A sok vitát kiváltó, a számítógép felhasználásával megvalósított találmányok szabadalmáról szóló jogszabályt az Európai Parlament ma délben tartott ülésén nagy többséggel - 648 szavazattal 14 ellenében, 18 tartózkodással - leszavazták.

A helyzet a Spiegel Online szerint még tegnap délután sem volt az előterjesztést ellenzők szemszögéből nézve ilyen rózsás. A változás tegnap kora este kezdődött, amikor négy kis frakció, köztük a zöldeké, majd a liberálisoké is elutasította a javaslatot. A helyzet gyökeresen akkor változott meg, amikor késő este az Európai Parlamentben az Európai Néppárt frakciója is csatlakozott a másik két frakcióhoz. Ekkor már sejteni lehetett, hogy ma délben az EP el fogja utasítani az Európai Tanács és az Európai Bizottság előterjesztését.

A szavazás előtt felszólalva Michel Rocard francia jelentéstevő azt mondta, a képviselőket felháborította, ahogy az Európai Bizottság és a tanács kezelte az irányelvet, ezért döntött úgy minden frakció, hogy nemmel szavaz. Hozzátette azt is: a jogszabály nem érett az elfogadásra. A 21, főleg a szociáldemokraták és a Zöldek által benyújtott módosító javaslat megtárgyalására így már semmi szükség nem volt. Több képviselő ugyanakkor azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy dolgozzanak ki egy átfogó, az egész Európai Unióra és szinte minden területre érvényes szabadalmi rendszert.

S hogy mi volt a legnagyobb probléma az előterjesztéssel? Azt legjobban talán a Handelsblatt nevű neves német gazdasági lapnak nyilatkozó Ralf Lethmate, a münsteri székhelyű Soft Imaging Systems vállalat munkatársa foglalta össze, aki elmondta: csak tavaly 70 ezer eurót fizettek ki szabadalmi ügyekre és ügyvédekre. Ráadásul így is állandóan bennük volt a félsz, nem csak abban, hogy megmaradnak-e a munkahelyek, hanem abban is, hogy nehogy a tudtukon kívül megsértsenek egy szabadalmat.


Számtalan tüntetést tartottak a szoftverszabadalmak ellen
A bizottság képviseletében felszólaló Benita Ferrero-Waldner az elutasítás után azt mondta, nem fognak új tervezetet letenni az asztalra, hacsak a parlament kifejezetten nem kéri fel őket erre. Korábban nem volt példa arra, hogy az EP az együttdöntési eljárásban második olvasatban utasított volna el egy jogszabályt. A jelenlegi helyzet azzal jár, hogy európai irányelv hiányában továbbra is a nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal adja ki a szabadalmakat, mondta Ferrero-Waldner. A biztos hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a szabadalmaztatás harmonizáció nélkül, a szabályok eltérő értelmezésének lehetősége mellett folyik a továbbiakban.

Jóllehet bizottsági szinten az EP júniusban elfogadta az irányelvet, már a keddi vitában nyilvánvaló volt, hogy nem lehet készpénznek venni a plenáris jóváhagyást. Minden frakció bírálta a tanács eljárását, mert abba szerintük nem vonták be az EP-t, továbbá a nézőpontok továbbra is élesen eltértek arról, hogy milyen mértékig kell szabadalmi védelmet biztosítani a szóban forgó találmányoknak. Tény ugyanakkor az is, hogy a mostani szabadalmak csak a programkódokat védik, magát az új ötletet vagy megoldást nem. Hiába alkotta meg például a Microsoft a Word szövegszerkesztő programot, attól még léteznek más hasonló szoftverek.

A Buch.de nevű német online könyvkereskedés vezetői is tartottak a javaslat elfogadásától. Az előterjesztés ugyanis - amint azt Albert Hirsch, a Buch.de elnökségének vezetője Gerhard Schröder német kancellárnak írt nyílt levelében leírta - veszélyezteti a szabad piacgazdaságot és az ipar innovációs képességét. Christoph Mohn, a Lycos Europe internetportál vezetője elmondta, hogy világos az üzenet: nem akarnak amerikai viszonyokat az európai szabadalmi ügyekben. Az Egyesült Államokban ugyanis az online vásárlásokhoz használt "bevásárlókosár" ugyanúgy szabadalmaztatva van, mint például az egy egérklikkeléssel való internetes vásárlás vagy az mp3-ak online letöltése.

