Informatika és tudomány

Hunter

Új űrhajón dolgoznak az orosz tervezők

Egy tegnapi hivatalos bejelentés szerint az orosz tervezők a veterán Szojuz űrhajó utódján dolgoznak, adja hírül az AP hírügynökség. A Szojuz a hatvanas évek óta számít a nemzeti űrprogram egyik alappillérének.

Az új űrhajó, amit Clippernek neveznek, hat személy számára biztosít helyet a Szojuz háromfős legénységével szemben. Felszállási súlya 16 tonna lesz, ami elődjének több mint kétszerese, nyilatkozott Nyikolaj Brjukanov, az RKK Energija helyettes vezető tervezője az ITAR-Tass hírügynökségnek. A Szojuzzal ellentétben, ami csupán egyszer használható, a Clipper újrahasznosítható lesz, elvileg 25 repülést lesz képes végrehajtani, tette hozzá Brjukanov. Az új gép ezen felül kényelmesebb is lesz, a Szojuzhoz képest jelentősen csökkenti a visszatéréskor a legénységre ható g erőket.

Az Energija - ha megkapja a megfelelő kormányzati támogatást - öt éven belül meg tudja építeni a Clippert, nyilatkozott a cég alelnöke, Nyikolaj Zelenscsikov. Az orosz Szojuz és Progressz szolgált az egyetlen kapocsként a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között, amióta az Egyesült Államok űrsikló flottája a földre kényszerült a Columbia 2003 februári visszatérése közben bekövetkezett balesete óta. Immár több mint egy év telt el az eset óta, azonban még mindig nem sok jel utal arra, hogy akár az idén újabb űrsikló repülést hajtson végre a NASA.

Zelenscsikov elmondta, az Energija mérnökei továbbra is dolgoznak annak a hatalmas űrhajónak a tervein, ami alkalmas lehet egy Mars utazásra. Ez a monstrum a tervek szerint 660 tonna súlyú lenne, és összeszerelése a világűrben zajlana, jelentette az Interfax hírügynökség.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • [NST]Cifu #82
    Jaja, nem is véletlen, hogy ha csak lehet, inkább a Deltát vagy az Atlast használják :)))
  • cifuatwork #79
    Az Atlas-V. költségeit én is ismerem (Atlas-V. @ astronautix.com), de 1998-as áron az Atlas-V. 400 széria ~77 millió $, az Atlas-V. 500 széria pedig ~110 millió $, az Atlas-V. HLV (Heavy Launch Vehicle) esetén ~170 millió $. De ez is elég messze esik az 500 milliótól.

    A #76-os hozzászólásban viszont te Titan-5-öt említeettél, akkor az csak elírás volt, és valójában az Atlas-V.-re gondoltál?
  • cifuatwork #77
    Volt az utóbbi időben 11,8$/hordó a nyersolaj ára?

    Az adataid honnan vannak? Csak azért kérdezem, mert érdekes az az 500 milliós fellövési költség a Titan-5 esetén - már csak azért, mert ez a hordozórakéta fejlesztés alatt van, a jelenlegi három fő amerikai indító jármű a Delta-4, az Atlas-V. és a Titan-4 (a két további pedig a Taurus illetve a Pegasus/PegasusXL).
  • [NST]Cifu #74
    Akkor az Orosz GDP-vel rendesen melléfogtam... :)

    Viszont a NASA költségvetése tudtom szerint nem 11-14 milliárd, "csupán" ennyit kap közvetlenül a költségvetésből. Ehez még hozzájárulnak a civil bevételek (civil finanszirozású tudományos kisérletek, fejlesztések, stb.) illetve a különféle egyébb kormányzati megbízások (pl.: évente a DoD kb. 1 milliárd dollárt ad közvetlenül a NASA kisérletekhez).

    Az STS program aligha került még csúcsidőben sem 5-6 milliárd $-ba, egy fellövés durván 400-500 millió $, plusz a küldetés feladatának költségei (de ez az utóbbi időben legtöbbször az ISS részére ment), ez évi átlag 4-5 fellövés esetén sem éri el az általad felvetett összeget.

    35$-es olajár melett az orosz 10$ körüli kitermelési költségek eléggé meggyözőek(az arab országokban 1-5$/hordó a ktsg.)

    Ez a 10$-os kitermelési költség adat honnan van? Én a HVG-ben olvatam a 16-20$-os árat...
  • [NST]Cifu #71
    millió -> milliárd, nem?

    Azért az, hogy "dőlni fog a pénz", egy kicsit túlzás. Az arab-öböl országaiban egy hordó nyersolaj kitermelése egyszámjegyű összegbe kerül (7-8$), oroszországban viszont 16-20$, tehát sokkal-sokkal kisebb haszonnal képesek csak kitermelni - éppen ezért dolgoznak az oroszok kőkeményen azon, hogy növeljék a kitermelés mértékét.

