Balázs Richárd

Megállíthatatlan az Antarktisz olvadása

Elindult és valószínűleg visszafordíthatatlan a nyugat-antarktiszi jégtakaró egyes részeinek olvadása. Két független tanulmány is úgy véli, a gleccserek már túljutottak azon a ponton, amin a folyamat megállítható lett volna, így elkerülhetetlen, hogy az óceánba zuhanva több méteres tengerszint emelkedést okozzanak. Mindazonáltal az összeomlás több évszádot is igénybe vehet.

A Seattle-i Washington Egyetem kutatója, Ian Joughin által vezetett tanulmány a nyugat-antarktiszi jégtakaró főelemére, a Thwaites-gleccserre összpontosít. Becslései szerint a gleccser 200-1000 év alatt omlik össze teljes egészében, 60 centiméterrel emelve a globális tengerszintet, azonban mivel ez a gleccser fogja össze szinte a teljes jégtakarót, eltűnése instabillá teheti az egész rendszert, melynek jege további 3-4 méteres tengerszint emelkedést eredményezhet.

Joughin és munkatársai légi radarfelvételeket használtak a Thwaites-gleccser alatti sziklák pontos feltérképezéséhez, amiből megállapíthatják, milyen mértékben nyugszik a gleccser szilárd kőzeteken és milyen mértékben a nyílt vízen. Minél több jeget tart meg kizárólag a víz, annál nagyobb az összeomlás és az olvadás valószínűsége. Ennek az információnak a birtokában modellezték a gleccser valószínűsíthető sorsát az elkövetkező évszázadokra, ami egy gyors összeomlást vetített előre. Ez valahol 200 és 900 év múlva következhet be, évszázadonként legalább 10 centiméterrel emelve a tengerszinteket. "A rossz hír, hogy ez az összeomlás elkerülhetetlen" - mondta Joughin, hozzátéve, hogy az egyetlen bizonytalan tényező az összeomlás sebessége.


A másik tanulmány, amit Eric Rignot, az irvine-i Kalifornia Egyetem tudósa jegyez, a Thwaites-gleccser, a Pine Island-gleccser és a Smith-Kohler gleccser-rendszer 1992 és 2011 közötti zsugorodását követte nyomon radar interferometriával. Középpontjuktól számítva a Thwaites 14 kilométert, a Pine Island 31 kilométert, míg a Smith-Kohler gleccser-rendszer 35 kilométert húzódott vissza, ami rekordsebességűnek számít. Rignot szerint a déli sarkvidék jegének olvadása a hatodik kontinens körüli széljárás megváltozásának és felerősödésének következménye, ami melegebb tengervízáramlatokat vonz annak partvidékéhez. A szakértő szerint ennek okozói az emberi tevékenység nyomán kibocsátott üvegház-gázok lehetnek. (Más tudósok lehetséges tényezők között megemlítették még az éghajlat természetes változékonyságát és az Antarktisz felett kialakult ózonlyukat is.)

Mindkét tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy az óceán mélyéről feláramló melegebb víztömegek instabillá tették az antarktiszi jégtakarót. Mindkettő leszögezte, hogy az Antarktiszon nincsenek olyan akadályok, stabilizáló mechanizmusok, például sziklás kiszögellések, amik megállíthatnák a visszahúzódást, éppen ezért a Thwaites sorsa nagy valószínűséggel megpecsételődött. Rignot szerint ez a terület többi gleccserére is igaz, kivéve a viszonylag kisméretű Haynes-gleccsert. "Ha az óceán nem is melegedne, ez most már egy olyan láncreakció, ami megállíthatatlan" - mondta. "Az egyetlen dolog, ami megállíthatná, az egy hegy, ahol a gleccserek felfelé mozognának, azonban elég nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy nincs ilyen hegy, vagy domb."