Amint azonban arra a Financial Times Deutschland nevű gazdasági lap rámutatott, az elutasítás egyúttal azonban azt is jelenti, hogy az európai ipar nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen az olyan európai konszernek, mint amilyen például az SAP, a Philips vagy a Nokia a jövőben is nehéz helyzetben lesznek amikor arról lesz szó, hogy megvédjék az ötleteiket vagy megoldásaikat. Pedig egy ilyen védelemre nagy szüksége lett volna az európai iparnak, hiszen a számítástechnika és a szoftverek ma már szinte az élet minden területén jelen vannak, legyen szó az autógyártásról vagy a gyógyszeriparról. Érthetően csalódott volt éppen ezért Henning Kagermann, az SAP elnökségének vezetője, aki szerint csak úgy tudnának konkurálni és lépést tartani az ázsiai és az amerikai versenytársaikkal, ha a globális világban ugyanolyan feltételek mellett védhetnék meg az ötleteiket.

A magyar képviselők közül az irányelv vitájában Herczog Edit (MSZP) szólalt fel rendszeresen. Mint a plenáris vitában elmondta, szerinte a jogszabálytervezetet sokan félreértették. Úgy vélte, a szabályozás nem a multinacionális vállalatokról, illetve a kis- és középvállalkozásokról, nem a tiszta szoftverekről és a szerzői jogról szól, hanem a tudásalapú társadalom megteremtéséről. Herczog Edit szerint a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, egyszerűen annak az egyszerű ténynek az elismerését jelentik, hogy a modern világ a digitális információra és high-tech megoldásokra épül. A képviselőnő azt mondta, szükség van az irányelvre, enélkül ugyanis Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket. Leszögezte, hogy versenyképességének növelése érdekében az EU-nak meg kell tudnia védeni az ott létrehozott tudást, ennek elsődleges piaci eszköze pedig a szabadalom.

A tervezettel kapcsolatban még a vita egy korábbi szakaszában kiadott közös közleményükben Gyürk András és Szájer József (mindketten Fidesz-MPSZ) azt jelezték: fontos az európai szellemi tulajdon védelme, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kis-és középvállalkozások érdekeit figyelembe vevő javaslat szülessen. Törésvonal húzódott a vitában az élénken lobbizó vállalati szektoron belül is, a kisebb és nagyobb vállalatok érdekei között is. Előbbiek a nyitott forráskódú, mindenki által hozzáférhető szoftverek, s így a teljesen szabad verseny mellett érveltek, és attól is tartottak, hogy a szabadalmi védelem bejegyeztetése, illetve az ilyen termékek megszerzése további költségeket ró rájuk. A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is, és ez jelent védelmet az amerikai versenytársakkal szemben is.

Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára úgy kommentálta a strasbourgi döntést, hogy az hátráltatni fogja az EU-országokban az innovációt. A számítógéppel megvalósított találmányok ugyanis új műfaját képezik a műszaki alkotásoknak, és a jogbiztonság ezek számára nagyon fontos lenne. Az eddigi szabályozatlan állapot nem szolgálja a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot, a szóban forgó oltalmi forma viszont a professzor szerint "egyformán szolgálta volna minden alkotó érdekeit, legyen az nemzetközi társaságnál, nagyvállalatnál működő csoport vagy egyedül alkotó ember".

Egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy a szoftverszabadalmak ügye, ha nem is végérvényesen, de egy időre minden bizonnyal lekerült az Európai Parlament napirendjéről. Győztest azonban ebben a vitában hirdetni nem lehet. Talán csak abban bízhatunk, hogy az európai parlamenti képviselők és tisztségviselők a jövőben is megtalálják majd a közös nevezőt, illetve hogy a mostani ügyben veszítő európai konszernek képviselőinek pesszimista nyilatkozatai sem válnak valóra.