40
-
teddybear #40 "btw: Mindkettonel ugyanaddig tart a visszatero ag es mindkettohoz "jon meg a helyzeti energiabol adodo plusz"... annyi az igazi kulonbseg, hogy a raketanal a meghajtas az joval tovabb noveli/fenntartja a sebesseget. Ellenben az agyulovedeknel - a meretebol adodoan - kisebb a surlodas, mindket fazisban."
Ami a súrlódást illeti a méretbeli különbség igaz, de ezt kiegyenlíti a rakéta robbanófejének nagyobb tömege. A dupla átmérő nem dupla tömeget, hanem nyolcszorost jelent, négyszeres homlokfelület mellett. -
Papichulo #39 Mindezzel tisztaban vagyok, de ezek szerint a USN egyszeruen hazudik ebben a kerdesben... mivel az alabbi kepet az "Office of Naval Research"" adta ki.
Az előzőt is fékezi a visszatérő ágban a légkör, de az rövid ideig tart, és mivel a belépési sebessége igen magas, amihez jön még a helyzeti energiájából adódó plusz, a becsapódási sebesség maximálisnak tekinthető.
btw: Mindkettonel ugyanaddig tart a visszatero ag es mindkettohoz "jon meg a helyzeti energiabol adodo plusz"... annyi az igazi kulonbseg, hogy a raketanal a meghajtas az joval tovabb noveli/fenntartja a sebesseget. Ellenben az agyulovedeknel - a meretebol adodoan - kisebb a surlodas, mindket fazisban. -
teddybear #38 Egészen mások egy olyan röppálya sebességi értékei, ami részben a légkörön kívül húzódik, és egy olyan, aminek az íve többé-kevésbé a légkörön belül van. Ráadásul az elsőt egy rakéta repüli, aminek az égésvégi pontja(a meghajtás vége) már igen nagy magasságban van, míg az ágyúlövedék sebessége a cső végénél maximális.
Az előzőt is fékezi a visszatérő ágban a légkör, de az rövid ideig tart, és mivel a belépési sebessége igen magas, amihez jön még a helyzeti energiájából adódó plusz, a becsapódási sebesség maximálisnak tekinthető.
Az ágyúlövedéket viszont a röppályája egészében fékezi a légköri közegellenállás, így sokkal kisebb lesz a becsapódáskori sebesség. Ez van különben pl. a puskánál is, egy idő után a lövedék annyira lelassul, hogy nem képes komolyabb kárt okozni a célpontban. -
Papichulo #37 Nem azt mondom, hogy szamomra nem furcsa ez az adat, viszont jopar helyen - meg az ONR oldalan is - ez szerepel. A kepen meg azt is pontosan demonstraltak, hogy az apex fazisban a lovedek exoatmoszferikus, igy a vezersikok nem kapnak eleg felhajtoerot ahhoz, hogy iranyba forditsak, ezert orral felfele repul. Elkepzelheto, hogy pont emiatt tudja megtartani az M5 sebesseget... ki kene szamolni. -
#36
Egyszerűen fizikai képtelenség, mert a légiharcrakéták, amik igen áramvonalas valamik is függőleges zuhanásban simán M2.0 alá lassulnak. Eleve ott kezdődik, hogy M7.0 kezdősebességgel is a pálya csúcsán elég érdekes sebesség jön ki. Én egyszerűen sehogy nem látom, hogy mitől nem lassulna le a cucc. Az extranagy hatótávolságú SAM rendszereknek van ekkora HMZ-je úgy, hogy igen decenes tolóerő gyorsítja őket még 10 km magasan is akár és nem jönnek le aztán tengerszintre... -
Papichulo #35 A max. lőtávnál egy reszesz sörbe, hogy a végfázisban a sebesség még M2.0 sincs.
![]()
Itt pedig M5 szerepel :) -
#34
Sikeresen kiválasztottad azt az AP csatahajó gránátot, amiben relatív értelemben legkevsebb van. Emlékeim szerint pl. 380 mm német és a brit 14 hüvelykes grántában is volt 20-25 kg és ezek kisebbek voltak, mint 16"...
