dez#52
"Az önállóság nem azt jelenti, hogy percenként háromszor fellázad. Azt jelenti, hogy nem igényel külső segítséget a feladata végrehajtásához."
A kettőt csak a fejlettségi szint választja el...
"Látod, itt a kulcs. Az alcélokat persze ő határozza meg, ezt jelenti az önállóság. De a fő célokat mi alapján tudná kitalálni?"
Ha önállóan tud már gondolkodni, ez nem okoz túl nagy nehézséget.
"Tehát szerinted az emberi érzelmek és ösztönök szükségszerűen együttjárnak az intelligenciával?"
Az állításomban nem feltétlenül erre utaltam. De ha már így rákérdeztél: nem feltétlenül. Legalábbis egy bizonyos szintig. Viszont én nem tudok olyan fejlettebb állatról, aminek ne lennének érzelmei, és főleg ösztönei. Nyilván ezek bizonyultak a legjobb módszernek a befolyásolásra, amit a tudat még elfogad, és nem akar tőle mindenáron megszabadulni. (Legalábbis csak ritkán, lásd öngyilkosság, önpusztítás, stb.) Direkt külső parancsok... No way.
"És amikor éhséget érzel, akkor megpróbálsz ellene lázadni, és valahogy megkerülni, vagy inkább eszel?"
Hát képzeld, előfordul, hogy nem rohanok rögtön enni... Mint ahogy a dolgomat sem végzem az utca közepén, nem ugrok rá minden nőre, stb. :p Később is csak azért teszem meg ezeket (kivéve a minden nőt :) ), mert tudom, mi lenne, ha másként tennék. Ez már önálló döntés.
"Ha az extrém sportokra gondolsz, az egyrészt nem feltételen halálos, mástrészt megvan a pszichológiai oka. De olyan eset nem jut eszembe, amikor valaki szórakozásból öngyilkos lett."
Itt most miért is kellene az extrém sportokra gondolni? Bármely szórakozást fel lehetne hozni. Ezek mind idő- és energiapazarlásnak tűnnek. Viszont kielégítik a neuronháló információ-, gyakorlás, stb. igényét. Plusz az önálló tudat "közösségi élmény" igényét...
"Mégegyszer : az önállóság nem egyenlő az önzéssel."
Hát, ezen el lehetne gondolkodni, nem mondanám ki ilyen magabiztosan... De amúgy megint nem kapcsolódik túl szorosan ahhoz, amit én írtam.