Gyurkity Péter

2016-ban jön az elektromágneses ágyú 

Az amerikai haditengerészet két év múlva kerítene sort az első éleslövészetre a tengeren.

A Navy már a kétezres évek óta fejleszti saját railgun megoldását, amely tulajdonképpen egy évszázados ötletre épül, több előnyt kínálva a hagyományos fegyverekkel szemben. Ezen előnyök között az alacsonyabb költség és a nagyobb hatékonyság szerepelnek kiemelt helyen, bár az illetékesek nyilván leginkább a hajók tűzerejét növelnék. Két éven belül sort keríthetnek az első éleslövészetre.

A railgun elektromágneses impulzusokkal gyorsítja fel a vezető anyagból készült lövedéket, amely súlya, valamint kiemelkedően nagy sebessége miatt a megszokottnál jóval pusztítóbb rombolást vihet véghez. Itt a rakétákhoz fogható sebességeket érhetnek el, akár a hangsebesség hétszeresét is túllépve, ám a költségek terén szinte össze sem hasonlítható a két fegyver, elsősorban amiatt, hogy utóbbinál tömör lövedéket használhatnak. Az elmúlt években több prototípust is kipróbáltak, ám az első, 64 megajoule-os példányok csak nagyjából egy évtizeden belül jelenhetnek meg a szolgálatban lévő hajókon.


A mintegy 25 ezer dollárt kóstáló fejlesztés a tervek szerint 200 km-es távolságra röpítheti lövedékét, percenként akár 10 lövést adva le. A haditengerészet a legegyszerűbb változatot próbálná ki, ebben a vezető anyag egy azzal ellentétes töltésű sínpár mentén gyorsul fel - lehetőség van a nem mágneses lövedékek alkalmazására is. A végleges változat által elérendő 5800 m/s-os sebesség mellett szeretnék a pontos célzást is biztosítani, így azt tekintenék sikernek, ha egy 5 méteres célpontot akár 370 km távolságból is sikerülne eltalálni. A célzásban egyébként drónok segédkeznének, amennyiben külső körülmények akadályozzák azt.

A rendelkezésre álló példányokat egyelőre a szárazföldön, Virginia államban tesztelik, a 2016-os éleslövészet során a már említett 200 km-es hatótávolság elérése lesz a cél. A fegyvert egy Spearhead-osztályú csapatszállító katamaránon (joint high speed vessel, JHSV) helyezik majd el a tesztelés alatt, ennek mérete elég arra, hogy a szükséges energiaellátó berendezéseket is el tudják helyezni rajta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • teddybear #40
    "btw: Mindkettonel ugyanaddig tart a visszatero ag es mindkettohoz "jon meg a helyzeti energiabol adodo plusz"... annyi az igazi kulonbseg, hogy a raketanal a meghajtas az joval tovabb noveli/fenntartja a sebesseget. Ellenben az agyulovedeknel - a meretebol adodoan - kisebb a surlodas, mindket fazisban."

    Ami a súrlódást illeti a méretbeli különbség igaz, de ezt kiegyenlíti a rakéta robbanófejének nagyobb tömege. A dupla átmérő nem dupla tömeget, hanem nyolcszorost jelent, négyszeres homlokfelület mellett.
  • Papichulo #39
    Mindezzel tisztaban vagyok, de ezek szerint a USN egyszeruen hazudik ebben a kerdesben... mivel az alabbi kepet az "Office of Naval Research"" adta ki.

    Az előzőt is fékezi a visszatérő ágban a légkör, de az rövid ideig tart, és mivel a belépési sebessége igen magas, amihez jön még a helyzeti energiájából adódó plusz, a becsapódási sebesség maximálisnak tekinthető.