A max. lőtávnál egy reszesz sörbe, hogy a végfázisban a sebesség még M2.0 sincs. Ez egyszerű aerodinamika... -
Papichulo #33 tehát légvédelmi feladata is van, közelésgi gyújtós gránáttal. Ezt pl. hogyan váltja ki a harci rész nélküli cucc[?][i]
Nagyobb pontossag es airburst munition (ugyanis ilyen is lesz), ez utobbi a soft celpontok ellen is jobban alkalmazhatova teszi. Termeszetesen nem ez lesz az ultimate fegyver, ami minden ellen tokeletes, de a remenyek szerint ar/ertek aranyban remekul beleillik a USN terveibe.
[i]enne a valaminek semmivel sem lesz nagyobb végfázis sebessége, mint bármelyik mai lövegnek...
Ezt nem ertem. Miert ne lenne? A mostani kiserleti fegyvernel 5M+, mig az Mk7-es agyunal max lotavolsagon meg eppen M1 korul volt.
Nem véletlenül tettek a pct. gránátokba is robbanóanyagot...
Az AP Mk8-ban kemeny 18kg... es ez egy 406mm-es loszer! -
#32
Erről van szó. Félelmetes, hogy hányszor mondtam már el a papírlap és kézifegyver lövedékes példát. Egy 7.62-es lövedék, ha csontot ér, akkor a karodat leviszi. Ha meg egy papírlapot, akkor csinál rajta egy lyukat és megy tovább...
Ha egy tömör, kemény és gyors tárgy egy puhával találkozik, akkor átmegy rajta és kb. ennyi. A szétrepülő darabok okoznak sérülést, de itt végetér a történet.
Ez felül az is meg kellene érteni, hogy nagy távolságon enne a valaminek semmivel sem lesz nagyobb végfázis sebessége, mint bármelyik mai lövegnek... -
#31
Milyen sebességgel? A mási mint mondta, hogy nem az számít, hogy mennyi a teljes energiája, hanem hogy mennyit ad át a célpontnak. Nézzünk egy konkrét példát.
Ha eltalált egy 6x6 méteres sárkunyhót, akkor átmegy a tetőt és az anyaföld állítja meg. A sztérepülő darabok okoznak sérülést, de bárki aki pár méternél távolabb van az röhögve túléli. Egy gyülekező harccsoport ellen mit ér? Te soha a büdös életen nem fogsz telibe találni egy tankot vagy bármiféle járművet és gyalogosokat sem...
Szóval igen van olyan célpont, ami ellen jó harci rész nélkül, de bizony az elképzelhető célok nagy része ellen bizony szart sem ér. A hajók 105 mm körüli lövege már 20-30+ éve multi purpose löveg, tehát légvédelmi feladata is van, közelésgi gyújtós gránáttal. Ezt pl. hogyan váltja ki a harci rész nélküli cucc. Ja, hogy sehogy... -
#30
Ha nincs a közelben más éghető anyag és nem talál el semmilyen kritikus rensdzert, akkor kb. ennyi sérülét okoz. A Bismarkot anno három fel nem robbanó lövedék is eltalálta és csak annyi kirtikusságot okzott, hogy egyik az orraban levő tüzelőanyag tartályt találta el és emiatt nem tudott gyorsan menni és megpattani az üldözők elől. Ha az az elfolyt mennyiség meg lett volna, akkor a B. túlélte volna az első útját.
Nem véletlenül tettek a pct. gránátokba is robbanóanyagot... Egy nyílt terepen haladó bármilyen célpont ellen ez a vacak semmit sem ér, mert csak telitalálattal öl. Ahhoz meg precíziós vezérlés vagy valamiféle harci rész kellene rá... -
johnfly #29 Szerintem, és ez az én szubjektív véleményem, hogy itt is ugyanannak a folyamatnak vagyunk tanúi, mint mondjuk most csak mondok egy példát, de sok mindent fel lehetne sorolni, a Wankel motornál.