    Hogy több pénzük lesz űrkutatásra, az is erősen kérdőjeles. Jelenleg mint említettük, a ISS-en kívűl nincs orosz tudományos célú űrkutatás. Amire van pénz, az a hordozórakéták/űrhajók építése, mivel ebből van bevételük (az ESA sem véltelnül húzott fel egy Szojuz-indítóállást Kourou-n). Az, hogy az Enyergia cégnek lesz bevétele, még nem azt jelenti, hogy most aztán fellendül az orosz űrkutatás - rövid távon valóban kölcsönösen kedvező az ESA és az orosz cégek együttműködése, de hosszú távon már kérdésesebb a dolog. A HOPPER terv egyenlőre jól halad, miközben az oroszoknak egyszerűen még mindig nincs SSTO tervük. A MAKS-OS lassan húsz éve húzódik, és továbbra sincs semmi hír róla, a BAJKÁL is jó 5 éve látható minden kiálításon model formájában, de többre még nem jutott.

    Azon kívűl ne feledjük, hogy a NASA évi ~20 milliárd $-ból gazdálkodik (függően attól, hogy mit veszük bele, még lehet több is, illetve kevesebb is), ez a teljes orosz GDP kb. harmada. Csodálkoznék, hogy ha belátható időn belül akárcsak ennek csak 10% is jutna az orosz űrkutatásra...
  • [NST]Cifu #62
    Legfeljebb az lehet, hogy a világűrre fordítanak ennyi pénzt, de ebben akkor már a nem tudományos polgári és a katonai programok is benne vannak.

    Ez olyannyira igaz, hogy az oroszok lassan tíz éve nem bocsátottak fel tudományos célú műholdat...
  • [NST]Cifu #60
    Azért azt megkérdezném, hogy szerinted mégis hogyan oldanának meg egy ilyen reaktort?
    Csak azért, mert jelenleg egyetlen folyékony fém hűtésű reaktor sincs üzemben. Úgytünik technológiai zsákutca, pedig elég sok pénzt beleöltek. Eleddig két változat volt, az egyik ugye az USS Seawolf (SSN-575), amelynél Nátrium volt a hűtőanyag, és a Szovjet "Projekt 705", vagyis a Lira-osztály (NATO: Alfa), amelynél Ólom-Bizmut keverék volt a hűtőanyag. Mindkettő iszonyú problémás technológia volt, a Seawolf esetén rövid úton ki is cserélték a Nautilus hagyományos nyomotvizes reaktorára...

    Szvsz inkább a folyadékhűtés valamely kevésbé extrém változatával lehetne próbálkozni...
  • Kryon #57
    Elsősorban a szerkezeti tulajdonságokra gondoltam a Ti-al kapcsolatban,pontosabban a szilárdságára.A titán tényleg drága (külünösen tiszta formában),de az űr,ill. sugárhajtású technológiában mégis elterjedt,és a hosszú üzemidő is gazdaségosabbá teszi egy efféle reaktornál(sokáig ugyanazt használják,nem kell újra és újra legyártani).Az Al-Li sűrűségét ugyan nem ismerem,de hiszek neked:-)...A Ti valamicskét sűrűbb (4.4 kg/dm3) a könnyűfém-Al ötvözeteknél (3-körül lehet),de ez nem is volt kérdéses.A víz valóban kiváló hőtani tulajdonságú,és alacsony sűrűségű,ezért nem is a víz tömegére gondoltam,hanem a szerkezeti anyagokéra.A nyomottvizes reakhoz képest a forralóvizes sem lenne rossz,itt egy vízkör van csak,igaz a gőz elválasztást ennél a reaktoron belül kellene megoldani ami nem kis mérnöki feladat lenne...,de így talán egybeépíthető lenne a turbina a reaktorral,(pl.egy tengelyen forgó turbina és reaktormag,a forgás gondoskodna a gőzelválasztásról,egy szivattyút is hajthatna a gőz/folyadék áram fenntartására.)...ez csak az én eszement ötletem...:-D....Amúgy Pu239 természetes hasadásával,vagy inkább alfa-bomlásával elvben lehet 1000fokot csinálni,csak jó hőszigetelés,sok idő,és kellő formájú és méretű anyagdarab kell...,de nem túl nagy mert az "nagyot szólna"....:-)))))),,,,,A földi indítású hordozóezhözök terén kellene valamilyen radikális újítást bevezetni,pl.:Venturestar,X-30,Maglifter,vagy valamien atomrakéta,(vagy az előzők kombinációja).Ezek jól összekapcsolódhatnának az űrben használt reaktoros-ionrakétákkal,ez lenne a legbíztatóbb kép a közeljövőre.
  • tau ceti #56
    A titán mint szerkezeti anyag drága,és spéciel 1200 fokos lágyuláspontja miatt pont a folyékonyfém reaktorok hőcserélőinek lenne ideális anyaga.Nyomottvízes reaktornál az AL v. az al-li(bár ez még a titánnál is drágább) lenne ideális.
  • tau ceti #55
    Pont azért lenne jó szvsz a nyomottvízes,mert egységnyi víz több hőenergiát képes kondenzációval tárolni,mint pl. a lítium.Mondjuk a magasabb nyomás nagyobb falvastagságot jelent valóban,de a hőcserélőnél nem oly nagy gáz ez a kis méretű csővek miatt.
    A n/nmm/kg sorrend:Al<Ti<al-li ötvözet.
    Tehát a legkönyebb szerkezeti anyag az al-li ötvözet.
További bejegyzések a fórumban...