Többen is úgy vélik, sorsdöntő nap előtt áll az Európai Unió. Július 6-án másodszor kerül az Európai Parlament napirendjére a szoftverszabadalmak ügye.

Ezzel még nem ér véget a javaslat tárgyalása, hiszen ezután az egyes európai uniós tagállamok parlamentjeinek is tanácskozniuk és dönteniük kell a kérdésben. Egyelőre azonban elemzők szerint még az is kérdéses, hogy az Európai Parlamentben hogy fognak szavazni a szoftverszabadalmi előterjesztés ügyében. A jelenlegi állás szerint ugyanis a konzervatív képviselők támogatják a javaslatot, míg a zöldek és a szociáldemokraták ellenzik azt. Néhány baloldali képviselő ugyanakkor bejelentette, hogy elképzelhető, hogy át fognak szavazni és a voksaikkal a konzervatívokat fogják támogatni.

A legnagyobb és a leggyakrabban hangoztatott ellenvélemény az előterjesztéssel kapcsolatban, hogy - miként azt Mario Ohoven, a német Középvállalkozások Szövetségének (BVMW) elnöke is elmondta - az irányelv elfogadása nagyon nehéz, szinte lehetetlen helyzetbe hozná a kis- és a középvállalatokat, illetve a szabadúszóként dolgozó szakembereket, ezáltal pedig veszélybe kerülne több ezer munkahely szerte Európában. Hasonlóan borúlátó jövőkép bontakozik ki a Gulp IT portál felméréséből is. Ezen a szakmában dolgozók 70 százaléka vélte úgy, hogy veszélybe kerülne a munkája és egyúttal a megélhetése is, 74 százalékuk a bürokrácia további megerősödésétől tart, míg 77 százalékuk biztosra vette, hogy nem tudnának úgy dolgozni, hogy a munkájuk során legalább egy szabadalmat ne sértsenek meg.

Az Open Office nyílt forráskódú szoftvert fejlesztők közössége szerint számos, ha nem a legtöbb nyílt forráskódú program fejlesztése lelassulna vagy megállna. Véleményük szerint a szabadalmakra már csak azért sincs semmi szükség, hiszen erre a célra ott vannak a licencek és a szerzői és szomszédos jogok.

A törvényt ellenzők véleményét osztja a német Elektrotechnikai és Elektronikai ipar Központi Szövetség (ZVEI) elnökségi tagja is. Michael Ziesemer úgy véli, ha enyhébb formában fogadnák el a szoftverszabadalmi javaslatot, akkor az rövid- és hosszútávon egyaránt milliárdokkal károsítaná meg a gazdaságot és emiatt több ezer munkahely kerülne veszélybe.

A Futurezone osztrák internetes hírportál információi szerint a szociáldemokrata és a zöld képviselők támogatják az előterjesztéshez benyújtott 21 módosító javaslatot. A konzervatív és a liberális képviselők közül 37-en szintén támogatják ezeket. A végső európai parlamenti szavazásra szerda este fog sor kerülni. A módosító javaslatokat egyébként a nemzeti gazdasági és iparkamarák, szabadúszó szoftverfejlesztők, nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő közösségek és kis- és középvállalatok nyújtották be.

A nagy konszernek - mint amilyen a Philips, a Nokia, a Siemens vagy a DaimlerChrysler - azt akarják elérni, hogy ha megvett a vásárló egy terméket, ahhoz már érdemben ne nyúlhasson hozzá, vagyis ne szerelhesse szét, ne módosíthassa azt. Példa erre, hogy a Nokia a Series-60-as szoftverplatformmal szinte egyeduralkodónak számít a mobil készülékek piacán. Az LG, a Samsung, a Siemens, a Sendo, a Lenovo és a Panasonic pedig erre a platformra fejleszt szoftvereket, és persze ezért licencdíjakat fizetnek a Nokiának. Idén májusig a finn gigász 25 millió Series-60-as szoftverplatformra épülő okos telefont (smartphone) készített. Ezek után érthető, hogy nehéz helyzetbe kerülne az, aki a Nokia megkerülésével akarna szoftvereket fejleszteni erre a platformra, vagy az ezt a platformot használó mobiltelefonokra.