Rég óta ismert technológia, csak tartósságban, anyagminőségben, gyártási költségek ésszerű keretek közé szorításában nagyon sokat kellett előrelépni, ahhoz, hogy más azonos felhasználási területen alkalmazott technológiák helyébe léphessen, vagy kiegészítse azok piacát.
Rengeteg újító ötletnek áll útjában, hogy újabb, és újabb megoldandó problémákat vet fel, ami más területeken igényel újításokat, és amíg azok meg nem születnek, addig az előbbi ötlet megvalósulása, tökéletesítése útjában állnak.
A jelenlegi esetben például olyasmit tudok elképzelni, hogy nem léteztek elég nagy kapacitású szuperkondenzátorok, vagy túl drága volt a szupravezető etc. etc. -
Vol Jin #28 Egy házon, betonon, fán fúr egy lukat és kész. Ez akkor kemény fegyver, ha tömör páncélzattal találkozik. A becsapódás pillanatában ilyenkor a kinetikus energia jelentős része hőenergiává alakul és plazmaként áthegeszti a céltárgyat, illetve lökéshullámot kelt.
Egy téglafalon viszont csak csinál egy nagy lukat, és az energiájából szinte semmit sem veszítve tovább halad.
Nem véletlen jó a haditengerészetnek, hiszen azok elsődleges célpontjai acélból vannak, illetve, ha meg egy kisebb bárkára lőnének vele, az a nagy luk is komoly probléma. :-) -
Vol Jin #27 Szerintem is könnyű paraméterezni ezt az egészet. -
Vol Jin #26 Hogy a faszba ne lenne hozzá köze. Az elektromos tér minden pontban Merőleges a mágnesesre. Lásd az antennát, ahogy sugárirányban terjed a kisugárzott jel. Egyedül az zavar be a képbe nálam, hogy hagyományosan rosszul tippeltek az áramra, amikor még nem tudták, hogy milyen részecskék felelősek érte. A pozitívre tippeltek, közben negatív töltésű az elektron. Ezért az áram iránya ellentétes az elektronok vándorlási irányával, aminek egyszerűen csak kultúrtörténeti okai vannak. És ennél a szabálynál mindig bezavart, hogy most a klasszikusan félreértelmezett áramirány, vagy az elektronok áramlási iránya a mérvadó. De az tuti, hogy mi három ujjal használtuk, nem hüvelykessel. -
Papichulo #25 Robbanótöltet nélküli lövédekekkel egy rakás célpont ellen semmit sem ér ez a cucc.
Ugy tunik, hogy a DoD nem ert veled egyet :)
"It doesn’t have an explosive warhead, but then it hardly needs one. According to official Pentagon modeling, the sheer impact is enough to meet “every single mission” the Navy and Marine Corps have for naval gunfire, although some really tough targets may require multiple shots."
A 21kg-os lovedek becsapodasi energiaja 32mj, ami 7.6kg TNT-nek felel meg. Erdekes modon az Iowa Mark 7-esenek HC Mk13 lovedeke is csak 70kg-os toltettel rendelkezett, bar ott a teljes harci resz tomegebol adodoan (860kg) kozel nyolcszoros (250mj) volt a kinetikai energia. Legalabbis ha mindenhol jol szamoltam :) -
teddybear #24 Pontosan ki lehet számolni a elektrosztatikus erőhatásokat. A lövéskor keletkező dinamikus terheléseket is. Első évben szigorlatoztunk belőle.
Innentől kezdve csak mechanikai méretezés kérdése, hogy meddig bírja a szerkezet az igénybevételt. Egyszerű mechanika.
Tudom, hogy sok embernek az ilyesmi kínai, de hidd el, vannak akik kitudnak egy ilyen méretezést számolni.... -
teddybear #23 Azért egy kinetikus lövedék szép lyukat üt egy hajón, vagy páncéloson. Lehet hogy te nem tartod sokra, de én nem szeretnék a becsapódás közelében tartózkodni. Repeszek, meg az esetleg elpárolgó, de legalábbis felizzó páncél és lövedékdarabok, amik nem használnak az egészségnek, de a környékbeli készülékeknek sem....Valahogy úgy mint a nyíllövedék esetében.
