Gyurkity Péter

Egyre népszerűbb a Falcon Heavy

A SpaceX eközben pedig újabb hitelt keres, mielőtt változik a piaci helyzet.

Elon Musk cége kapcsán legutóbb arról számoltunk be, hogy egy japán űrturista lehet majd az első, aki a Holdra utazik a cég rakétájával, eközben azonban javában zajlottak az események, hiszen igencsak sűrű menetrendet követve lőtték fel az újabb és újabb rakományokat. A jelek szerint a műholdgyártók kedvet kaptak a nagyobb típushoz, itt ugyanis további két szerződést is kötöttek.

A svéd Ovzon hivatalos közleményben jelentette be, hogy a Falcon Heavy rakétára bízzák saját eszközük pályára állítását, amelyre 2020 végén kerülne sor. A ViaSat szintén jelezte, hogy ők is beállnak a sorba, a ViaSat-3 műhold ugyanis 2020 és 2022 között indulna majd útnak, ezt pedig szintén Musk nagyobb típusa indítja majd el, azzal a kifejezett céllal, hogy közvetlen módon érjék el a geostacionárius pályát, kiiktatva az eddig alkalmazott módszert, amelynek keretében először egy alacsonyabb pályát vettek célba a rakétával, hogy azután a műhold saját maga módosítsa az útvonalat és érje el a számára kijelölt pozíciót – a Falcon 9 esetében a legtöbbször erre voltak utalva az illetékesek.

A jelek szerint tehát bejött Musk húzása, a Tesla fellövése során ugyanis többek között ezt is demonstrálták, nemcsak az üzleti szféra, de a hadsereg (légierő) számára, ami különösen ez utóbbinak fontos tényező, hiszen itt kémműholdak pályára állításáról is szó lehet. Elsőként az Arabsat 6A és a katonai jellegű Space Test Program 2 küldetést szerezte meg a cég a nagyobb típus számára, azóta azonban nemzetbiztonsági célú küldetésekre is megkapták az engedélyt, a most csatlakozó partnerek pedig kiemelték, hogy számukra szintén a GEO-pálya közvetlen módon való elérése az a nagy előny, amire igényt tartanak majd a küldetések során. A Falcon Heavy tehát nem pusztán a cégvezető hiúságát szolgálta ki (ahogy azt a kritikusok annak idején megfogalmazták), de konkrét üzleti előnyöket is kínál.

A SpaceX a beszámolók szerint közben egy újabb hitelt venne fel, ezúttal 500 millió dolláros csomagról lenne szó. A jelenleg mintegy 28 milliárd dollárra becsült cég idén eddig 17 küldetést teljesített, a NASA-szerződés szintén milliárdokat ér, de még mindig a kockázatosabb szereplők közé sorolják őket, így némileg sietniük kell, hogy elcsípjék a kedvezőbb kamatozású ajánlatokat, mielőtt még a kamatokat túl magasra emelik a tengerentúlon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #34
    Ha már bányász scifi, akkor lehet hogy a Hold lesz az első a sorban Hold űrlifttel:
    Lunar ice could be processed into oxygen and water, as well as rocket fuel. Lunar tether operations could create an off-moon primary fuel depot and shipyard for an advanced space mission.
    És mi lesz kint a legértékesebb 'ásványkincs', ...a víz.
    The temperature in these regions never rises above about 100 K (about -170 ° Celsius), and any water that eventually ended up in these craters could remain frozen and stable for extremely long periods of time - perhaps billions of years, depending on the stability of the orientation of the Moon's axis
    Mi max. akkor látjuk meg ha Hollywood előre lerendereli, úgyhogy jobb híján el lehet fantáziálni rajta hogy mi lenne ha :)
  • Irasidus #33
    "A kisbolygó olyan kődarab az űrben, amelyet a szélhámosok birtokolni szeretnének.” - már régen kiderült, csak te valahol lemaradtál, hogy ezek az űrbányász dolgok szélhámosságok. Erről szól az írás. El kellet volna olvasni amit belinkeltem, de ehelyett egy újabb véleményt írsz, és még hozzá is teszed, hogy ez nem szakmai vélemény kérdése, hanem laikusoké. Mert szerinted annyi elég, hogy másképpen gondolod, és akkor az úgy van. Ilyet óvodában játszottunk utoljára, hogy valamit másnak hittünk valamit. Ez lenne az érved? Elképesztő... De ne csak érveléstechnikai kérdés csináljunk belőle, válaszolnék is, azok akik másképpen gondolkodnak Az is vicces, hogy ha se nem jelen, se nem közeli jövő, akkor mi csoda? Távoli jövő? Az bizony scifinek hívják.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.14. 18:28:11
  • llax #32
    1. Nálam a jelenről szó sem esett... De még a közeli jövőről sem.
    2. Ez egy ember véleménye... Nem egy laikusé és nem is alaptalan, de nem véletlen, hogy sokan - szintén nem laikusak - másképp is mernek gondolkodni.

    Szerintem jelenleg nem tart ott a dolog, hogy kívülálló szemlélőként az űrbányászat témára bármit komolyan mondani/gondolni lehessen. Sem azt, hogy hülyeség az egész, sem azt, hogy ez a jövő.
    Az egyik legfontosabb feltétele hiányzik, anélkül nagyban és komolyan tervezni nem igazán lehet, legfeljebb néhány kísérleti "mini" küldetést megpróbálni (elveken dolgozni lehet és kell addig is).

