Nukleáris vészhelyzetet rendeltek el Japánban, miután pénteken a Richter-skála szerinti 8,8-as erősségű földrengés rázta meg a szigetországot, időközben a szeizmológusok igyekeznek beazonosítani a földmozgások keletkezésének körülményeit is.

Pénteken négy atomerőműben tizenegy reaktor állt le automatikusan, a hivatalos közlemények szerint azonban az egyik reaktor hűtési rendszere meghibásodott. Japán elektromos szükségleteinek egyharmadát biztosítják nukleáris energiával, összesen 55 reaktor működik az ország területén.

A Japán Atomipari Fórum által kiadott állásfoglalás szerint nem észleltek radioaktív anyag szivárgást a fukusimai erőmű meghibásodott egyes reaktorából. Az erőmű összesen hat reaktort működtet, az egyes, ami immár négy évtizede áll szolgálatban, valamint a kettes és hármas automatikusan leállt, amikor a rengések elérték a területet, míg a négyes, ötös és hatos nem is működtek abban az időben, mivel éppen átvizsgálás alatt álltak. A szóban forgó reaktorok BWR (forralóvizes) reaktorok, ez a több évtizedes múltra visszatekintő, visszaszorulóban lévő típus a nukleáris reakciókor keletkező hővel vizet felforralva gőz állít elő. A gőz közvetlenül turbinákat hajt meg, majd lehűlve visszaalakul vízzé, melynek visszapumpálásával újra indul a folyamat.

Bár a reaktor leállt, az intenzív hőt el kell oszlatni, ami a hűtőrendszer feladata lenne, a működését biztosító tartalék dízelgenerátorok azonban nem indultak be. Richard Phillips, a brit Leeds Egyetem szakértője szerint a reaktor elég nagy ellenálló képességgel rendelkezik ahhoz, hogy ne alakuljon ki szivárgás, a japán törvények értelmében azonban, ha egy hűtőrendszer meghibásodik, vészhelyzetet kell elrendelni. "Ez lehetővé teszi a hatóságoknak az intézkedést" - magyarázta a BBC-nek Jeremy Gordon, a WNA (Nukleáris Világszövetség) szóvivője. "A helyi hatóságok, mint a tűzoltóság és a rendőrség megteheti a szükségesnek tartott lépéseket, mindez azonban pusztán elővigyázatosság"

Az általános optimizmus ellenére Steve Thomas, a Greenwich Egyetem energia politikai professzora úgy véli, hogy a meghibásodás az egész atomipar számára figyelmeztető jel volt.


A péntek délutáni 8,8-as erősségű földrengés után szombat hajnalban újabb rengés rázta meg Japánt, ami már gyengébb volt a közel 500 életet követelő, pusztító szökőárt kiváltó földmozgásnál. A földrengés epicentrumához legközelebb eső Mijagi prefektúrában 200-300 ember halt meg, a földmozgás következtében kialakult cunami autókat, hajókat és épületeket sodort el, 673 embert jelenleg is keresnek.

A megdöbbentő képsorok és a tényleges károk ellenére a földmozgást kiváltó tektonikus esemény valójában meglepően kicsi volt. A megrepedt vetődési terület mindössze 300 és 400 kilométer hosszúságú lehet, ami csekélynek mondható a 2004-es szumátrai földrengés 1300 kilométeres töréséhez képest.

Hogyan alakulhatott ki mégis ilyen erősségű földmozgás Japánban? A vetődés a méretét a két összetalálkozó tektonikus lemez vízszintes elmozdulásával kompenzálta, a szakértők szerint ez akár 40 méter is lehetett, ami döbbenetes adat. Chen Ji, a Santa Cruzi Kalifornia Egyetem kutatója a világszerte felállított figyelő állomások szeizmikus adatainak visszabontásából kalkulálta ki a 40 méteres mozgást, a mellékelt képen a vörös terület jelzi a csúszás területét.

Természetesen Ji számításai még csupán előzetesek, azonban arra utalnak, hogy a vetődés területe 300-400-szor 100 kilométer területű, ami körülbelül 40 métert csúszott. Az Egyesült Államok Földtani Kutató Intézetének a becslése szerint utóbbi érték inkább 20 kilométer környékén mozog, a szakértők ezt minimum értéknek veszik, így többségük szerint a lemezmozgás 20 és 40 méter közé eshetett. "Kétségtelenül ez a rengés megnövelte a feszültség viszonyokat és az esélyt, hogy a vetődés mind északra, mind délre megtörik az esemény hatására" - nyilatkozott Ji a New Scientistnek.

Amint Japán és kutatói újra talpra állnak, az ország több ezer szeizmikus megfigyelő egységének adataiból egészen pontos betekintést nyerhetünk, hogyan bontakozott ki a katasztrófák sorát elindító földrengés.

Időközben hatalmas robbanás rázta meg a fukusimai erőművet, a túlhevült, acélból készült reaktoralkatrészek és a vízgőz egymásra hatásából keletkező hidrogén robbant be, melynek következtében több munkás megsérült. A japán hatóságok leolvadástól tartottak, miután radioaktív céziumot és jódot észleltek a reaktoron kívül, magyar idő szerint 13 órakor azonban a kormány szóvivőjének bejelentése szerint a reaktor nem sérült a robbanásban, a sugárzási szint pedig csökkent.