Az ENSZ következő klímacsúcsát jövőre Párizsban rendezik meg, és a várakozások szerint csaknem kétszáz ország köt majd megállapodást a globális felmelegedés elleni küzdelemről. AZ ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) tavalyi előrejelzése gyakoribb áradásokra, aszályokra, hőhullámokra és a tengerszint emelkedésére figyelmeztetett. A hétfőn ismertetett tanulmányok szerint túlságosan derűlátó az IPCC-nek az a jóslata, amely szerint a világtengerek szintje, amely 1900 óta 19 centiméterrel emelkedett, a 21. században "csak" 26-82 centiméterrel növekszik majd meg.

Alátámasztják viszont John H. Mercernek, az Ohiói Állami Egyetem szakértőjének egy sokat támadott, még 1978-ban tett megállapítását, miszerint az emberi tevékenységgel létrejövő üvegházhatású gázok katasztrófával fenyegetik a nyugat-antarktiszi jégtakarót. Az 1987-ben elhunyt Mercer rámutatott, hogy a nyugat-antarktiszi jég a tengerszint alatt egy tálalakú földbemélyedésen nyugszik, és ahogy az olvadás a perem felől befelé halad, a jég egyre mélyebb vizekbe húzódik vissza, ennek következtében instabillá és a további olvadással szemben sebezhetővé válik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #18
    Sajnos az éghajlatváltozása nem évezredes léptékű minden esetben. A mini jégkorszakok mondanak valamit? Anno abba milliók haltak éhen meg egy sima vulkánkitörésbe is, ami picsányi volt, csak a hamu miatt hűvösebb volt a nyár... Ez a mezőgazdaság.

    Eneregetikai példát akarsz? A németek a 2000-es évek elején építetetk egy szélfarmot, amit 11 m/s-sec átlagos sebességre méreteztek. Aztán az éghajlat változás miatt az átlagos sebesség 8,5-9 m/s-re csökkent. Ez nem tűnik drámainak, csak a teljesítmény a szélkeréken a szélsebesség 3-dik hatványával arányos. Paff...

    Na, ezek alapján neked az jön le, hogy komoly hatása csak évszázadok alatt van az éghajlat változásnak. Sajnos nem...
  • NEXUS6 #17
    Azért ez megint összetett egy dolog. Egyrészt szerintem a nyugati lakosság nagyrésze most is minőségi éhezésben szenved. A mezőgazdaság arra van ráállva, hogy a nyugati szénhidrátdús étkezési szokásokat kiszolgálja. Ami gyak önmagában vezet az un civilizációs betegségekhez, cukorbaj, szív és érrendszeri károsodás, rák.

    Másrészt ha szóba jött, azért az EU azért elég sokatt tett, hogy pl. a magyar gyümi termelést lenullázza.

    Szal az un modern mezőgazdaság tényleg rengeteg embert életben tud tartani, hiszen a szénhidrátok magas energia tartalma lehetővé teszi ezt. Az hogy az emberek egészségesek is legyenek az más dolog. Afrikában, ahol tudvalevőleg éheznek, még az életben maradásra is jelentősen kevesebb az esély.
    XD
  • johnfly #16
    A "lennénk képesek" a lényeg, és ez egy elég túlzó becslés. a valóság ezzel szemben az, hogy jelenleg Európa földjein olyan fajszegény a mezőgazdasági termelés, hogy ha a lakosság csak a helyben megtermelt élelmiszereket fogyasztaná (most arról van szó, amit nagy mennyiségben állítanak elő szántóföldön, nem a hozzám hasonló kis területen gazdálkodó kertészekről)akkor a lakosság 80%-a minőségi éhezésben szenvedne.
    Ezzel az a bökkenő, hogy ha megváltoznak a termesztési feltételek, még ezeknek a fajoknak a száma is csökkenni fog.
    Elmehet az európai gazdaság a fenébe, ha több millió tonna gabonát tudunk exportálni pár eurós tonnánkénti áron, ha behozatalra szorulunk méregdrága gyümölcsökből!