Élőerő ellen persze nem annyira hatásos, főleg ha szét van tagolódva. De talán később ki tudnak fejleszteni olyan verziót is, ami elég kicsi és alkalmas pl. légvédelmi célokra. -
teddybear #22 Tudod van olyan, hogy elméletileg tudjuk, hogy milyen fizikai és kémiai feltételek mellett működik valami. De ezeket a feltételeket nem könnyű biztosítani, és el tart egy ideig a megfelelő cuccot kifejleszteni.
Pl. A fúziós erőmű is ilyen. Még mindig nincs működő fúziós erőmű, pedig Szilárd Leó már '45-ben kiszámolta a reakció beindulásának feltételeit, csak éppen nem könnyű biztosítani ezeket. -
#21
Ezek egy része eléggé téveszme. Hiába nagy a kezdei sebesség a becsapódáskor a lövegék sebessége nagy távolságon szinte semmivel sem lesz nagyobb, mint a mostani hagyományos fegyvereké, amiben van robbaóanyag is. Élőerő ellen meg a repeszhatás nélküli lövedék kb. semmit sem ér.
Ezen felül azt is jó lenne megérten, hogy hiába nagy az elméleti teljes energiája a lövedékek, ha annak csak kis részét adja át a célpontnak. Egy ilyen átmagy a falon, csinál rajta egy szép nagy lyukat és aztán a földbe állva az anyaföld nyeli el az enegia nagy részét. Ez még a videón is látszik, ahol betonfalon, vagy min kersztül megy át. Csinál szép lyukakt rajta, oszt ennyi...
Robbanótöltet nélküli lövédekekkel egy rakás célpont ellen semmit sem ér ez a cucc. -
teddybear #20 Eléggé rosszul emlékszel a jobbkéz-szabályra. Az az, hogy ha a jobb kezed hüvelykujjad a vezetőben folyó áram irányában áll, akkor a ujjaid mutatják a vezető körül generálódó mágneses tér erővonalait.
Az áram elektrosztatikus terének meg ehhez semmi köze.
![]()
-
Vol Jin #19 Illetve francokat, az ábra helytelen, de már értem. A lőszernél a mágneses erővonal ellentétes irányű, mint a képen. És pont ezért taszítja a lövedéket a hurok által zárt áram mágneses tere.
Sőt ebből az is következik, hogy a két sín is taszítja egymást, azaz baromira össze kell fogni az egészet, mert gyenge konstrukció esetén a két sín akkorát taszítana egymáson, hogy szétnyílna a "cső".
Ezen bazmeg mit pöcsölnek évtizedek óta?
Itt csak a megfelelő paramétereket kell biztosítani, és működik a fegyver. Wolfram a két sín, és kell egy baromi erős kondenzáétorszerepet betöltő energiapuffer, és csak azt kell kiszámolni, hogy milyen vastag kábelek kellenek, hogy ne égjen le a picsába az egész.
Szerintem ezt egy műszaki egyetem végzősei megcsinálják szakdolgozatnak.
Lehet, hogy a lövegen kívűl az energiaforrás több konténert tölt meg, de egy baszomnagy hadihajón ezt csak kigazdálkodják. -
Vol Jin #18 Kösz, ez tök szemléletes. Bár nem eléggé tiszta, hogy a lövedékben miért arra mutat a mágneses mező. De ha arra, akkor az taszítja a lövedéket mindkét síntől. Viszont a snpárból megpróbálná kicsavarni a lőszert, ami egyfajta tűzirányra merőleges tengely mentén forgató erő megjelenése miatt bekövetkezik. Tehát nem csak előre lökné a lőszert, hanem emelné a farát is, ami jelentős súrlódást jelent. -
dundiego86 #17 "Mammoth tank awaiting orders" @ Tiberium Wars -
Papichulo #16 Hát ez így rajz nélkül zavaros.
