Hunter

Európa is beszáll az új orosz űrhajó fejlesztésébe

Daniele Sacotte, az Európai Űrhivatal (ESA) emberi űrrepülési és mikrogravitációs programjának igazgatója pénteken ígéretet tett az orosz Kliper/Clipper űrhajó támogatására, jelenti az Itar-Tassz hírügynökség.

A tervezetről az Orosz Űrhivatal vezetőjével, Anatolij Perminovval folytatott tárgyalásokat, illetve egyeztetett az ESA vezérigazgatójával, Jean-Jaques Dordain-nel is. Dordain szerint az orosz-európai együttműködési terv decemberben ölthet alakot, valamint reményét fejezte ki, hogy további országok csatlakozásával a Kliper tervezet eredményeként 2011 körül már megvalósíthatóvá válik az első repülés.

A halódó orosz projekt felkarolásáról már májusban is felröppentek hírek. A kooperáció mindenképp némi szabadságot adna az ESA emberi űrrepülési programjának, mivel jelenleg ha európai asztronauta szeretne nekivágni a világűrnek, akkor az ESA kénytelen valamelyik orosz vagy amerikai űrhajón helyért lobbizni. A helyzetet súlyosbítja, hogy mint közismert, napjainkban az amerikai alternatíva megszűnt létezni.


A Kliper vázlatrajza - a zölddel színezett területek vannak nyomás alatt

A Columbia katasztrófája okozta kiesés százmillió angol fontos kiadást jelentett az ESA-nak az általa épített űrállomásrészlegek karbantartásából adódóan, melyeket már fel kellett volna juttatni rendeltetési helyére. Emellett a NASA olyan bürokratikus szemléletet alkalmaz az európai asztronautákkal szemben az űrállomás felszerelésének használatát illetően, ami már több mint bosszantóvá vált az ESA számára. Mindez az Egyesült Államok már jól ismert technológia átadási törvényéből adódik (lásd Burt Rutan esetét). Ezek fényében nem csoda, hogy az ESA rábólintani látszik az oroszok együttműködési ajánlatára.

A Kliper az orosz RKK Energija agyszüleménye, melynek célja a hidegháború óta szolgálatban levő Szojuz kapszulák leváltása, melyek már igencsak kiszolgálták az idejüket. A Kliper egy többször is felhasználható, hét ember befogadására alkalmas űrrepülőgép lenne, célja a Nemzetközi Űrállomás és a Föld közötti kapcsolattartás, valamint az űrturizmus. Kifejlesztése jelenleg a becslések szerint körülbelül 3 milliárd fontba kerülne, amit az oroszok nagyon szeretnének megosztani. A tervezet részese lehet Japán, az utóbbi időben egyre nagyobb űrambíciókkal rendelkező India és Kanada is. Az űrsiklóval ellentétben a Clipper csak embereket szállítana.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Caro #67
    Na, az a #48-as tényleg ökörség volt :)
    De így már jó.
    Az ionnal egy baj van: nincs hozzá megfelelő energiaforrás. És ez nagy baj. Mert a tolóerő csak a sebességgel lesz arányos, az ehhez szükséges energia viszont négyzetesen nő! Van az energiaforrásnak is egy tömeg/energia hányadosa, ebből ki lehet számolni az optimális üzemanyag/hajtóanyag(itt nem ugyanaz!) arányt.
    Meg persze olyat is lehet csinálni, hogy megállunk a Jupiternél, leengedünk egy csövet, aztán feltankolunk
    Végülis... geostacionárius pályáról lehetne. Meg ha a szivattyút a cső végén helyezzük el. :)
    Ja, megyek össze is dobok egy prototípust gyorsan :D
    Ja igen, visszatérve. Szóval ugye nem csak négyzetesen lesz arányos a tolóerő/energia, mert relativisztikus sebességeknél beüt a tömegnövekedés. De most lusta vagyok kiszámolni, hogy az segít-e vagy nem. De valószínüleg nem.
  • LowEnd #66
    Télleg nem értegetni akartalak... (nem úri dolog) nekem így olvasódott: INSTICIFU
    de megéztem alaposabban (NST)CIFU

    szorri

    Egyébként hajtóanyag sebessége csak a rakétahajtóműnél jelent igazából korlátot
    (ellen pl. menet közben összeszedett hidrogéngáz + lineáris gyorsító)
  • [NST]Cifu #65
    Olyat így hirtelen nem tudok, nézd meg ezt, talán ez áll a legközelebb a témához (amit most hirtelen így ismerek), vagy nézz rá a Daedalus-projectre.
  • Deus Ex #64
    Ha már itt tartunk, található valahol egy összefoglaló ezekről az elképzelésekről, vagy olvasgassak szorgalmasan mindenfelé..?
    Nem is gondoltam más csillagrendszrek felkeresésére, csak az Oort felhő, vagy a Nap hatásától nem zavart, csillagközi tér vizsgálatára.
  • BiroAndras #63
    "Konstansokban gondolkodol, úgy véled hogy a tömeg állandó. Az általad említett "test" - helyesebb ebben az esetben a tömeg kifejezés - nem ugyanaz nyugalmi állapotban, és "erők" (energia) hatása alatt."

    Olyan méret és sebesség tartományokban, amiről itt szó van, az említett effektusok nem játszanak.

    A kiáramló anyag sebessége azért fontos, mert a gyorsulásnál az impulzus számít, az meg a tömeg és a sebesség szorzata. Tehát, minél nagyobb sebességgel távozik az anyag a hajtóműből, annál kevesebb kell belőle adott mértékű gyorsításhoz. Ráadásul a maradék anyagot is gyorsítani kell, így a tömegcsökkentés még fontosabb.
  • [NST]Cifu #62
    Tanulmányozd a Moderálási alapelveket bátran. Én ugyanis nem egészen így látom ezt.
  • [NST]Cifu #61
    A gond az, mint ahogy írtam, hogy az ion-hajtóművel is több száz évbe telne akárcsak négy fényév megtétele is.

    Tervek voltak, vannak és lesznek, de az ion-meghajtás csillagközi utazásnál általában kimarad a szórásból (ie.: én nem ismerek olyan csillagközi űrjárművet, amely ion-hajtóművet használna). A #48-as hozzászólásban szereplő meghajtások az általánosan felmerülő megoldások.
  • sz4bolcs #60
    Szerintem tök mókás az insticifu :-)
  • Deus Ex #59
    Jóreggelt!

    Igen, ezért kérdeztem a kombinált napvitorlás-kicsit_tol_de_azt_sokáig hajtóműelrendezést, mint egyfajta több fokozatú csillagközi meghajtórendszert. Úgy tudom, tervben van egy 200-500 CSE távolságra indítandó napvitorlás szonda, amely vitorláját a naptól kb. 0,3 CSE távolságra nyitják ki, és kb. a Jupiter pályájának távolságában választják le. Innét kaphatna szerepet a hosszú üzemidejű hajtómű.

    További kellemest.
  • [NST]Cifu #58
    Kb. 5x írod le hibásan a nickem, most direkt sértegetsz, vagy ennyire nehéz olvasni?