Hunter

Új irányba tapogatózik a mesterséges fotoszintézis

Az MIT kutatói új módot találtak a fotoszintézis utánzására. Egy módosított vírussal egyfajta biológiai állványzatot hoztak létre, ami képes összerakni egy vízmolekula hidrogén és oxigén atomokra bontásához szükséges nanoméretű komponenseit.

Az új technika, amiről bővebben a Nature Nanotechnology szaklapban olvashatunk, fontos eleme lehet annak a hidrogéngazdálkodásnak, ami a szakértők többsége szerint meghatározó lesz a jövőben. Napfénnyel vízből hidrogént előállítani azt jelenti, hogy a hidrogén egy üzemanyag cella alkalmazásával könnyedén tárolhatóvá és bármikor elektromossággá, vagy akár folyékony üzemanyaggá alakíthatóvá válik. Míg más kutatók rendszerei elektromossággal választják szét a vízmolekulákat, az új biológiai alapú rendszer átugorva a köztes lépéseket közvetlenül a napfénnyel táplálja a reakciót.

Az Angela Belcher vezette csapat egy általános bakteriális vírust, az M13-mat alakította át, hogy az képes legyen magához vonzani és megkötni egy katalizátor, esetünkben irídium-oxid molekulákat, valamint kapott egy biológiai pigmentet, a cink-porfirint. A vírusok a módosítással gyakorlatilag vezetékszerű eszközökké váltak, amik rendkívül hatékonyan választják ki az oxigént a víz molekulákból. Idővel azonban a vírus-vezetékek összecsoportosulnának és elvesztenék hatékonyságukat, ezért a kutatók beiktattak egy plusz lépcsőfokot, egy mikrozselé-mátrixba ágyazva a vírusokat, amik így megtarthatták egységes elrendezésüket, ezáltal stabilitásukat és hatékonyságukat is.

Más kutatók a növények fotoszintetikus részeivel próbálják közvetlenül hasznosítani a napfényt, Belcher azonban úgy vélte, hogy a növényi alkotóelemek helyett inkább csak a módszerüket használja fel a cél eléréséhez. A növényi sejtekben természetes pigmentek nyelik el a napfényt, majd katalizátorok segítik a vízszétválasztó reakciót. Ezt a folyamatot másolta le a massachusettsi csapat.

Rendszerükben a vírus egyszerűen egy állványzatként funkcionál, a megfelelő tagolást biztosítva a pigmenteknek és a katalizátoroknak a vízszétválasztási reakció beindításához. "A pigmentek egy antennaként viselkednek, elfogják a fényt, majd továbbítják az energiát a vírus mentén, mint egy vezetéken" - magyarázta Belcher. "A vírus a hozzáadott porfirinekkel rendkívül hatékony fénygyűjtővé válik. Ugyanazokat a komponenseket használjuk, amikkel már korábban is próbálkoztak, mi azonban a biológia segítségével rendezzük össze ezeket, így jobb hatásfokot érünk el."

"Nagyon okos munka, ami a mesterséges fotoszintézis egyik legbonyolultabb problémáját, az összetevők nanoméretű rendeződését célozza meg az elektron átviteli arány kontrollálása érdekében" - kommentálta az eredményeket Thomas Mallouk a Pennsylvaia Állami Egyetem Anyagkémiai és -fizikai karának professzora. Mallouk azonban figyelmeztet, hogy még mindig számos problémát kell megoldani mielőtt ez, vagy bármely más mesterséges fotoszintetikus rendszer ténylegesen használható lesz az energia átalakításra.

"Hogy versenyképes legyen a napenergia más alkalmazásaival a rendszernek legalább tízszer hatékonyabbnak kell lennie a természetes fotoszintézisnél, képesnek kell lennie a reakció több milliárdszori megismétlésére, és olcsóbb anyagokat is találnunk kell. Ez nem valószínű, hogy a közeli jövőben megvalósul, mindazonáltal a most bemutatott elv fontos darabja lehet ennek a kirakós játéknak" - összegzett.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #40
    Na, úgy néz ki, hogy a cég megszűnt: http://www.fn.hu/uzlet/20071113/felszamolas_alatt_budapesti_vegyimuvek/

    Én kb. 1,5 évet dolgoztam ennél a cégnél, ebből kb. 1 évet az elektrolízis üzemben. Kemény év volt amúgy, nem fizikai értelemben.
    Itt elektrolízis cellák működtek, bennük a katódot folyékony higanyréteg alkotta, felette volt a sós víz, majd az anód (vagy fordítva). Az elektrolízis során hidrogén, persze oxigén is, és lúg keletkezett.
    A hidrogén csöveken ment egy sűrítő-cseppfolyósító állomásra, ahonnan kamionok szállították tovább.