  • NEXUS6 #15
    Annyit tennék hozzá, hogy a dúrván emelkedő CO2 színt, dúrván emelkedő hozam szintet is jelent a mezőgazdaságban, szal ez az éhinséges duma azért sem tuti, hogy így műxik.
    Európában jelenleg asszem 4X annyi élelmiszert állítunk elő, vagy lennénk képesek előállítani, mint azok ellátásához kell, amennyien itt élünk. (Persze ha többen élnénk akkor valszeg kisebb lenne a termőterület is, szal ez nem olyan eccerű kérdés). Afrikában meg nem azért éheznek, mert a természet velük baxik ki igazán, hanem mert nem művelik meg a földeket, mert pl. éppen háborúznak. Vagy a gyógyszersegélyek, javuló orvosi, egyéb ellátás miatt csökkenő gyermekhalandóság miatt megugró lakosságot a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel művelt föld nem tudja ellátni. A fejlettebbre meg baxnak megtanítani őket (+ nincs rá pénzük bevezetni), vagy ők baxnak elsajátítani.

    Aztán az időjárás.
    Nos, ez egy kaotikus rendszer, egyensúly nincs, csak max különös attraktorok, amelyek körül bizonyos, valójában nem kiszámítható ideig ingadozik a rendszer, aztán tök magától bármikor átválthat egy tök más állapotba és ehhez nem kell külső beavatkozás sem.

    Szal, tegyük fel a kérdést: elképzelhető-e, hogy az emberi beavatkozás, az ember jelenléte nélkül is úgy változzon, gyak magától a klíma, ahogy azt ma teszi?
    A válasz az, hogy IGEN, van ilyen forgatókönyv is (csak manapság kevésbé népszerű)!
    (Mint ahogy pl a jégkorszak beköszöntére vonatkozó is -kivéve persze Rolad Emmerich-et;)-, amire valójában szintén jelentős az esély CO2 ide, vagy oda).
  • Nulla7 #14
    1. Hát pedig de, ez a vége, hogy odébb tolódnak a határok, aztán ennyi. Nézz meg bármilyen időrendi térképet a jégkorszakokról, ott pont a tundra határa változik, amit most tagadtál le.

    2. A szélsőségek csak egy ideig erősödnek, aztán gyengülnek, ahogy beáll az új egyensúly. Az átmeneti időszak nem tart örökké. Továbbá nem tudjuk, mennyire lehetnek súlyosak a szélsőségek, de a sok-sok jégkorszak alatt sem a változékonyság irtotta a fajokat, hanem a végeredmény hideg.

    3. Ahhoz elég lassú a változás, hogy a mezőgazdaság követni tudja. A mezőgazdaság időegysége az év, az éghajlatváltozásé meg körülbelül az évezred.

    4. Ha valahol sivatag volt, ott úgysem termesztettek semmit, pont nem számít a billegés. A másik irányban esetleg lehet probléma, csak azzal a felvetéssel meg az a gond, hogy azt erősen kétlem, hogy az egyik legcsapadékosabb éghajlat pont a legszárazabbhoz billegjen. Talán úgy el tudom képzelni, hogy az iszonyat csapadékmennyiség, ami addig a monszunt alkotta, hamarabb leesik, vagy tovább megy annál, ahol le "kellene" esnie, de ennek a variálását meg a domborzat korlátozza.

