Hunter

Megfejtették a "kísértet" hegység rejtélyét

Tudósok azt állítják, meg van a magyarázat a Föld talán legelképesztőbb hegyvonulatának rejtélyére. A Gamburcsev-hegység méretét tekintve az Alpokkal vetekszik, mégsem látta soha senki, mivel az Antarktisz jege borítja. Az 1950-es évekbeli felfedezése hatalmas meglepetés volt, a legtöbb ember azt feltételezte, hogy a kontinens mélyét képző kőzetréteg lapos és jellegtelen. A kutatási adatok szerint a vonulat először több mint egymilliárd évvel ezelőtt jött létre.

A Gamburcsev azért fontos, mert ott helyezkedik el, ahol megkezdődött az Antarktisz ma ismert jégtakarójának kialakulása. A hegység történetének kibogozása fontos információkkal szolgálhat az éghajlat tanulmányok számára, nem csupán a Föld múltbeli változásainak, de lehetséges jövőképének megismerésében is segíthet a tudósoknak. "Elképesztő kihívás volt ezeknek a hegyeknek a felmérése, de sikerült és egy lenyűgöző történet tárult elénk" - nyilatkozott a BAS (Brit Antarktisz Kutató) intézet AGAP projektjének főfelügyelője, dr. Fausto Ferraccioli a BBC News-nak.

A nemzetközi projekt keretében 2008-ban és 2009-ben repülőgépről térképezték fel a vonulatot egy jégradarral (IPR). Felmérték továbbá a helyi gravitációs és mágneses mezők adatait, valamint szeizmométereket is bevetettek a föld mélyének szondázásához. Az AGAP (Antarktisz Gamburcsev Provincia) csapat meggyőződése, hogy ezeket az adatokat egy hiteles történetbe gyúrhatják össze a Gamburcsev kialakulásáról és fennmaradásáról.

A történet valamivel több mint egymilliárd évvel ezelőtt kezdődik, jóval az összetett élet kialakulása előtt, amikor a kontinensek összesodródása létrehozta a Rodinia névre keresztelt hatalmas földtömeget. Az ütközés során hegyek emelkedtek ki, illetve alattuk létrejött egy vastag, sűrű "alap", ami rátelepedett a kéregre. Több százmillió év leforgása alatt a csúcsok fokozatosan erodálódtak, csupán a hideg alap maradt fenn. Ezt követően, körülbelül 250-100 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok lakták a bolygót, a kéreg elkezdett szétcsúszni, a kontinens táblák szétszakadása úgynevezett riftképződési események sorozatát idézte elő a régi alap közelében. Ez a riftesedés felmelegítette és megfiatalította az alapot, új lendületet adva a szárazföld kiemelkedésének, újra alkotva a hegységeket. A folyamatot további földkéreg emelkedés követte, amikor a mély völgyeket folyók és gleccserek szelték át. Végül a gleccserek írták meg a hegység történetének utolsó fejezetét körülbelül 35 millió évvel ezelőtt, amikor szétterjedtek és összeolvadva létrehozták a kelet-antarktiszi jégtakarót, magába zárva a Gamburcsevet.

"Ez megoldja a fiatalnak látszó hegység rejtélyét egy idős kontinens kellős közepén" - nyilatkozott a projekt amerikai felügyelője, Dr. Robin Bell, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Intézetének tudósa. "Ebben az esetben az eredeti hegység valószínűleg teljesen elporladt, hogy mint a főnix hamvaiból újjászülethessen. Két élete volt"


A Gamburcsev volt a kelet-antarktiszi jégtakaró kiinduló pontja

Az eredmények hatására hamarosan fúrásokat indíthatnak a területen, hogy kőzetmintákat juttassanak a felszínre, melyek megerősíthetik a Nature szaklapban is megjelent modellt. Az összetömörült hóban található légbuborékokból kiolvashatók lesznek a múltbéli környezeti körülmények, beleértve a hőmérsékletet és a légköri gázok koncentrációit.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Macropus Rufus #39
    azért nem kell hanyat esni attól, hogy ott van az utolsó érintetlen terület.. Érdemes nézegetni az EarthGoogle képeit.
    A magukat tudósoknak nevező emberek, nagyobb szemetet termelnek ott mint 10 roma család 1 nap alatt.
    Rengeteg kutató bázis működik arra felé, valamelyiket már rég elhagyták. Ezek mellett szép számmal lehet találni minden fajta hordókat amik gondolom steril anyaggal voltak feltöltve. Szóval nem kell a duma az érintetlen területről. Hazabasztuk azt már rég.
  • Aradebil2 #38
    pedig az ember ugyanúgy él mint az összes többi állat ill növényfaj: amíg lehetőségében áll,próbál korlátlanul növekedni.természetesen elfelejtettem az iskola példa hol esett meg,annyi tuti hogy szarvasokkal és st.valaminek a szigetén.most sajna nem sikerült megtalálnom,hátha neked sikerül:)
  • xrt #37
    "Ha a több kilométeres gleccserek leolvadnának az Antarktiszon, az lenne a legkisebb problémám, hogy ott mit bányásznak. Viszont tengerünk az lenne megint mindenféle határrevízió nélkül..."

    Úton vagyunk efelé. Olvass híreket is néha légyszives.
  • Doktor Kotász #36
    Ha a több kilométeres gleccserek leolvadnának az Antarktiszon, az lenne a legkisebb problémám, hogy ott mit bányásznak. Viszont tengerünk az lenne megint mindenféle határrevízió nélkül...
  • xrt #35
    "az ember miért nem a természet része?"

    Attól függ mit nevezel természetnek. :)
    Szerinted természetes az hogy (lehet te nem, de sokan igen) évente lecserélik a mobiljukat csak mert már tré' és elavult? Vagy szemüveg helyett 5000 colos (gyengébbek kedvéért inches) TV-t vesznek mert a kisebbet már nem látják? Lehetne sorolni mint rendesen. Lehetne sorolni megint.

    Mondjuk ezzel lesötétzöldeztem magam megint, de cáfolj meg ha nincs igazam.
  • Aradebil2 #34
    az ember miért nem a természet része?valaki ezt magyarázza már el nekem pls
  • xrt #33
    "Ha megmondod, hogyan lehet bányászni kűlszíni fejtéssel egy olyan hegyben, ami felett több kilométeres jég van, akkor adok egy csókot a seggedre, de ha nincs ötleted, akkor neked kell leszopni egy kamionnyi bevándorló négert.

    Tudom, hogy paraszt vagyok, de az emberi sötltség mindig megdöbbent..."


    Má' megint a dobozokba osztott tények. Add össze: jég+globális felmelegedés (tudom sokan szkeptikusok, de ez nem akadályozza meg hogy a jég felolvadjon). Folytassam?
  • uwu200 #32
    Szoktál járni Antarktiszra?
    Kemény.
  • djw #31
    nem tudhatod mi lakik a jég alatt :) Yeti civilizáció, vagy valami ősi bélféreg...
  • Tomalak #30
    Egyetlen egy dolog miatt sajnáljuk, mégpedig azért mert ha tönkremegy mi szívjuk meg.