A 15 millió éve jég alá temetett Vosztok-tó a Föld egyik legszélsőségesebb környezete. Orosz tudósok egy csoportja tavaly lefúrt a vízig abban a reményben, hogy az élet különleges formáira bukkannak a hideg vízben. Amennyiben azonban az 1990-es években kinyert jégmagok új genetikai adatai helytállók, akkor elsőként bizonyíthatják az élet jelenlétét ebben az elszigetelt világban. Egy új tanulmány szerint ezek a magok arra utalnak, hogy a tó egy igen sokszínű élő közösségnek ad otthont, melyben akár még halakat is találhatunk.

A Vosztok-tó és a külvilág között 3700 méter vastagságú jég húzódik. A tó tetejénél a víz ehhez a jégtömeghez fagyott, ezért a tó esetleges élővilágának nyomai konzerválódhattak ebben az "akkréciós" jégben. Nem véletlen a feltételes mód, a tó ugyanis elképesztően hideg, koromsötét és heves nyomást gyakorol rá a fölötte tornyosuló jégréteg. Mindemellett a víz rendkívüli oxigén szinttel rendelkezhet, ami már mérgező, így nem csoda, ha sokan teljesen sterilnek tartják a tavat, ami ezáltal az egyetlen élettől mentes víztömeg lenne a Földön.


Az 1990-es évek amerikai fúrási projektjeiből származó minták eredményei azonban nem erről tanúskodnak. Scott Rogers és munkatársai két akkréciós jégmintában 3507 génszekvenciát találtak, ezek közül 1623 megegyezik ismert organizmusokéval, melyek 94 százaléka baktériumoké, a többi ezeknél összetettebb organizmusokhoz, gombákhoz, héjas állatokhoz és puhatestűekhez tartozik. Mitöbb egyes baktériumok olyan fajokhoz tartoznak, amik normál esetben nagyobb állatokban, például halakban élnek.

A csapat korábbi kutatása, amit márciusban publikáltak, hasonló következtetéseket vont le. Mindez egy igen gazdag ökorendszerre utal. "Sokkal nagyobb komplexitásra bukkantunk, mint azt bárki gondolta volna" - mondta Rogers. "Mindez az élet szívósságát bizonyítja, illetve azt, hogyan képesek az organizmusok túlélni olyan helyeken, melyekről néhány évtizeddel ezelőtt elképzelni sem tudtunk a túlélhetőség esélyét"

Az Antarktisz elzárt tavainak szakértőit nem lepte meg a bejelentés. "Bővíti az ismereteinket a rendszer lehetőségeiről, de nem több ennél, valószínűleg nem jelent komolyabb előrelépést" - kommentálta az amerikaiak felfedezését David Pearce, a brit Northumbria Egyetem mikrobiológusa, aki maga is egy fúrás vezetője az antarktiszi Ellsworth-tavon.

A legfőbb problémát az jelenti, hogy a DNS beszennyeződhetett a fúrás során, ezáltal nem a tó sajátosságait tükrözi vissza. Ezek a régi jégmagok az éghajlat tanulmányozása érdekében kerültek kiemelésre, nem az élet kutatását célozták, ezért a fúrószerkezeteket nem sterilizálták. "A szennyeződés mindig is problémát fog jelenteni a Vosztok-mintáknál, hacsak nem tudjuk ellenőrizni a felfedezéseiket egy másik jégalatti rendszerből, vagy nem fúrunk egy másik lyukat" - tette hozzá Pearce.

"Az akkréciós jéggel kapcsolatos viták addig folytatódnak, amíg nem jutunk közvetlen mérésekhez és mintákhoz a jégalatti tó vizéből és üledékeiből, melyeket tiszta kísérleti körülmények között nyernek ki" - magyarázta Martin Siegert az ugyancsak brit Bristol Egyetem tudósa.


Ha minden terv szerint zajlik az orosz csapat elemzésénél, hamarosan új adatokkal gazdagodunk. Az Oroszországba szállított mintákat az elkövetkező hónapok során elemzik az élet jelei után kutatva. A projekt előzetes eredményei ugyancsak élet jelenlétére utalnak a Vosztok-tóban a szélsőséges körülmények ellenére is. Az orosz fúrás egy kicsit behatolt a tóba, az innen származó jég egy ismeretlen baktérium fajt tartalmaz, ami jó eséllyel a tóból származik.