Országszerte egyperces néma csenddel és imával emlékeztek a 2011. március 11-i földrengés és szökőár áldozataira Japánban, ahol a miniszterelnök az újjáépítés felgyorsítását ígérte, a természeti csapás következtében balesetet szenvedett fukusimai atomerőmű üzemeltetője pedig az érintettek melletti kiállást hangsúlyozta hétfőn, a katasztrófa második évfordulóján.

Akihito császár a nemzeti színházban tartott állami megemlékezésen azt monda: Japánnak továbbra is törődnie kell a katasztrófa sújtotta emberekkel, és az egész társadalomnak osztoznia kell fájdalmukban. Az uralkodó emellett Japán katasztrófavédelmi képességeinek fejlesztését szorgalmazta. Abe Sindzó kormányfő beszédében az újjáépítés felgyorsítását és egy földrengésnek ellenállni képes Japán megteremtését ígérte. A Richter-skála szerint 9-es erősségű két évvel ezelőtti földrengés és az általa kiváltott több tízméteres szökőár 15 870 áldozatot követelt a szigetországban, 2814 embert pedig a mai napig eltűntként tartanak nyilván. Négyszázezer építmény pusztult el, több mint 260 település semmisült meg. A katasztrófa utólagos következményei - kimerültség, a menekültközpontokban uralkodó rossz körülmények - miatt 1632-en haltak meg, a kitelepítettek pedig felmérések szerint továbbra is súlyos mentális traumákkal küzdenek.


A japán meteorológiai intézet adatai szerint az elmúlt két évben összesen 9577 utórengése volt a földmozgásnak, ezek közül három súlyos, több mint hatvan közepes erősségű. Kutatók szerint a fokozott geológiai aktivitás miatt egy 8-as erősségű utórengés sem kizárható a következő években. A katasztrófa által legsúlyosabban érintett három prefektúrában, Ivatében, Fukusimában és Mijagiban a túlélők és a helyreállításon dolgozó önkéntesek együtt emlékeztek meg az áldozatokról, miközben a japán parti őrség még hétfőn is a természeti csapás során elhunytak holttestei után kutatott az ország északkeleti partvidékén. Több helyen sárkányeregetéssel, koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeztek a két éve halálukat lelt áldozatokra.


Számos jelentés és sajtóhír szerint az északkeleti régió helyreállítása jelentős elmaradásban van: a két éve kitelepített 470 ezer ember közül 315 ezren még mindig átmeneti szállásokon laknak, a térség gazdasága pedig közel sem heverte ki a katasztrófát. A földrengés és szökőár során keletkezett 26,7 millió tonna hulladéknak eddig kevesebb mint felét sikerült eltakarítani. A munkálatok felgyorsításának érdekében Abe kormánya korábban 19 ezer milliárdról 25 ezer milliárd jenre emelte a katasztrófa utáni újjáépítésre elkülönített keretet. A természeti csapást követően a Csernobil óta legsúlyosabb nukleáris katasztrófát elszenvedett Fukusima-1 atomerőmű üzemeltetője, a TEPCO az érintettek iránti felelősségét és a fukusimai emberek melletti kiállást hangsúlyozta az évfordulón, míg a baleset után felállított japán atomenergetikai hatóság vezetője azt ígérte: a szervezet mindent megtesz azért, hogy többet ne fordulhasson elő hasonló üzemzavar a szigetországban.

Hétfőn ugyanakkor újabb kártérítési per indult a TEPCO ellen a balesettel kapcsolatban, 800 fukusimai felperes csoportos keresetében fejenkénti havi 50 ezer jenes (121 ezer forintos) kártérítést követel a cégtől és a kormánytól. Az atomerőmű-baleset okozta szennyezés miatt 150 ezer fukusimai kitelepített a mai napig átmeneti szállásokon kénytelen élni, közülük 57 ezren a prefektúra határain kívül, miközben a sugármentesítési munkáknak kevesebb mint ötödét teljesítették két éven belül. A tenger és a termőföldek szennyeződése a helyi mezőgazdaságot és halászatot is jelentősen visszavetette, habár szakértők szerint mára már a fukusimai élelmiszerek kevesebb mint egy százaléka tartalmaz az egészségügyi határértéket meghaladó károsanyag-koncentrációt. Ennek ellenére 44 országban továbbra is behozatali korlátozások vannak érvényben a Japán élelmiszerekre vonatkozóan.