Hunter
Megszakították az indiai holdszonda küldetését
Elvesztette a kapcsolatot a Földdel India első holdszondája, így az ISRO a tervezettnél egy évvel hamarabb lezárta a küldetést. A kommunikációs hiba oka még nem ismert, a szakértők azonban a szonda tájolását szolgáló csillag szenzorok egy korábbi meghibásodására gyanakodnak.
A Chandrayaan-1 2008. október 22-én hagyta el a Földet, hogy két éven át a Hold körül keringve feltérképezze égi kísérőnket. Kevesebb mint 10 hónap tudományos munka után a bangalore-i kommunikációs központ elvesztette a kapcsolatot a 80 millió dollár értékű űreszközzel. "Nem ismerjük a rádió jelek elvesztésének pontos okát, a jelenlegi helyzet alapján azonban befejezettnek nyilvánítottuk a küldetést" - nyilatkozott Deviprasad Karnik India washingtoni nagykövetségének űrtanácsadója, hozzátéve, hogy az ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet) tudósai Bangalore-ban gyűlnek össze, hogy megpróbálják kideríteni, mi hibásodott meg.
Karnik elképzelhetőnek tartja, hogy a kommunikáció azért szakadt meg, mert a Chandrayaan-1 antennája kisodródott a Föld közvetlen látómezejéből, egy hónappal ezelőtt az űrszonda ugyanis egyaránt elvesztette elsődleges és tartalék csillagszenzorjait, ami a csillagok pozíciója biztosította az űreszköz tájolását. A meghibásodások után a szonda giroszkópjaira támaszkodott a feladat ellátásában, az elméletek szerint azonban egy programozási- vagy hardverhiba forgásra kényszeríthette a szondát. "A csillagszenzor nagy szerepet töltött be, elvesztése minden bizonnyal hatással volt az űrszonda orientációjának és pályájának további kezelésére" - taglalta a New Scientist riporterének.
A Chandrayaan-1 elvesztése néhány nappal egy pályamódosítás után következett be, melynek célja a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterének radaros megfigyeléseivel való koordinálása volt. A manőver során a Chandrayaan-1 radarsugarát a Hold északi sarkvidékének egyik kráterére irányította, így mindkét szonda a visszaverődő jeleket figyelte, amiből a jövő holdexpedíciói által hőn áhított vízjég jelenlétére következtethetnek.
A kevesebb mint felére csökkent élettartam ellenére a Chandrayaan-1 teljesítette a vele szemben támasztott műszaki elvárásokat és túljutott tudományos célkitűzései 95 százalékán, mivel szinte a teljes holdfelszínt sikerült feltérképeznie, összegzett Karnik. A küldetés adatai, köztük több mint 70 000 felvétel jelenleg elemzés alatt áll.
Eközben az indiai űrügynökség már dolgozik a szonda utódján. A Chandrayaan-2 már egy jóval komolyabb vállalkozásnak ígérkezik, a szonda mellett egy leszállóegységet és egy holdjárót is magába foglal, ami az ütemterv szerint 2013-ban éri el a Holdat.
A Chandrayaan-1 2008. október 22-én hagyta el a Földet, hogy két éven át a Hold körül keringve feltérképezze égi kísérőnket. Kevesebb mint 10 hónap tudományos munka után a bangalore-i kommunikációs központ elvesztette a kapcsolatot a 80 millió dollár értékű űreszközzel. "Nem ismerjük a rádió jelek elvesztésének pontos okát, a jelenlegi helyzet alapján azonban befejezettnek nyilvánítottuk a küldetést" - nyilatkozott Deviprasad Karnik India washingtoni nagykövetségének űrtanácsadója, hozzátéve, hogy az ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet) tudósai Bangalore-ban gyűlnek össze, hogy megpróbálják kideríteni, mi hibásodott meg.
Karnik elképzelhetőnek tartja, hogy a kommunikáció azért szakadt meg, mert a Chandrayaan-1 antennája kisodródott a Föld közvetlen látómezejéből, egy hónappal ezelőtt az űrszonda ugyanis egyaránt elvesztette elsődleges és tartalék csillagszenzorjait, ami a csillagok pozíciója biztosította az űreszköz tájolását. A meghibásodások után a szonda giroszkópjaira támaszkodott a feladat ellátásában, az elméletek szerint azonban egy programozási- vagy hardverhiba forgásra kényszeríthette a szondát. "A csillagszenzor nagy szerepet töltött be, elvesztése minden bizonnyal hatással volt az űrszonda orientációjának és pályájának további kezelésére" - taglalta a New Scientist riporterének.
A Chandrayaan-1 elvesztése néhány nappal egy pályamódosítás után következett be, melynek célja a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterének radaros megfigyeléseivel való koordinálása volt. A manőver során a Chandrayaan-1 radarsugarát a Hold északi sarkvidékének egyik kráterére irányította, így mindkét szonda a visszaverődő jeleket figyelte, amiből a jövő holdexpedíciói által hőn áhított vízjég jelenlétére következtethetnek.
A kevesebb mint felére csökkent élettartam ellenére a Chandrayaan-1 teljesítette a vele szemben támasztott műszaki elvárásokat és túljutott tudományos célkitűzései 95 százalékán, mivel szinte a teljes holdfelszínt sikerült feltérképeznie, összegzett Karnik. A küldetés adatai, köztük több mint 70 000 felvétel jelenleg elemzés alatt áll.
Eközben az indiai űrügynökség már dolgozik a szonda utódján. A Chandrayaan-2 már egy jóval komolyabb vállalkozásnak ígérkezik, a szonda mellett egy leszállóegységet és egy holdjárót is magába foglal, ami az ütemterv szerint 2013-ban éri el a Holdat.