Napi Online

Muszáj lesz megépíteni Bős-Nagymarost?

A példátlan gázkrízis is rámutatott arra, mennyire fontos egy országnak - főleg energiahordozóban olyan szegénynek, mint Magyarország -, hogy legyen hosszú távú energiapolitikája. Bár hazánknak van a parlament által elfogadott, 2020-ig szóló energiakoncepciója, nagy kérdés, mi valósul meg a leírtakból, és legalább ennyire lényeges, hogy ami kimaradt belőle, az miért maradt ki - mondta Kiss Péter, a KPMG energetikai szektorának kelet-közép-európai vezetője.

- Nézzük először a mostani gázkrízis hatásait és azt, hogy mit kellene legsürgősebben megtennünk. Alaphelyzet, hogy az energia az élet minden területét meghatározza, és Magyarországon, ahol hárommillió háztartásban használnak gázt, alapvetően nincs alternatívája a földgáznak. Ezt a korábbi évtizedekre jellemző, szinte kizárólag az olcsó orosz földgázra épült energiakoncepció eredményezi. A hazai villamosenergia-termelésben és -szolgáltatásban jelentős és szinte azonnali változások kellenének. A mostanihoz hasonló helyzetekben válik világossá, milyen hasznos az atomenergia, mennyire lényeges a hazai lignitvagyon felhasználása és így tovább.

Ennek fényében újra kellene gondolni az egész magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú működését, hiszen az élet bizonyítja, hogy feltétlenül szükség van újabb atomerőművi blokkokra. Ezért fel kell gyorsítani a paksi atomerőmű tervezett két új, egyenként legalább ezer megawattos blokkjainak előkészítését, ami - mint szakmai körökben ismeretes - tulajdonképpen már 3-4 évvel ezelőtt megkezdődött. Ez azért is sürgető, mert egy nukleáris erőmű előkészítési, engedélyeztetési és kivitelezési ideje 10-15 év; ezt a kérdést a gázhelyzet még aktuálisabbá teszi, és talán a politikai okokból eddig tabuként kezelt egyéb témák is terítékre kerülhetnek.

Mit ért politikai tabuként kezelt témákon?
- Mindazt, ami kimaradt az energiakoncepcióból, elsőként említve a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdését. Nekünk nincs szabályozható, vagyis szivattyús-tározós erőművünk, és az ország természeti adottságai nem is igen teszik lehetővé az építését, ugyanis nincsenek olyan hegyeink, gleccsereink, mint osztrák szomszédunknak. Itt van viszont a Duna Bős és Nagymaros közötti szakasza, mely 2004. május elseje óta immár két uniós tagállam (Magyarország és Szlovákia) területe. A Bős-Nagymarosra tervezett vízlépcsőrendszer az elektromos áram termelése mellett a nemzetközi dunai hajózás javítását, az árvízvédelmet, a regionális fejlesztést is szolgálná, de pusztán energetikai okokból sem lehet tovább tabuként kezelni ezt a kérdést, még ha a politika ódzkodik is a felvetésétől, ez ugyanis átvezet a megújuló energiaforrások kérdéséhez.


Természetesen szükség van ezek arányának növelésére is, de nyilvánvalóan nem lehet a paksi atomerőművet szélkerekekkel kiváltani, még ha néhányan szeretnék is. Viszont komolyan szóba jöhet a biomassza, a biogáz, ezekhez a programokhoz uniós támogatást is lehet szerezni, és a vidéki élet számos területén adottak a feltételek a helyi energiatermelésre, a mezőgazdasági és egyéb hasznosítható hulladékok felhasználására.

Ha már az uniós támogatásokat említette, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Magyarországnak számos uniós normának, előírásnak kell megfelelnie. Mit jelentenek ezek az energetika területén?
- EU-tagországként alkalmazkodnunk kellene az unió energiastratégiájához, ami viszont nincs. Nincs, mert az energia minden ország társadalmi, gazdasági életére, nemzetbiztonságára jelentősen kihat, vagyis mindegyiknek fontos, hogy mindent megtegyen a saját érdekének érvényesítésére. Ám miközben nincs közös uniós energiapolitika, vannak kötelező érvényű, Brüsszelben meghozott döntések, melyeket nekünk is be kell tartani. Ilyen például a szén-dioxid-kvóta kérdésköre, ami jelentősen korlátozza erőmű-építési lehetőségeinket, elég ha csak a Mátrai Erőmű új 400 megawattos blokkjára gondolunk, amely a 120 évre elegendő hazai lignitvagyonra alapul, és valós alternatívát kínál a földgáztüzeléssel szemben. Talán most már végre sínre kerül, de ezt a projektet is évek óta késleltette a kvótakérdés.

