Berta Sándor
Teljesen át fog alakulni az autók műszerfala
A pedálokat és a kormányokat egyaránt hiába keressük majd a jövő gépkocsijaiban, de az évtizedeken át megszokott műszereknek is búcsút inthetnek a sofőrök.
A jövő autójában nem lesz robbanómotor, és magát vezeti, így pedál vagy kormány sem. Így szárnyalhat a fantázia a vezető előtt lévő tér felhasználásában. Rudi Hemmert, a Delphi technológiai menedzsere kifejtette, hogy az önállóan közlekedő járművekbe is beépített jövőbeli műszerek elsődleges feladata az lesz, hogy bizalmat ébresszenek a felhasználókban. A kezelőrendszer a legfontosabb követelmény a jövőbeli autonóm autók elfogadásának szempontjából.
Azok, akik egy közlekedő számítógép "kezeibe" helyezik magukat és az életüket, tudni akarják, hogy a robotpilóta mit csinál, s azt akarják, hogy tájékoztassák őket és vészhelyzetben cselekedni tudjanak. A régi műszerek ebből a szempontból nem túl használhatók, hiszen a motor fordulatszáma és a sebesség már nem játszik nagy szerepet. A speciális információk megjelenítésére minden gyártó a digitális műszereket részesíti előnyben. Az Audi, a Volkswagen, a Land Rover és a Peugeot is lecserélte a kormány mögött található mechanikus műszereket szabadon konfigurálható kijelzőkre, amelyek kérésre navigációs adatokat, vezetési információkat vagy az asszisztensrendszerek státuszát jelenítik meg. De ez csak egy köztes szint, a következő lépcsőfokot az jelentheti, hogy a 2D-s képernyőket 3D-kijelzőkkel váltják ki.
A Delphi egy olyan technikát fejlesztett ki, amelyet Hemmert "kvázi-3D-nek" nevezett. A Delphi úgynevezett több rétegű képernyőkre (MLD) épít, melyeken két különálló kijelző biztosítja a mélységérzetet. Az ezeken megjelenített képek nagyon valósághűek. A digitális műszerek úgy jelennek meg rajtuk, mintha szinte ki akarnának ugrani a műszerfalból. A kristálytiszta grafika lenyűgöző és a Delphi szerint a technika nemsokára tömeggyártásra kész. A beszállítócég jelenleg érdeklődőket és gyártókat keres partnernek. Az első járműveket akár 3-4 éven belül is felszerelhetik a Delphi 3D-eszközeivel. Egy hasonló technológiát nemrég a Volkswagen is bemutatott és az várhatóan az Audi A8-ba kerülhet bele.
Hemmert hangsúlyozta, hogy a felhasználói tapasztalatok a jövőben egyre fontosabb szerepet játszhatnak. A jövőben, ha mindegyik autó önállóan fog közlekedni, a belső dizájn és a kijelzőkoncepciók jelentik majd a fontos különbséget az egyes márkák között. Ezért is dolgoznak az ágazat szereplői párhuzamosan számos koncepción. A BMW például az úgynevezett Holoactive Touch nevű rendszert fejleszti és annak segítségével az információk hologramokként jelennek meg. A tükörrendszer által szabadon lebegő virtuális gombok megnyomását ultrahanggal jelzik vissza a vezetőnek. A technikát tovább akarják fejleszteni, hogy a sorozatban gyártott gépkocsikba is bekerülhessen, azonban a működtetéséhez gyors és rendkívül drága processzorok kellenek, így eleinte alighanem csak a luxusmodellekbe integrálhatják.
Az egykor még csak a vadászgépeknél használatos HUD, azaz a szélvédőre vetített információ grafikája még színesebb és élesebb lesz, s idővel megjelenhet, majd elterjedhet a kiterjesztett valóság is, amelynek és a fényszórókba beépített lézervetítőknek köszönhetően az ideális útvonal vagy a veszélyes helyek közvetlenül az úttestre vetítve jelenhetnek meg. Emellett a szélvédő szélesvásznú mozivászonként funkcionálhat és akár a filmeket vagy az e-mailjeiket is megtekinthetik majd rajta az utasok. A technika már az évtized végén, az első sorozatban gyártott járművekben megjelenhet.
Hemmert szerint a trend egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a jövő autóit még több kijelző, még nagyobb grafikus teljesítmény és egyre magasabb felbontás jellemzi majd. Ugyanakkor a 3D-kijelzők programozhatók lesznek úgy is, hogy a régi műszereket jelenítsék meg - legalább akkor, amikor a sofőrök akarnak vezetni.