  • Irasidus #31
    Nemcsak illegális, gazdaságtalan is
  • Irasidus #30
    A hivatalos nem egyenlő a valóssal. Érdemes a kiszivárgott anyagokat is elolvasni, a következtetések, és azokat a hangokat is akik értenek a dologhoz. Egészen más képet fest így a SpaceX mint a "hivatalos" azaz marketing álláspontban. Vagy szerinted egy cégnél a marketing az mindig a valóságot mutatja, vagy a spacex nem egy cég? Ez csak ízelítő, tényleg keress rá, és olvasgass, mennyire érdekes összefonódások vannak itt, és milyen valójában a pénzügyi helyzete:

    wall street journal

    ivey business review

    Reddit
  • Sequoyah #29
    "Szerinted. Meg a marketing szerint."

    Mar pedig ez a hivatalos es elfogadott allaspont, szoval amennyiben barmi ettol elterorol tudsz, legyel szives mellekelni a forrast.
  • asgh #28
    "Ha ilyen jól megy a cégnek, akkor miért kell hitelt felvenni?"

    A cégek 99%-a hitelből finanszírozza a beruházásait még akkor is, ha lenne rá a pénzze, hogy saját zsebből fizesse.
    Sőt a hitelezés alapvetően nem arról szól, hogy nincs pénzem és valakitől kölcsönkérek aztán részletekben megadom némi kamattal.
    A hitelezés lényege, hogy ha egy beruházás növeli a cég bevételét, akkor célszerűbb külső forrásból finanszírozni, mert a beruházással elért többletbevétel fedezi a hitelezés költségeit. Így a cég készpénzállományát olyasmire lehet költeni, amire máshonnan nagyon nehéz pénzt szerezni: pl. működési költségekre, szabadalmak vásálására, előre nem várt kiadásokra (pl. perköltségek).
    A cégeket első sorban a cég értékének a növelése érdekli, sőt a profit is csak ebből a szempontból érdekes a számukra, így ha egy hitelezett beruházás jobban növeli a cég értékét, mint amennyi nyereségtől a hitelezés miatt elesik, akkor a hitelezést fogja választani.
  • kvp #27
    Ahogy en latom a BFR az majd egyszer lesz, de a Dragon az mar most is elerheto. Egy crew dragon / falcon 9 alapu holdkerules mar most is megoldhato lenne (engedelyuk nincs), Apollo tipusu leszallashoz kellene meg egy falcon 9 a leszalloegyseggel es egy kis extra uzemanyaggal, mert egyben csak egy Falcon Heavy-vel menne fel. Arban kb. ugyanott van a ketto.

    Viszont ez azt jelenti, hogy most van 2 eltero meretu es nagyjabol a legtobb igenyt lefedo raketaja a cegnek. Ezek mellett raernek a BFR-rel foglalkozni, ami foleg holdi es marsi koloniakhoz kellene. Viszont ujboli holdraszallashoz csak a spacex-nek van barmilye is. A szovjetek/oroszok a holdraszallas utan szinte lealltak, a kinaiak meg egyelore a szaljutoknal jarnak. (szo szerint, az urallomasaik szaljut klonok) Amerikai is elvesztette a kepessegeit (hagyta leepulni), viszont most viszonylag olcson visszakaphatja, ha vegre hajlando lenne jelentosen tamogatni a Spacex-et. Gyakorlatilag a Spacex kifejleszt bizonyos termekeket (pl. hordozoraketak, holdraszallas kit :-D ) es ha megveszi az amerikai allam, akkor legyartja oket. Masnak is eladnak, csak nem tehetik, mert csak ellenseges vagy legalabbis konkurens allamok lennenek a vasarlok kozott (pl. a kinaiak).
  • jkedzs #26
    én is fellövetem vele a plüssmacimat. nehogy már kimaradjak!
  • llax #25
    "Amiben kételkedem az űrbányászat, illetve BFR rakéta holdköröli útja a Japán milliárdossal."

    A bányászatot én sem tartottam aktuális témának. A BFR-t is csak úgy rángattam oda, hogy ha az kicsit is hozna az ígértekből, akkor miatta valami változás elindulhat. Közelebb hozHATja azt az időt, amikor az űr elérése az ebben érdekelt cégek számára már nem kiváltság, relatíve olcsón elérendő cél lesz.

    Az űrturistás téma: Írtam is, hogy a BFS személyszállítósdi szerintem is odébb van még... Arról ugyanazt gondolom, mint a Red Dragon és a DragonLab témáról: fel van dobva a labda és várják, hogy valaki elkapja (pl. NASA). Ha valamire mindenképp fogadni kellene, akkor nagyon kicsi összeget feltennék arra, hogy hamarabb fog turista Dragon-nal repülni, mint BFS-sel, ha egyáltalán repül turista. (A Dragon 2 rendszerbe állítása és az FH néhány sikeres repülése után - ha lesz rá fizetőképes kereslet - szerintem az a Holdkerülő téma még leporolható.)

    Egy kicsit a BFR egészéről is azt gondolom: a sok ígéret nem is annyira a piacnak és az átlagembereknek szól, hanem burkoltan az USA szenátusának: olcsó alternatíva az SLS helyett.

    Egyébként más sem csinálja ezt sokkal másképp: a Blue Origin is összekalapozott az USAF közreműködésével fél milliárdot a New Glenn-t támogatandó...