Hunter
Új kilátások után kutat a NASA
A NASA kiadta az első szerződéseket egy új generációs űrhajó fejlesztéséhez, mely a Naprendszeren kívüli űrkutatás forradalmának hírnöke lehet.
Az újonnan létrehozott Project Prometheus részeként a Lockheed Martin 6 millió dolláros szerződést kapott a tervezett Jupiter Icy Moons Orbiter (Jimo) kivitelezési tanulmányának elkészítéséért. A Project Prometheus a NASA Nukleáris Rendszer Kezdeményezésének meghatározó része, mely a nukleáris meghajtás kifejlesztését tűzte célul maga elé. A Jimo expedíció először teszi lehetővé egyetlen űrszondának a Jupiter rendszer elérését nagy mennyiségű tudományos felszereléssel a fedélzetén, valamint elegendő meghajtási teljesítménnyel, hogy egymás után végiglátogassa a Jupiter jelentős holdjait.
Jelenleg a külső Naprendszer felderítésének korlátja az űreszközök rendelkezésére álló meghajtásában keresendő. Az egyik küldetés, mely a bolygótudósok szemszögéből a legfontosabb, hogy űrszondát küldjenek az Európára - a Jupiter jeges holdjára , ami az élet primitív formáinak adhat otthont. Jelenleg a mérnökök képesek ugyan egy olyan űrszonda előállítására, ami elrepül az Európa mellett, azonban nem rendelkeznek azzal a technológiával, mellyel hold körüli pályára tudnák állítani.
Egészen mostanáig a külső Naprendszer eléréséhez az űrszondák az időigényes gravitációs átrepülések technikáját alkalmazták, mely során a szonda úgy tesz sebességre szert, hogy közelrepül egy bolygóhoz és gravitációs lendületet vesz. A technikának súlyos korlátai vannak arra nézve, hogy mire képes az űrjármű amikor eléri a külső bolygókat.
Néhány távolra merészkedett űrszondát nukleáris energia működtet, melyekben a lebomló radioaktív forrásból származó hő biztosít némi kis energiát. A hagyományos napcella panelek hatástalanok a Mars pályáján túl, mivel a napfény ott már túl gyenge. Mindez azt jelenti, hogy a csillagászoknak új generációs technológiára van szükségük, ha valóban meg szeretnék ismerni mi rejlik a Naprendszer külső, jeges világában. Ennek érdekében tervezi kifejleszteni a NASA az új nukleáris energiaforrásokat, valamint egy új fúziós reaktort a nagyobb energia igény kielégítésére.
Reményeik szerint a Prometheus be fogja bizonyítani, hogy egy atomreaktor biztonságosan és hatékonyan üzemeltethető a világűrben, olyan helyekre jutva el és végezve kutatómunkát melyek a jelenlegi eszközeinkkel megvalósíthatatlanok. A projekt tanulmányozási fázisa számos különböző technológiát fog kiértékelni a reaktor, az energia átalakítás, az elektromos meghajtás tekintetében a Jimo és az azt követő expedíciók esetében. Amint a technológiákat kiválasztják a következő fázis a fejlett konstrukciók elkészítése.
Az új energia technológiával végre lehetővé válik a tudósok számára igen vonzó három Jupiter hold, a Callisto, a Ganymede és az Európa elérése. A Jimo expedíció képes lesz hosszan megfigyelni egy-egy holdat, majd tovább haladni a következőhöz, biztosítva azt a nem kis energia mennyiséget, amit szenzorai igényelnek. A küldetés választ adhat, valóban rendelkeznek-e a holdak felszín alatti óceánokkal, feltérképezik a szerves összetevők és egyéb kémiai elemek helyét és megállapítják a jégréteg vastagságát jövőbeli leszálló helyeket keresve.
Az újonnan létrehozott Project Prometheus részeként a Lockheed Martin 6 millió dolláros szerződést kapott a tervezett Jupiter Icy Moons Orbiter (Jimo) kivitelezési tanulmányának elkészítéséért. A Project Prometheus a NASA Nukleáris Rendszer Kezdeményezésének meghatározó része, mely a nukleáris meghajtás kifejlesztését tűzte célul maga elé. A Jimo expedíció először teszi lehetővé egyetlen űrszondának a Jupiter rendszer elérését nagy mennyiségű tudományos felszereléssel a fedélzetén, valamint elegendő meghajtási teljesítménnyel, hogy egymás után végiglátogassa a Jupiter jelentős holdjait.
Jelenleg a külső Naprendszer felderítésének korlátja az űreszközök rendelkezésére álló meghajtásában keresendő. Az egyik küldetés, mely a bolygótudósok szemszögéből a legfontosabb, hogy űrszondát küldjenek az Európára - a Jupiter jeges holdjára , ami az élet primitív formáinak adhat otthont. Jelenleg a mérnökök képesek ugyan egy olyan űrszonda előállítására, ami elrepül az Európa mellett, azonban nem rendelkeznek azzal a technológiával, mellyel hold körüli pályára tudnák állítani.
Egészen mostanáig a külső Naprendszer eléréséhez az űrszondák az időigényes gravitációs átrepülések technikáját alkalmazták, mely során a szonda úgy tesz sebességre szert, hogy közelrepül egy bolygóhoz és gravitációs lendületet vesz. A technikának súlyos korlátai vannak arra nézve, hogy mire képes az űrjármű amikor eléri a külső bolygókat. Néhány távolra merészkedett űrszondát nukleáris energia működtet, melyekben a lebomló radioaktív forrásból származó hő biztosít némi kis energiát. A hagyományos napcella panelek hatástalanok a Mars pályáján túl, mivel a napfény ott már túl gyenge. Mindez azt jelenti, hogy a csillagászoknak új generációs technológiára van szükségük, ha valóban meg szeretnék ismerni mi rejlik a Naprendszer külső, jeges világában. Ennek érdekében tervezi kifejleszteni a NASA az új nukleáris energiaforrásokat, valamint egy új fúziós reaktort a nagyobb energia igény kielégítésére.
Reményeik szerint a Prometheus be fogja bizonyítani, hogy egy atomreaktor biztonságosan és hatékonyan üzemeltethető a világűrben, olyan helyekre jutva el és végezve kutatómunkát melyek a jelenlegi eszközeinkkel megvalósíthatatlanok. A projekt tanulmányozási fázisa számos különböző technológiát fog kiértékelni a reaktor, az energia átalakítás, az elektromos meghajtás tekintetében a Jimo és az azt követő expedíciók esetében. Amint a technológiákat kiválasztják a következő fázis a fejlett konstrukciók elkészítése.
Az új energia technológiával végre lehetővé válik a tudósok számára igen vonzó három Jupiter hold, a Callisto, a Ganymede és az Európa elérése. A Jimo expedíció képes lesz hosszan megfigyelni egy-egy holdat, majd tovább haladni a következőhöz, biztosítva azt a nem kis energia mennyiséget, amit szenzorai igényelnek. A küldetés választ adhat, valóban rendelkeznek-e a holdak felszín alatti óceánokkal, feltérképezik a szerves összetevők és egyéb kémiai elemek helyét és megállapítják a jégréteg vastagságát jövőbeli leszálló helyeket keresve.