SG.hu·
Bakteriális védelem földrengés ellen
Egy természetes talajbaktérium segédkezhet az épületek stabilizálásában földrengések esetén, elsősorban ott, ahol az épületek viszonylag laza, homokos talajra épültek.
Normál körülmények között ez a talaj teljesen stabil, egy földrengés azonban képes megváltoztatni karakterisztikáját, így az addig szilárd közeg a földmozgások hatására egyre inkább egy folyadékra kezd hasonlítani, melynek katasztrofális következményei lehetnek a rá telepített építményekre nézve. A problémára jelenleg is van megoldás egy ragasztószerű vegyület formájában, ami a talajba fecskendezve többé-kevésbé igyekszik összetartani a laza szemcséket, ezek az epoxi-alapú vegyületek azonban mérgezhetik a talajt, illetve a talajvízbe is beszivároghatnak.
Az új módszer, ami laboratóriumi méretekben már bizonyított a davisi Kalifornia Egyetemen, ezzel szemben egy természetes talajbaktériumot, a Bacillus pasteurii-t alkalmazza, ami kalcitot, kalcium-karbonátot ülepít a homokszemcsék köré, egyszerűen összetapasztva azokat. A laboratóriumi kísérletben a projektet vezető Jason DeJong és munkatársai baktérium kultúrák, tápanyagok és oxigén hozzáadásával a pergős homokszemcséket szilárd homokkő tömbbé változtatták.
Hasonló technikát már a gyakorlatban is alkalmaznak, azonban jóval kisebb méreteken, mint amin a kaliforniaiak használni szándékozzák, többnyire a szobrokon keletkező repedések kijavításánál vetik be.
Az új módszer előnye a már meglévő vegyi megoldásokkal szemben az, hogy nem mérgező és a talajszerkezetet sem bolygatja meg. Jelenleg az eljárás gyakorlati méretekre történő felnagyításán dolgoznak és hamarosan megkezdődik a tesztelés is az egyetem Geotechnikai Modellező Központjának földrengés szimulátorában.
Normál körülmények között ez a talaj teljesen stabil, egy földrengés azonban képes megváltoztatni karakterisztikáját, így az addig szilárd közeg a földmozgások hatására egyre inkább egy folyadékra kezd hasonlítani, melynek katasztrofális következményei lehetnek a rá telepített építményekre nézve. A problémára jelenleg is van megoldás egy ragasztószerű vegyület formájában, ami a talajba fecskendezve többé-kevésbé igyekszik összetartani a laza szemcséket, ezek az epoxi-alapú vegyületek azonban mérgezhetik a talajt, illetve a talajvízbe is beszivároghatnak.
Az új módszer, ami laboratóriumi méretekben már bizonyított a davisi Kalifornia Egyetemen, ezzel szemben egy természetes talajbaktériumot, a Bacillus pasteurii-t alkalmazza, ami kalcitot, kalcium-karbonátot ülepít a homokszemcsék köré, egyszerűen összetapasztva azokat. A laboratóriumi kísérletben a projektet vezető Jason DeJong és munkatársai baktérium kultúrák, tápanyagok és oxigén hozzáadásával a pergős homokszemcséket szilárd homokkő tömbbé változtatták.
Hasonló technikát már a gyakorlatban is alkalmaznak, azonban jóval kisebb méreteken, mint amin a kaliforniaiak használni szándékozzák, többnyire a szobrokon keletkező repedések kijavításánál vetik be.
Az új módszer előnye a már meglévő vegyi megoldásokkal szemben az, hogy nem mérgező és a talajszerkezetet sem bolygatja meg. Jelenleg az eljárás gyakorlati méretekre történő felnagyításán dolgoznak és hamarosan megkezdődik a tesztelés is az egyetem Geotechnikai Modellező Központjának földrengés szimulátorában.