    5. Továbbá ez még mindig csak feltételezés, nem láttunk még globális éghajlatváltozást élőben.
  • Kryon #13
    A folyamat nem úgy zajlik, hogy csak simán eltolódnak az éghajlati övek, aztán majd termeszthetünk a kertben banánt. Az időjárási szélsőségek erősödnek. Ahhoz hogy tudd mit termessz jól jön, ha kb. tudod hogyan alakul az időjárás az év során, bizonyos elfogadható határokon belül. Ha ezt nem tudod, mert mondjuk tavasszal/nyáron van kedve leesni a hónak, vagy a monszun és sivatagi között billeg az éghajlat évről évre, mert épp ilyen kedve van, akkor lottó az egész, és jó eséllyel nem lesz termés. Ennek már tapasztaljuk az előszelét.
  • Kryon #12
    Ahhoz azért még a mai szint sokszorosa kéne, hogy oxigénpalack kelljen (a tengeri élőlények nem ilyen szerencsések, ott jobban feldúsul a CO2). A tengerszint emelkedésnél sokkal hamarabb, valószínűleg még bőven a mi életünkben bekövetkezik a folyamat emberiségre nézve legkárosabb legkárosabb következménye. A kiszámíthatatlanná váló időjárás tervezhetetlenné teszi a mezőgazdaságot. Nem érik be a termés, globálisan.
  • Nulla7 #11
    "melegebb lett az atlaghomerseklet es ebben az esetben kevesebb embert tud eltartani a mezogazdasag a jelenlegi technologiakkal"

    Ez így kategorikusan kijelentve biztosan hülyeség. Nem hinném, hogy igen alapos számolgatás nélkül ezt előre meg lehetne mondani, mert nem csak a sivatagok nőnek, hanem a tajgák, tundrák is csökkennek. Az arányokat meg a franc tudja, de a kontinensek elhelyezkedése miatt szerintem szumma nő a termőképes terület.
  • kvp #10
    "Vagy is a jég egyelőre nem olvad hanem hízik!"

    A vizfelszini jeg felulete nott, cserebe sokkal vekonyabb. A jegtakaro osszterfogata pedig meredeken csokken mindenutt.

    " Alaphelyzet,hogy regebben tobb gleccser volt es a jegkorszak ota folyamatosan fogynak. Nem is ertem miert termeszetes, hogy az ott van. Az oceanban a helye. Oda tart es ez normalis."

    Nem termeszetes, hanem elonyos. Marmint az emberiseg szamara az a jo, ha a jegtakaro akkora amekkora az elmult par szaz evben volt. Ugyanis ha kisebb az azt jelenti, hogy melegebb lett az atlaghomerseklet es ebben az esetben kevesebb embert tud eltartani a mezogazdasag a jelenlegi technologiakkal. Azaz ha pechunk van, akkor nem csak afrikaban hanem europaban is ehinseg lesz. Mivel ez sokak szerint nem elonyos, ezert jo lenne stabilizalni a bolygo eghajlatat, megpedig az emberiseg szamara elonyos keretek kozott. Igazabol boven eleg lenne az is ha a legkori szendioxid szintje nem haladna meg az emberiseg kialakulasa ota eltelt par szazezer ev termeszetes maximumat. A gond az, hogy ennek a tobbszorosenel jarunk most, lassan akkora lesz, mint az emlosok kialakulasa elott. Ez utobbi varhatoan a foldi emlos fajok (pl. emberek) kihalasat okozza, legalabbis technikai segitseg nelkul (oxigenpalack) nem fogunk tudni levegot venni a szabadban. Egyes tudosok szerint ez az allapot az emberiseg fennmaradasara karos hatassal lenne.

    A penzvilag pedig azt allapitotta meg, hogy az o szemelyes fennmaradasukra nem veszelyes a fold elolenyeinek kipusztulasa, tovabba a sajat eletukben varhatoan ez meg nem kovetkezik be, tehat inkabb a profit maximalizalassal foglalkoznak. Ez ugyanaz a strategia, mint amikor egy par eldonti, hogy gyerekek helyett inkabb jobban fognak elni, legfeljebb nem lesz orokosuk. A nagytokesek pont ezt teszik, csak az egesz emberiseg neveben donottek a jovo nemzedekekrol torteno lemondas mellett, ugyanis ha nincs hol elni, akkor az emberiseg egyszeruen kihal. Ez egy reszben tudatos dontes, ami az emberi tulelesi oszontok helyett az ember egyedi onzesere epul.
  • NEXUS6 #9
    Ezt is nálam okosabb muksók mondják!
    Vagy is a jég egyelőre nem olvad hanem hízik!