    Tehát, igazából ha hidrogénautókat kezdenénk használni Budapesten, a szükséges üzemanyagtöltő állomások kiépítése és ellátása simán megoldható lenne. Persze, tudom, nem folyékony hidrogént kell ide-oda csurgatni, hanem zárt, biztonságos üzemanyagcellákat kell használni.
    Maga a gyártási folyamat még eléggé gáz, környezetszennyező, legalábbis ilyen volt az általunk 1991 körül alkalmazott technológiával, de meg vagyok győződve, hogy teljesen zártkörűvé, nemszennyezővé lehet tenni.

    Említett gyárban, amelyben ironikus módon az Illatos úton volt (a székhely meg a Kén utcában) egyébként fluorsavat is gyártottunk, amely légvezetéken ment tovább, és mindig evett a fene, amikor egy ilyen vezeték alatt átmentem, hogy kilyukad - volt erre példa! - és akkor átlyukassza a fejemet, mint a Nyolcadik utas a Halálban a földönkívüli undorító trutymója. Hajjaj, micsoda emlékek. Egyébként, miniatűr fekete lyukat okozhatott még ettől, csak nem tudok róla. :-D
  • Kara kán #39
    Látszik, hogy ehhez nem értesz.
    Magyarországon a hidrogént vízből veszik ki. Legalábbis ez 2000 körül így volt a Budapesti Vegyiműveknél. Ha már nem így van, akkor szólj nekem is, hogy frissítsem az infóim.
  • AgentKis #38
    "kőszénből egylépésben elő tudod állítani a hidrogént,"

    A szénbő veszi ki a hidrogént! Teccikérteni?
  • Zodd #37
    Képzeld el hogy van. És amit említettem olyasmi hatásfokon. Igaz ipari felhasználásra készül, így nem kereskedelmi termék.
  • philcsy #36
    Mutass olyan nagyüzemet ami vizet elektrolizálva állít elő hidrogént. Nincs. Nem azért mert kicsi a hatásfokat, hanem mert nincs értelme amíg van földgáz. Ha nincs földgáz akkor kőszén.
    Ha a földgázból vagy kőszénből egylépésben elő tudod állítani a hidrogént, mi értelme lenne a fosszilis energiahordozóból elektromos energiát, abból meg vizet elektrolizálva hidrogént előállítani?
    Majd ha Izlandon megépülnek az erőművek, megtudod milyen hatásfokkal lehet ipari méretekben hidrogént előállítani.
  • Zodd #35
    Mutassál pár eljárást (nagyüzemit) ami ezt a valóságban is tudja.
  • hiftu #34
    Fogok pár ilyen bacit, beledobom az óceánba és gyalog átsétálok rajta az O2 és H2 felhőben. Bagósoknak kirobbanó élmény lenne a közepén rágyújtani...
  • Juszufka #33
    Azt azért masszívan alábecsülted. Megfelelő eljárással 40% körüli az elektrolízis hatásfoka, elméleti határa pedig nincs is, tehát jövőbeli technológiai kérdés, hogy mennyire közelítjük meg a 100%-ot.
  • Zodd #32
    Ebben a cikkben igaz nincs kiemelve, de ezt a módszert a hidrogén termelésére fejlesztik.
    A foto-elektromos módszerben nem is a napfény elektromossága alakítása a rossz hatásfokú, hanem a víz bontása elektromossággal (1-2%).
  • philcsy #31
    "Addig nem tart a fonál. A cikkig sem."
    Miért nem tudsz még egyet klikkelni? Ott van a "Válasz 'Sir Ny' üzenetére (#2)" Egyáltalán milyen fonálról beszélsz?

    Azt ugye észrevetted hogy a (#12)-re több válasz is volt.
    Ha már fonalakról van szó.
    #2 #9 #12
    Itt szétvált:
    A fonál: #12 #13 #15 #17 #23 #25 #27 #29 #30 #(most itt tartunk)
    B fonál: #12 #16 #18 #19 #20 #24 (szerintem te innen tévedtél el)

    Nézd már meg hogy miről vitatkozunk!
    Segítek jobb alsó sarokban "Válasz ... üzenetére" rá kell kattintani rekurzívan.

    Ember egy éve regisztráltál. Nem vetted még észre hogy egy fórumon nem csak szigorúan egy témáról van szó? Tudod, egymás üzeneteire válaszolgatunk és így néha nagyon messzire eljutunk. Mit nem lehet ezen érteni?

    Részemről vége!