A jövő autójában nem lesz robbanómotor, és magát vezeti, így pedál vagy kormány sem. Így szárnyalhat a fantázia a vezető előtt lévő tér felhasználásában. Rudi Hemmert, a Delphi technológiai menedzsere kifejtette, hogy az önállóan közlekedő járművekbe is beépített jövőbeli műszerek elsődleges feladata az lesz, hogy bizalmat ébresszenek a felhasználókban. A kezelőrendszer a legfontosabb követelmény a jövőbeli autonóm autók elfogadásának szempontjából.
Azok, akik egy közlekedő számítógép "kezeibe" helyezik magukat és az életüket, tudni akarják, hogy a robotpilóta mit csinál, s azt akarják, hogy tájékoztassák őket és vészhelyzetben cselekedni tudjanak. A régi műszerek ebből a szempontból nem túl használhatók, hiszen a motor fordulatszáma és a sebesség már nem játszik nagy szerepet. A speciális információk megjelenítésére minden gyártó a digitális műszereket részesíti előnyben. Az Audi, a Volkswagen, a Land Rover és a Peugeot is lecserélte a kormány mögött található mechanikus műszereket szabadon konfigurálható kijelzőkre, amelyek kérésre navigációs adatokat, vezetési információkat vagy az asszisztensrendszerek státuszát jelenítik meg. De ez csak egy köztes szint, a következő lépcsőfokot az jelentheti, hogy a 2D-s képernyőket 3D-kijelzőkkel váltják ki.
A Delphi egy olyan technikát fejlesztett ki, amelyet Hemmert "kvázi-3D-nek" nevezett. A Delphi úgynevezett több rétegű képernyőkre (MLD) épít, melyeken két különálló kijelző biztosítja a mélységérzetet. Az ezeken megjelenített képek nagyon valósághűek. A digitális műszerek úgy jelennek meg rajtuk, mintha szinte ki akarnának ugrani a műszerfalból. A kristálytiszta grafika lenyűgöző és a Delphi szerint a technika nemsokára tömeggyártásra kész. A beszállítócég jelenleg érdeklődőket és gyártókat keres partnernek. Az első járműveket akár 3-4 éven belül is felszerelhetik a Delphi 3D-eszközeivel. Egy hasonló technológiát nemrég a Volkswagen is bemutatott és az várhatóan az Audi A8-ba kerülhet bele.
Hemmert hangsúlyozta, hogy a felhasználói tapasztalatok a jövőben egyre fontosabb szerepet játszhatnak. A jövőben, ha mindegyik autó önállóan fog közlekedni, a belső dizájn és a kijelzőkoncepciók jelentik majd a fontos különbséget az egyes márkák között. Ezért is dolgoznak az ágazat szereplői párhuzamosan számos koncepción. A BMW például az úgynevezett Holoactive Touch nevű rendszert fejleszti és annak segítségével az információk hologramokként jelennek meg. A tükörrendszer által szabadon lebegő virtuális gombok megnyomását ultrahanggal jelzik vissza a vezetőnek. A technikát tovább akarják fejleszteni, hogy a sorozatban gyártott gépkocsikba is bekerülhessen, azonban a működtetéséhez gyors és rendkívül drága processzorok kellenek, így eleinte alighanem csak a luxusmodellekbe integrálhatják.
Az egykor még csak a vadászgépeknél használatos HUD, azaz a szélvédőre vetített információ grafikája még színesebb és élesebb lesz, s idővel megjelenhet, majd elterjedhet a kiterjesztett valóság is, amelynek és a fényszórókba beépített lézervetítőknek köszönhetően az ideális útvonal vagy a veszélyes helyek közvetlenül az úttestre vetítve jelenhetnek meg. Emellett a szélvédő szélesvásznú mozivászonként funkcionálhat és akár a filmeket vagy az e-mailjeiket is megtekinthetik majd rajta az utasok. A technika már az évtized végén, az első sorozatban gyártott járművekben megjelenhet.
Hemmert szerint a trend egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a jövő autóit még több kijelző, még nagyobb grafikus teljesítmény és egyre magasabb felbontás jellemzi majd. Ugyanakkor a 3D-kijelzők programozhatók lesznek úgy is, hogy a régi műszereket jelenítsék meg - legalább akkor, amikor a sofőrök akarnak vezetni.