A célkitűzés az, hogy Bostonban 2030-ra már senki ne haljon meg közlekedési balesetben. Mindez a pontos közlekedési adatok gyűjtésének és elemzésének a segítségével valósulna meg.

Minden településen van olyan különösen veszélyes kereszteződés, amelyben az autók, a teherautók, a buszok a kerékpárosokkal vagy a gyalogosokkal ütközhetnek össze. A következmények sérülések, rosszabb esetben halálesetek lehetnek. A kérdés csak az, hogy a vezeték nélkül összekötött kamerák és szenzorok, ötvözve egy kifinomult algoritmussal, képesek lennének-e az utcán tartózkodó emberek viselkedését megfelelően elemezni és javítani a helyzeten.

A meghirdetett projekt keretében a Verizon március óta gyűjti az egyik legforgalmasabb bostoni kereszteződésben, a Massachusetts Avenue és a Beacon Street találkozásánál az autók, a kerékpárosok és a gyalogosok adatait. 2015-ben és 2016-ban összesen 16 gyalogos és kerékpáros sérült meg ott súlyosan, egy kerékpáros pedig meg is halt. A társaság 50 kamerát és szenzort szerelt fel. Ezek között vannak olyan kamerák is, amelyek négy kisebb készüléke elforgatható és akár négy különböző irányba is nézhetnek, illetve zoomolhatnak. Ehhez jönnek még az infraeszközök, amelyek esőben vagy hóban is segítenek a forgalom felismerésében.


Az utcák alá több tucat mágneses szenzort telepítettek, amelyek az elhaladó autók, teherautók és buszok számát, sebességét és méretét mérik. Ehhez regisztrálják azokat a frekvenciaváltozásokat, amelyek akkor keletkeznek, ha nagy méretű fémobjektumok haladnak el felettük. LED-lámpákat és radarokat is használnak, és a szenzorok adatait összevetik a buszok helyzetét, valamint a lámpák állapotát közlő szoftverrel. Az utóbbi megmutatja, hogy mikor melyik lámpa zöld, sárga vagy piros. Mindezen eszközök célja a szereplők mozgásának rögzítése, ki, mikor, hol kanyarodik vagy áll meg, ragad benn autójával középen vagy rohan át a piroson. De a cél nem a szereplők büntetése, a pénzbehajtás.

Ebből az irtózatos információfolyamból kell kihalászni a fontos információkat, ráakadni azokra a tényezőkre, amelyek nem kívánt eseményekhez vezetnek. Például miért hagyja el egy bicajos a kerékpársávot, vagy miért kerül túl közel hozzá egy autó? Ezeket az adatpontokat ezután egy webes platformon összehasonlítják más szenzorok információival, hogy kiderítsék, folyamatban van-e összetett "közlekedési esemény". Ilyennek számít ha egy autó akadályozza a gyalogosok mozgását vagy a parkolást, továbbá, hogy hány gépkocsi és kerékpáros hajtott át a piros lámpán. Az adatok elemzése anonimizálva zajlik, nem kötnek rá rendszámleolvasó vagy arcfelismerő modult, és a Verizon hét nap után törli a felvételeket. Nem készülnek olyan anyagok, amelyek egyes személyekre vagy járművekre vonatkoznak.


Vineet Gupta, a bostoni közigazgatás közlekedéspolitikai és -tervezési részlegének vezetője elmondta, hogy az információkat arra használják majd fel, hogy az utcákat átalakítsák. Az adatok segítségével azt fogják vizsgálni, hogy a lámpák vagy a kerékpársávok területén végrehajtott változások beváltak-e vagy sem. Az adatok pontossága lehetővé teszi, hogy a közlekedési szakemberek valós időben láthassák, hogy a kereszteződésben mely közlekedési szituációk okozzák a legtöbb problémát. Boston a közeljövőben a Massachusetts Avenue-t érintő fél tucat kereszteződésben akarja kiépíteni a rendszert, hogy jobban megértse, miként működik közlekedési korridorként a teljes belvároson keresztül húzódó utca. A levegő minőségét mérő szenzorokat is felszerelnek majd, hogy a szakemberek így kapjanak képet a légszennyezettségről, annak változásáról napszakok szerint.