![]()
![]()
-
Vol Jin #15 Hát ez így rajz nélkül zavaros. Ha jól rémlik a tanulmányaimból, akkor a jobb-kéz szabály nem a KRESZ-ből van, hanem a három egymásra merőleges ujj, ahol az egyik az áram, a másik az elektromos tér, a harmadik a mágneses tér iránya. Na de most ebből összerakni, hogy miért is repül ki, és hogy mi is van azzal a Lorentz erővel, az most nem megy. Mármint szeretem érteni a dolgokat, nem csak beseggelni, és felmondani, mint egy verset. -
Papichulo #14 "A railgun lelke az energiaforráshoz csatlakoztatott egymással párhuzamos két fém sín (anód, katód). Amikor egy elektromos áramot vezető tárgyat (lövedéket) helyezünk közéjük, zárjuk a kört. Az energiaforrás pozitív végétől elindul az áram a pozitív sín (vezető) irányába, majd átfolyik azon, majd a lövedéken, végül a negatív sínen keresztül visszajut az energiaforráshoz. A folyamat eredményeként a rail gun egy nagy elektromágnessé változik s egy erős elektromágneses teret hoz létre a lövedék körül.
Mind a két vezetőn ellentétes irányú lineáris mágneses mező jön létre, melyek a Jobb-kéz szabály alapján elkezdenek forogni. A lövedék mögött is létrejön egy mező, s a mezők kombinációjaként létrejön a Lorentz erő, mely mozgásra kényszeríti a lövedéket, s az végig halad a sínek mentén, távolodva az energiaforrástól." - http://htka.hu/2007/12/15/railgun/ -
Vol Jin #13 "2016-ra már csődbe megy az usa de lehet hogy előbb úgy hogy ezzel nem kell majd lődözniük."
Bemondta a jereváni rádió közvetlenül a moszkvai mercedes osztogatás után? -
Vol Jin #12 ?ég mindig nem tiszta a működési elv. Ha a sínekben áram folyik, akkor az mágneses teret gerjeszt. Egyenáramot tolnak bele, és akkor a pólus sem változik. Ilyenkor nem az történik, hogy a középső töltetet vonzani kezdik és magára rántja a síneket, amikbe beszorul? Én erre gondoltam volna, de tudom, hogy nem ez történik. Agyalok, és arra jutok, hogy:
Ha jól értem, akkor a löveg egy szigetelő leváló burkolattal van körbe véve, és a két sín olyan, mintha egy kábelt félbe vágtak volna hosszában, így mindkettőn azonos irányú áram folyik, és a két sín mágneses tere is azonos pólusú, és a két mágneses tér úgy találkozik a lőszerrel, mintha mindig lenne előtte egy mágnes, ami mindig vonzza. Mint az agárversenyen a műnyúl, csak itt nem a kutya kergetné a tapsifülest, hanem a tapsifüles húzná kötélen a kutymorgókat. Ebben az esetben nem kell mágnesesnek lennie a lövedéknek.
Magyarán ez egy baromira megterhelt villanyóra, csak nem forgó lemezt használ, hanem mozgó dugattyút. -
Papichulo #11 Persze... es a helyen egy hatalmas lyuk marad... "made in China" felirattal :) -
Mat666 #10 2016-ra már csődbe megy az usa de lehet hogy előbb úgy hogy ezzel nem kell majd lődözniük. -
Papichulo #9 első tüzelés után síncsere kell, mert mindkettő elgörbült.
Nem kell lovesenkent cserelni a sineket, hiszen ez elfogadhatatlan lenne a hetkoznapi hasznalatra. Mar a jelenlegi valtozat is percenkent tobb lovest le tud adni.
Plusz a kilövéskor akkora erőhatás teszi ki a lövedéket, hogy szerintem szétesne vagy ott helyben működésbe lépne a robbanótöltet detonátora.
Mig a robbanofej valoban kizarolag kinetikai elven rombol, addig valojaban a lovedek az iranyitott (GPS), ergo mivel ennek elektronikaja is tuleli az inditast, ezert akar egy detonator is kepes lehetne erre. -
amitakartok #8 "Hát akkor ennek a csöve igen csak fogyóeszköz."