A következő években ezt is át kell gondolnia az uniónak, mert miközben a világ kibocsátásának csak mintegy 10 százalékáért felelősek az európai országok, az EU-ban az egyik legszigorúbb a kvótaszabályozás. Kínában két-három naponta helyeznek üzembe új szenes erőművet, Indiában pedig 570 millió embernek nincs áramellátása, ezért gőzerővel építik a mi meglátásunk szerint környezetszennyező erőműveket.

Mindebből az szűrhető le, hogy bár van energiastratégiánk, amiből azért számos fontos kérdés kimaradt, a legnagyobb gond mégis az időtényezővel van?
- Az idővel és számos, az energiapiacok liberalizációjához kapcsolódó kérdéssel. A fő dilemma, hogy alapvetően mit is tud uniós tagországként a magyar kormány befolyásolni. Van új villamosenergia-törvényünk, új gáztörvényünk, megnyílt az árampiac, júliusban teljesen megnyílik a gázpiacunk, de igazából alig van olyan eszköz az állam kezében, amivel ráveheti a befektetőket új erőmű, új gázvezeték vagy átviteli hálózat építésére. Beszélhetünk Déli Áramlatról, Nabuccóról, bős-nagymarosi vízerőműről, de az állam igazán csak arra tud ráhatni, ami a tulajdonában van.

Alapvetően akkor csak az atomenergia bővítése jöhet szóba...
- Persze, a paksi atomerőmű, aminek az építését sürgetni kell, de emellett energetikai szempontból újra meg kell vizsgálni Bős-Nagymaros kérdését. Ezenfelül meg kell próbálkoznunk kedvező befektetési környezetet teremteni, ám ez rögtön felveti az árak kérdését is, amire piaci körülmények között megint nincs (nem lehet) hatása az államnak. De nézzük a manapság legkritikusabb gázkérdést. Természetesen dönteni kell új gázvezetékekről, de olyan projektet érdemes támogatni, amelyben gáz is lesz, mert egyébként kár a beépített acélért. Talán a mostani krízis ráébreszti a döntéshozókat, hogy legalább azokat a beruházásokat el kell kezdeni, amire ráhatásunk van.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Thomas Von #196
    Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.Ha minden háznál lenne x nm nagyságú napelem, minden településnek arányosan lenne (már ahol lehetséges) egyenes arányan szélturbinája, a szemetet nem csak [email protected]ánk azt hurrá, hanem esetleg a bomlásából származó metánt elégetnénk fűtés és áram fejlesztési céllal (aki járt már pl Miskolcon vonattal az tuti látta a pálya mellett a baromi nagy szemét lerakót, szerintem az abból származtatható metán nem kis mennyiségű lenne, de Győr határában is van egy hasonló méretű dombocska).És kitudja hány alternatíva van még, akkor szerintem nem kellene még egy blokk meg Bős, meg minden egyébb.DE ha bármi hülyeséget írtam szóljatok:)
  • Epikurosz #195
    Ha hallgattál volna, bölcscs maradtál vóna. Ennyit a te érzékedről.
    Hány érzéked van neked, hét?

    Nekem műszaki mérnöki diplomám van kettő, az akkor kevesebb. :-))
  • teddybear #194
    Az utóbbi időben felfigyeltem egy terjedőben lévő gondolkozásmódra. Ez az internetes dilettantizmus. Gyakorlói saját magukat a legműveltebb, a legszélesebb terű gondolkozással megáldott egyéneknek tartják. Az Ő bajuk, gondolhatnánk, de sajnos habozás nélkül beleszólnak olyasmibe, amihez sem tudásuk mélysége, sem tudásuk iránya nem adott.

