Hunter
Élet több évezrednyi teljes elszigeteltségben
Hétszer olyan sós mint a tenger, koromsötét és -13 Celsius fokos. Ez a kelet-antarktiszi jégréteg alatt immár 2800 éve elszigetelt Vida-tó, ami mindezek ellenére tele van élettel.
A 20 méteres jégtakaró alatt található víztömegben felfedezett különös baktériumok megerősítik a földönkívüli élet létjogosultságáról szőtt elméleteket az olyan bolygókon, mint a Mars, vagy holdakon, mint például az Europa. "A Vida jól modellezi, mi történik, ha egy tavat megpróbálunk szilárdra fagyasztani, ugyanezen mehettek keresztül a marsi tavak a bolygó lehűlése során" - mondta Peter Doran, az amerikai Illinois Egyetem föld- és környezettudományi professzora, aki csapatával a helyszínen vizsgálja a tavat és élővilágát. "Bármelyik marsi víztömeg a bolygó vizes múltjából keresztül ment a 'Vida-szakaszon', mielőtt teljes egészében szilárd jéggé fagyott volna, magába zárva a múlt ökoszisztémáinak bizonyítékát"
A McMurdo-völgyben fekvő Vidában élő baktériumok, amik 27 méternyi fúrást követően kerültek felszínre a kiemelt jégmagból, egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak. Valószínűleg a tó sós, oxigéntől mentes vizének bőséges hidrogén és oxid mennyiségeinek feldolgozásával élték túl a szélsőséges körülményeket. A kutatás másik vezetője, Alison Murray, a nevadai DRI (Sivatag Kutató Intézet) munkatársa jelenleg is ezt vizsgálja, laboratóriumában tenyésztve a kinyert sejteket. "A tenyésztett organizmusok alkalmazásával jobban megismerhetjük az általuk elviselhető fizikai vagy kémiai szélsőségeket, melyek olyan jeges világokat is jellemezhetnek, mint az Europa" - mondta.
Murray-t és munkatársait meglepte a vízben talált nagy mennyiségű hidrogén, dinitrogén-oxid és szén. Elméletük szerint ezek az anyagok a só és a környező kőzetek nitrogén tartalmú ásványainak reakciójából eredeztethetők. Az évszázadok során a napfénytől megfosztott baktérium úgy fejlődött, hogy metabolizmusa teljes egészében ezekre az energiaforrásokra támaszkodhasson. "Azt hiszem a tó szokatlan környezete jelentős szerepet játszhatott az általunk talált élet diverzitásának és képességeinek alakításában" - tette hozzá.
A Vida tóban talált élet önmagában azonban nem feltétlenül növeli annak valószínűségét, hogy az Antarktisz mélyebb tavaiban, különösen a Vosztokban és az Ellsworth-ben is találnak majd életet, melyek három kilométeres mélységben húzódnak meg és évezredek helyett évmilliók óta léteznek teljes elszigeteltségben. "Arra nem kapunk utalást, hogy létezhet-e élet a Vosztokban, vagy az Ellsworth-ben, azt azonban megtudtuk, hogy ezek között a rendkívül sós körülmények között is rendben működhet az élet" - összegzett Martin Siegert, a brit Bristol Egyetem kutatója, az Ellsworth-expedíció vezetője, ami november 25-én indult útnak. "Mi három kilométert fogunk lefúrni a jégbe"
A 20 méteres jégtakaró alatt található víztömegben felfedezett különös baktériumok megerősítik a földönkívüli élet létjogosultságáról szőtt elméleteket az olyan bolygókon, mint a Mars, vagy holdakon, mint például az Europa. "A Vida jól modellezi, mi történik, ha egy tavat megpróbálunk szilárdra fagyasztani, ugyanezen mehettek keresztül a marsi tavak a bolygó lehűlése során" - mondta Peter Doran, az amerikai Illinois Egyetem föld- és környezettudományi professzora, aki csapatával a helyszínen vizsgálja a tavat és élővilágát. "Bármelyik marsi víztömeg a bolygó vizes múltjából keresztül ment a 'Vida-szakaszon', mielőtt teljes egészében szilárd jéggé fagyott volna, magába zárva a múlt ökoszisztémáinak bizonyítékát"
A McMurdo-völgyben fekvő Vidában élő baktériumok, amik 27 méternyi fúrást követően kerültek felszínre a kiemelt jégmagból, egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak. Valószínűleg a tó sós, oxigéntől mentes vizének bőséges hidrogén és oxid mennyiségeinek feldolgozásával élték túl a szélsőséges körülményeket. A kutatás másik vezetője, Alison Murray, a nevadai DRI (Sivatag Kutató Intézet) munkatársa jelenleg is ezt vizsgálja, laboratóriumában tenyésztve a kinyert sejteket. "A tenyésztett organizmusok alkalmazásával jobban megismerhetjük az általuk elviselhető fizikai vagy kémiai szélsőségeket, melyek olyan jeges világokat is jellemezhetnek, mint az Europa" - mondta.
Murray-t és munkatársait meglepte a vízben talált nagy mennyiségű hidrogén, dinitrogén-oxid és szén. Elméletük szerint ezek az anyagok a só és a környező kőzetek nitrogén tartalmú ásványainak reakciójából eredeztethetők. Az évszázadok során a napfénytől megfosztott baktérium úgy fejlődött, hogy metabolizmusa teljes egészében ezekre az energiaforrásokra támaszkodhasson. "Azt hiszem a tó szokatlan környezete jelentős szerepet játszhatott az általunk talált élet diverzitásának és képességeinek alakításában" - tette hozzá.
A Vida tóban talált élet önmagában azonban nem feltétlenül növeli annak valószínűségét, hogy az Antarktisz mélyebb tavaiban, különösen a Vosztokban és az Ellsworth-ben is találnak majd életet, melyek három kilométeres mélységben húzódnak meg és évezredek helyett évmilliók óta léteznek teljes elszigeteltségben. "Arra nem kapunk utalást, hogy létezhet-e élet a Vosztokban, vagy az Ellsworth-ben, azt azonban megtudtuk, hogy ezek között a rendkívül sós körülmények között is rendben működhet az élet" - összegzett Martin Siegert, a brit Bristol Egyetem kutatója, az Ellsworth-expedíció vezetője, ami november 25-én indult útnak. "Mi három kilométert fogunk lefúrni a jégbe"