekem, hogy mit csinál egy fejlett intelligencia, ha semmiféle ösztön, érzelem, vagy külsõ parancs nincs jelen.
"Viszont én nem tudok olyan fejlettebb állatról, aminek ne lennének érzelmei, és fõleg ösztönei."
Mert egy élõlénynél az evolúció egy halom dolgot beleprogramozott. Minden élõlény alapvetõ célja a túlélés és a szaporodás. De egy robotnál ezek nincsennek meg alapból.
"Hát képzeld, elõfordul, hogy nem rohanok rögtön enni..."
De nem érzed úgy, hogy valaki kényszeríteni próbál, hogy egyél. És nem nagyon gondolkodsz rajta, hogy valahogy végleg meg kéne úszni az evést. Csak azért nem eszel rögtön, mert nem cask ez az egy cél vezérel, és egy másiknak lehet aktuálisan magasabb prioritása.
"Bármely szórakozást fel lehetne hozni. Ezek mind idõ- és energiapazarlásnak tûnnek."
Attól, hogy valami elsõ ránézésre értelmetlen, még nem biztos, hogy valóban az.
A játéknak és a sportnak nagyonis van értelme evolúciós szempontból is.
""Azt mond meg nekem, hogy egy ultrabonyolult szuperintelligens neuronháló mit csinál, ha semmiféle feladatot nem adnak neki. Elmegy pecázni?"
Ugyebár a mi fejünkben is egy "ultrabonyolult szuperintelligens neuronháló" van..."
Nem emberekrõl van szó, hanem általában az intelligens rendszerekrõl.
Lehet, hogy az a gond, hogy mást értünk intelligencián. Általában intelligencián a probléma megoldási képességet szokás érteni.
"Az önállóság nem azt jelenti, hogy percenként háromszor fellázad. Azt jelenti, hogy nem igényel külsõ segítséget a feladata végrehajtásához."
A kettõt csak a fejlettségi szint választja el...
"Látod, itt a kulcs. Az alcélokat persze õ határozza meg, ezt jelenti az önállóság. De a fõ célokat mi alapján tudná kitalálni?"
Ha önállóan tud már gondolkodni, ez nem okoz túl nagy nehézséget.
"Tehát szerinted az emberi érzelmek és ösztönök szükségszerûen együttjárnak az intelligenciával?"
Az állításomban nem feltétlenül erre utaltam. De ha már így rákérdeztél: nem feltétlenül. Legalábbis egy bizonyos szintig. Viszont én nem tudok olyan fejlettebb állatról, aminek ne lennének érzelmei, és fõleg ösztönei. Nyilván ezek bizonyultak a legjobb módszernek a befolyásolásra, amit a tudat még elfogad, és nem akar tõle mindenáron megszabadulni. (Legalábbis csak ritkán, lásd öngyilkosság, önpusztítás, stb.) Direkt külsõ parancsok... No way.
"És amikor éhséget érzel, akkor megpróbálsz ellene lázadni, és valahogy megkerülni, vagy inkább eszel?"
Hát képzeld, elõfordul, hogy nem rohanok rögtön enni... Mint ahogy a dolgomat sem végzem az utca közepén, nem ugrok rá minden nõre, stb. :p Késõbb is csak azért teszem meg ezeket (kivéve a minden nõt 😊 ), mert tudom, mi lenne, ha másként tennék. Ez már önálló döntés.
"Ha az extrém sportokra gondolsz, az egyrészt nem feltételen halálos, mástrészt megvan a pszichológiai oka. De olyan eset nem jut eszembe, amikor valaki szórakozásból öngyilkos lett."
Itt most miért is kellene az extrém sportokra gondolni? Bármely szórakozást fel lehetne hozni. Ezek mind idõ- és energiapazarlásnak tûnnek. Viszont kielégítik a neuronháló információ-, gyakorlás, stb. igényét. Plusz az önálló tudat "közösségi élmény" igényét...
"Mégegyszer : az önállóság nem egyenlõ az önzéssel."
Hát, ezen el lehetne gondolkodni, nem mondanám ki ilyen magabiztosan... De amúgy megint nem kapcsolódik túl szorosan ahhoz, amit én írtam.
"Azt mond meg nekem, hogy egy ultrabonyolult szuperintelligens neuronháló mit csinál, ha semmiféle feladatot nem adnak neki. Elmegy pecázni?"
Ugyebár a mi fejünkben is egy "ultrabonyolult szuperintelligens neuronháló" van... De ha egy szinttel lejjebb tesszük a lécet: nézd meg az állatokat... (Ha már a közeledbe nincs , akkor látogass el néha az állatkertbe.)
"Ki mondta, hogy nem hoznak döntéseket? Én azt mondtam, hogy az ösztöneik azt határozzák meg, hogy mit kell csinálniuk. Azt, hogy hogyan csinálják már a saját intelligenciájuk dönti el."
Nem. Most mondom, hogy nem az ösztöneik határozzák meg, hogy mit kell csinálniuk (hogy nekik már csak a hogyan maradjon). Csak sugall dolgokat, de az állatok döntik el, mit csinálnak. Az állat is tudja adott esetben az éhezést választani, vagy épp az életét kockáztatni, olyan célok érdekében, amik tudatosságot igényelnek.
"Önállóság nélkül megreked a dolog egy nagyon alacsony szinten... Azaz, igencsak buta lenne így. Pontosabban, így csak egyszerûbb feladatvégrehajtásokat lehet elsajáttíttatni."
Az önállóság nem azt jelenti, hogy percenként háromszor fellázad. Azt jelenti, hogy nem igényel külsõ segítséget a feladata végrehajtásához.
"Egy viszonlag egyszerûbb "alrendszer" talán nem, de egy összetett rendszernek magának is tudnia kell találni célokat. Ha nem is fõ célokat, de alcélokat - egy feladat megoldása során..."
Látod, itt a kulcs. Az alcélokat persze õ határozza meg, ezt jelenti az önállóság. De a fõ célokat mi alapján tudná kitalálni?
"Te valami olyan egyszerû rendszert képzelsz el, ami szerintem így használhatatlan..."
Tehát szerinted az emberi érzelmek és ösztönök szükségszerûen együttjárnak az intelligenciával?
"Tudom, pl. miért kell ennem, miért érzek éhséget. És egy csomó egyéb dolog okát is tudom, és aminek nem, annak is keresem. Azt is tudom, miért teszem ezt, de ebbe nem megyek itt bele."
És amikor éhséget érzel, akkor megpróbálsz ellene lázadni, és valahogy megkerülni, vagy inkább eszel?
"Ó, dehogynem, sokszor csak puszta szórakozásból teszi... Persze a szórakozás is egy cél."
Ha az extrém sportokra gondolsz, az egyrészt nem feltételen halálos, mástrészt megvan a pszichológiai oka. De olyan eset nem jut eszembe, amikor valaki szórakozásból öngyilkos lett.
"Na, akkor mégegyszer: önállóság nélkül nagyon korlátozott az intelligencia. Ha meg van önállóság, akkor alapjaiban téves az állításod."
Mégegyszer : az önállóság nem egyenlõ az önzéssel.