    Értem ezalatt, hogy a félórás guglizás nem pótolhatja azt a képzést, amit egy műszaki szakember több éves szervezett képzés folyamán tesz magáévá. És persze ez még csak a kezdet, mert minden műszaki végzettségű ember tudja, hogy az élet itt nem áll meg. Folyamatos továbbképzés nélkül menthetetlenül lemarad, tudása elavul. És persze a sokat emlegetett technikai érzék. Ami tulajdonképp a megszerzett tudás, és az alapján elsajátított logikus gondolkozásmód vegyülete. Ez segít eldönteni, szinte azonnal, hogy egy ötletben van-e valami, vagy csak egy újabb zabhegyezésről van szó.

    Epikurosz, te nem vagy műszaki képzettségű, ezt már régen tudom rólad. Technikai érzéked sincs sok. Valami egyéb iskolába jártál, ha az adatlapodnak hihetek, akkor az Akasha Könyvtár-ba. Becsülettel megvallom, nekem fogalmam nincs, hogy egy ilyen(, talán okkult képzést adó tanfolyam?) mire oktat, de az eredményt figyelve azt kell mondanom természettudományra nem! Viszont görcsösen próbálsz beleszólni a tisztán technikai vitákba. Amihez nem értesz, még félórás guglizás után sem.
  • Molnibalage #193
    Azzal dicsekedsz, hogy mérnök vagy.

    Nem dicsekszem. Kijelentem. Talán, ha a kettő között különbséget tudnál tenni az nem lenne baj...


    Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
    Eszerint, egy tűnyi résen is el lehet vezetni a gőz nyomását, és nem robban fel a kukta.


    Jaj... Az elv ugyanaz, de vizsgáld már meg az arányokat is könyörgöm. Az Trabant és az Forma 1 is autó, de had ne vessem már össze a kettő működési tartományát. A Saturn V is rakéta meg a kis tüzjátékos szarságok közül is egy-kettő. A előrehajtási el azonos, de valahogy mégis "kicsit" más léptékű a kettő..

    Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.

    Talán vizsgálódj egy kicsit a hasonlósági modellezés terén. Nem ártana...
  • Epikurosz #192
    Molni, én rólad rég lemondtam.
    Azzal dicsekedsz, hogy mérnök vagy. Ez mindent elmond a mai magyar felsőoktatásról. Én neked soha nem adtam volna diplomát, mert hiányzok belőled az a három-négy elem, ami egy műszaki értelmiségihez kell:
    - mindenekelőtt a jóhiszeműség (persze ez nem csak a műszaki értelmiségieknél elvárt, hanem úgy általában minden embernél),
    - másodsorban a józan paraszti ész,
    harmadsorban a képzelőerő.

    Ezek hiányában - sorry.

    A fizikában, de úgy általában a tudományban, nem csak számítások vannak, hanem először is meg kell érteni a folyamatokat, az ok-okozati összefüggéseket. Létezik olyan fogalom is, hogy elv.

    Nos, itt is egy elvet kellett volna használnod, a kukta elvét.
    Eszerint, egy tűnyi résen is el lehet vezetni a gőz nyomását, és nem robban fel a kukta.

    Nos, idiótaságod mutatja, hogy meg sem próbáltad megérteni, amit próbálok elmagyarázni már napok óta, de a vulkánkitörésekkel kapcsolatban is nulla a tudásod.

    A vulkánkitörés során két fő szakaszról beszélünk: amikor a felfelé nyomuló magma által felforrósított víz és gázok - hamu, kőtörmelék kíséretében - robbanásszerűen kitörnek, a második szakaszban a felszínre buggyan, érted buggyan, buggyan, buggyan, - nem ROBBAN - maga a láva, és szétfolyik a felszínen.
    Az első szakasz előtt a gőznyomást elvileg furattal le lehet vezetni, nyilván annyi furat kell, amennyi kamra van. Sok nem lehet. A gejzírek egyébként maguk is ilyen szelepek.
    A második szakasszal kapcsolatban nincs teendő, nem rendelkezünk olyan technikával, amely a magma nyomását befolyásolni tudná.
  • Molnibalage #191
    Csak, ha tényleg szupervulkán van alatta akkor több anyagot és hőt kell kiengedni, mint ami az utánpótálás. Az meg ismeretlen nem? Még soha senki nem próbált ilyet ugye?