    btw: Mindkettonel ugyanaddig tart a visszatero ag es mindkettohoz "jon meg a helyzeti energiabol adodo plusz"... annyi az igazi kulonbseg, hogy a raketanal a meghajtas az joval tovabb noveli/fenntartja a sebesseget. Ellenben az agyulovedeknel - a meretebol adodoan - kisebb a surlodas, mindket fazisban.
  • teddybear #38
    Egészen mások egy olyan röppálya sebességi értékei, ami részben a légkörön kívül húzódik, és egy olyan, aminek az íve többé-kevésbé a légkörön belül van. Ráadásul az elsőt egy rakéta repüli, aminek az égésvégi pontja(a meghajtás vége) már igen nagy magasságban van, míg az ágyúlövedék sebessége a cső végénél maximális.
    Az előzőt is fékezi a visszatérő ágban a légkör, de az rövid ideig tart, és mivel a belépési sebessége igen magas, amihez jön még a helyzeti energiájából adódó plusz, a becsapódási sebesség maximálisnak tekinthető.
    Az ágyúlövedéket viszont a röppályája egészében fékezi a légköri közegellenállás, így sokkal kisebb lesz a becsapódáskori sebesség. Ez van különben pl. a puskánál is, egy idő után a lövedék annyira lelassul, hogy nem képes komolyabb kárt okozni a célpontban.
  • Papichulo #37
    Nem azt mondom, hogy szamomra nem furcsa ez az adat, viszont jopar helyen - meg az ONR oldalan is - ez szerepel. A kepen meg azt is pontosan demonstraltak, hogy az apex fazisban a lovedek exoatmoszferikus, igy a vezersikok nem kapnak eleg felhajtoerot ahhoz, hogy iranyba forditsak, ezert orral felfele repul. Elkepzelheto, hogy pont emiatt tudja megtartani az M5 sebesseget... ki kene szamolni.
  • Molnibalage #36
    Egyszerűen fizikai képtelenség, mert a légiharcrakéták, amik igen áramvonalas valamik is függőleges zuhanásban simán M2.0 alá lassulnak. Eleve ott kezdődik, hogy M7.0 kezdősebességgel is a pálya csúcsán elég érdekes sebesség jön ki. Én egyszerűen sehogy nem látom, hogy mitől nem lassulna le a cucc. Az extranagy hatótávolságú SAM rendszereknek van ekkora HMZ-je úgy, hogy igen decenes tolóerő gyorsítja őket még 10 km magasan is akár és nem jönnek le aztán tengerszintre...
  • Papichulo #35
    A max. lőtávnál egy reszesz sörbe, hogy a végfázisban a sebesség még M2.0 sincs.



    Itt pedig M5 szerepel :)
  • Molnibalage #34
    Sikeresen kiválasztottad azt az AP csatahajó gránátot, amiben relatív értelemben legkevsebb van. Emlékeim szerint pl. 380 mm német és a brit 14 hüvelykes grántában is volt 20-25 kg és ezek kisebbek voltak, mint 16"...

    A max. lőtávnál egy reszesz sörbe, hogy a végfázisban a sebesség még M2.0 sincs. Ez egyszerű aerodinamika...
  • Papichulo #33
    tehát légvédelmi feladata is van, közelésgi gyújtós gránáttal. Ezt pl. hogyan váltja ki a harci rész nélküli cucc[?][i]

    Nagyobb pontossag es airburst munition (ugyanis ilyen is lesz), ez utobbi a soft celpontok ellen is jobban alkalmazhatova teszi. Termeszetesen nem ez lesz az ultimate fegyver, ami minden ellen tokeletes, de a remenyek szerint ar/ertek aranyban remekul beleillik a USN terveibe.

    [i]enne a valaminek semmivel sem lesz nagyobb végfázis sebessége, mint bármelyik mai lövegnek...


    Ezt nem ertem. Miert ne lenne? A mostani kiserleti fegyvernel 5M+, mig az Mk7-es agyunal max lotavolsagon meg eppen M1 korul volt.

    Nem véletlenül tettek a pct. gránátokba is robbanóanyagot...

    Az AP Mk8-ban kemeny 18kg... es ez egy 406mm-es loszer!
  • Molnibalage #32
    Erről van szó. Félelmetes, hogy hányszor mondtam már el a papírlap és kézifegyver lövedékes példát. Egy 7.62-es lövedék, ha csontot ér, akkor a karodat leviszi. Ha meg egy papírlapot, akkor csinál rajta egy lyukat és megy tovább...

    Ha egy tömör, kemény és gyors tárgy egy puhával találkozik, akkor átmegy rajta és kb. ennyi. A szétrepülő darabok okoznak sérülést, de itt végetér a történet.

    Ez felül az is meg kellene érteni, hogy nagy távolságon enne a valaminek semmivel sem lesz nagyobb végfázis sebessége, mint bármelyik mai lövegnek...
  • Molnibalage #31
    Milyen sebességgel? A mási mint mondta, hogy nem az számít, hogy mennyi a teljes energiája, hanem hogy mennyit ad át a célpontnak. Nézzünk egy konkrét példát.

    Ha eltalált egy 6x6 méteres sárkunyhót, akkor átmegy a tetőt és az anyaföld állítja meg. A sztérepülő darabok okoznak sérülést, de bárki aki pár méternél távolabb van az röhögve túléli. Egy gyülekező harccsoport ellen mit ér? Te soha a büdös életen nem fogsz telibe találni egy tankot vagy bármiféle járművet és gyalogosokat sem...

    Szóval igen van olyan célpont, ami ellen jó harci rész nélkül, de bizony az elképzelhető célok nagy része ellen bizony szart sem ér. A hajók 105 mm körüli lövege már 20-30+ éve multi purpose löveg, tehát légvédelmi feladata is van, közelésgi gyújtós gránáttal. Ezt pl. hogyan váltja ki a harci rész nélküli cucc. Ja, hogy sehogy...