Pontosan. A gyorsítósíneket erősen le kell rögzíteni mert elektromágnesesen taszítják egymást (tüzeléskor néhány ms alatt megaamperes nagyságrendű egyenáram fut át rajtuk), de még így is akkora mechanikai megterhelésnek és súrlódási hőnek vannak kitéve, hogy első tüzelés után síncsere kell, mert mindkettő elgörbült.
"A lövedék tisztán kinetikus, vagy alkalmas a rendszer robbanótöltetek célba juttatására?"
Nincs szükség robbanótöltetre mert egy pár kilós lövedék is akkora erővel csapódik be, mint egy kilométeres magasságból eldobott, többtonnás bunkerromboló töltet. Plusz a kilövéskor akkora erőhatás teszi ki a lövedéket, hogy szerintem szétesne vagy ott helyben működésbe lépne a robbanótöltet detonátora. -
Vol Jin #7 Nekem kirvára nem tiszta a fegyver elve. Miből áll a lövedék, miből a sín, milyen a szerkezete, hogy táplálnak és mit elektromos árammal, mit szigetelnek mitől, mi ér hozzá elektromosan mihez.
A lövedék tisztán kinetikus, vagy alkalmas a rendszer robbanótöltetek célba juttatására? -
Vol Jin #6 Hát akkor ennek a csöve igen csak fogyóeszköz. -
amitakartok #5 "Ha ez utóbbit használják, akkor nincs ott semmi elektromágneses impulzus, csak a két sin között a lövedéken áthaladó nagy áramerősség (egyenáram) hatására kialakuló un. Lorenzt-erőről (ált isk tananyag)."
Általános iskolában már rég nem tanítanak ilyet. Amúgy meg a cikk valóban úgy tűnik, hogy keveri a railgun és a coilgun fogalmát. A railgun használ síneket és Lorentz-erőt, a coilgun időzített aktiválású elektromágneseket. -
Papichulo #4 Igen, az plazma...
![]()
-
Vol Jin #3 Amúgy ekkora torkolattüzet mi okoz? A levegőt ennyire tolja maga előtt a lövedék, hogy felizzik? -
Vol Jin #2 Csatlakozom a höhöhöt!
"tt a rakétákhoz fogható sebességeket érhetnek el, akár a hangsebesség hétszeresét is túllépve,"
" A végleges változat által elérendő 5800 m/s-os sebesség mellett szeretnék a pontos célzást is biztosítani,"
Ez inkább 17x-es hangsebesség. -
#1
Höhöhö.
1. "A railgun elektromágneses impulzusokkal gyorsítja fel a vezető anyagból készült lövedéket, amely súlya, valamint kiemelkedően nagy sebessége miatt a megszokottnál jóval pusztítóbb rombolást vihet véghez."
"A haditengerészet a legegyszerűbb változatot próbálná ki, ebben a vezető anyag egy azzal ellentétes töltésű sínpár mentén gyorsul fel - lehetőség van a nem mágneses lövedékek alkalmazására is. "
Ha ez utóbbit használják, akkor nincs ott semmi elektromágneses impulzus, csak a két sin között a lövedéken áthaladó nagy áramerősség (egyenáram) hatására kialakuló un. Lorenzt-erőről (ált isk tananyag).
2. "Itt a rakétákhoz fogható sebességeket érhetnek el, akár a hangsebesség hétszeresét is túllépve, ám a költségek terén szinte össze sem hasonlítható a két fegyver, elsősorban amiatt, hogy utóbbinál tömör lövedéket használhatnak."
"A mintegy 25 ezer dollárt kóstáló fejlesztés a tervek szerint 200 km-es távolságra röpítheti lövedékét, percenként akár 10 lövést adva le."
Naaaa, azért ennyire nem olcsó. Max 1-1 lövés ára lesz ennyi, szemben egy ilyen rakéta akár 10 milliós árával. Szerintem a fejlesztések már jócskán túl vannak a milliárdos nagyságrenden.