    Az 1986-os St. Helen kitörés erejét csekkold le. Vulkán szinten az nem volt egy nagy durranás emberi léptékkel mégis szinte felfoghatatlan és soha meg sem próbálták a fúrást. Akkor egy ahhoz képest irtózatos valamihez képest el nem tudom képzelni, hogy mi kell. Ha a világ összes fúrógépe ott dolgozna az is kevés lenne. És fúrna lukakatat aminek a gazdasági haszna lehet, hogy 0 lenne, mert bizonyíték az tudtommal nincs.

    Ez kb. olyan lenne, minha egy 100'000 m3-es tároló tartályt úgy próbálnál leereszteni, hogy tűszúrűsnyi réseken engedel le, mikor lehet hogy befele meg egy távvezeték nyomja az anyagot. Az arányok lehet, hogy ilyenek..
  • Epikurosz #190
    "Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást."

    Nem érted, te úgy sem.
    Azt írtam, hogy egy-két kis lefúrás, energianyerési céllal, csak gombostűszúrás, de csökkenti a nyomást az is.

    A Yellowstone-nál meg kellene nézni, hogy mekkora nyomáscsökkentésre van szükség, és azok már nem kis szurkálások lennének, hanem direkt nagyobb beavatkozások. Ha mellesleg energiát is lehtne nyerni, az lenne a második légy.
    Privát véleményem, hogy ilyen lefúrásokkal nem lehetne megakadályozni a szupervulkán kitörését, hanem a kitörés hatásait lehetne mérsékelni.
    Mert nem mindegy, hogy füstöt, hamut, és minden szemetet okád magából egy tűzhányó, vagy csak a felszínre buggyan a forró láva, és szétterül. Most érted?
  • Molnibalage #189
    A gejzír időszakos és a világ legnagyobbja. Ez így önmagában 0. Talán nem a legnagyobbal kéne példálózni. Nem ad állandó teljesíményt. A kimenő energia egy évre vetívte így nem is komoly... A számok biztos, hogy korrektek?
  • Molnibalage #188
    A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.

    Eddig mi is az hittük. Ehhez képest asszem a németek szépen csináltak egy 3-es körüli rengést. Van még mit tanulni erről...


    Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kőolaj és földgáz után kutatva.

    Mármint minél? Írtam már, hogy a világ legmélyebb működő földgáz kútja az asszem 6 km mély. Csak itthon a geotermikus gradiens nagyobb. Ez előny és egyben hátrány is.



    A svájciak, amikor lefúrtak és előidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna.

    Oszt miért is? Tudod inkább leáll az ember és elemzi is, hogy mit csinál és gondolkozik. Nem vagadlkozik összevissza azt csinál nagy állatságot. Lásd Csernobil. Ott is tudás nélkül szórakozott a kezelőszemélyzet.

    Az első pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.

    Csak mekkora a gejzírek átlagos teljesítménye? Mennyiben térnek el geológiailag egy erőmű tervezett sémájától? A gezírek egy része baromi régi geológia képződmény és stabil egyesek meg nem. Mondom, infó kell és nem játszadozni felelőtlenül.

    A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belső nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítőszelepként is működhetnének.

    Tök vicces, hogy először azt állítod, hogy az ember egy hangya, nem képes meglegyinteni sem azt a szintet ami komoly kárhoz kell. Akkor hogyan lehetne az ő műve egy lefúvató (és nem ürítő, mert az nem nyomás alatti hanem gravitációs módot jelent...), ha nagy 0 a ráhatás. Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást.
  • Epikurosz #187
    Nem. Az energia, energia. MW épp ezért mértékegység, része a SI-nek, tökmindegy, hogy milyen forrásból nyered.

    A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.
    Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kőolaj és földgáz után kutatva. A törésvonalak mentén történő fúrások persze rizikósabbak, de igazából még hasznosak is lehetnek, mert levezethetik a feszültséget, vagyis egy nagy földrengés helyett lesz sok kisebb.

    A svájciak, amikor lefúrtak és előidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna. A lefúrás után az biztos, hogy megbolygatódnak a lenti nyomásviszonyok, de a földkéreg mélyén lévő nyomáshoz képest ez nagyon kicsi, elhanyagolható. Az első pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.

    A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belső nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítőszelepként is működhetnének. Mármint a gőzzel kapcsolatban, mert ott a fő probléma ugye nem a gőz, hanem a feltorlódott magma. Ami viszont nem robban, mint a gőz, hanem a felszínre buggyan.