Berta Sándor

Moduláris robotrepülőgépekben gondolkozik az amerikai légierő

Az Egyesült Államok Légiereje (USAF) jelenleg is dollármilliókat költ a pilóta nélküli légijárművekből álló flottájának kiépítésére, illetve bővítésére.

A szakemberek azonban ezzel párhuzamosan már a következő generációs robotrepülőgépeket tervezik, amelyek moduláris felépítésűek és többféle katonai feladat megoldására is alkalmasak lesznek. Az alkalmazási területük a felderítéstől egészen a célzott támadások végrehajtásáig terjed.

"Az USAF UAS-terve olyan légijárművek családját írja le, amelyben vannak mikro- és nanorobotrepülőgépek éppúgy, mint olyan kis gépek, amelyeket a katonák magukkal vihetnek a harcterekre, illetve olyan egyedülálló képességű nagy légijárművek, tankerek, elfogóvadászok és különleges eszközök, amelyek mind önállóan is képesek működni" - írta az interneten megjelent új stratégiai anyag bevezetőjében Norton Schwartz tábornok, az USAF vezérkari főnöke és Michael Donley, az USAF polgári vezetője.

Az új koncepció kulcseleme, hogy a robotrepülőgépeket egymással kompatibilissé tegyék és hálózatba kössék. A légijárműveken kívül a hasznos felszereléseket, vagyis a kamera-, szenzor-, híradástechnikai és fegyverrendszer-konténereket is moduláris elven fejlesztik ki, így azok bármikor könnyen másikra cserélhetők. A Northrop Grumann idén június végén kapott megbízást egy Payload 1C súlycsoportba tartozó "skálázható szenzorcsomag" leszállítására a Predatorokat gyártó General Atomics Aeronautical számára. Az új elektronikus felderítőrendszer képes bármilyen rádiós jel elfogására, azonosítására és azok továbbküldésére elemzés céljából. A program költségvetése 71 millió dollár.



Szintén idén, csak áprilisban a General Atomics 24 millió dollárt kapott egy megnövelt hatótávolságú robotrepülőgép kifejlesztésére, míg a McDonnell Douglas 250 millió dollárt zsebelhet be egy felderítő és célmegfigyelő légijármű megalkotásáért. Mindez jól mutatja, hogy az amerikai fegyveres erők mennyi pénzt szórnak el egymással nem kompatibilis megoldások kifejlesztésére. Az új robotrepülőgép-generáció létrehozása mellett szólnak más érvek is. A népszerű Predator például már 1995 óta szolgál, így lassan időszerűvé válik a lecserélése.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenlegi rendszerek meglehetősen drágák, így az esetleges pótlásuk is komoly összegeket emészt fel. A brit hadsereg például 2003 és 2007 között Afganisztánban és Irakban 90 (!) robotrepülőgépet vesztett. Az USAF a közel 200 Predator legalább egyharmadát veszítette el különböző okokból a délszláv háborúban. Csak egy kis részüket lőtték le a hadviselő felek, a döntő részük alkalmazási hibák, a rossz időjárási körülmények és a kifogyó üzemanyag miatt került veszteséglistára. A Berlini Technológiai Intézet szakértői anyagából kiderült, hogy - miközben folyamatosan csökkent a technikai problémák száma -, a kezelők hibáiból eredő veszteségek ezzel párhuzamosan 80 százalékkal emelkedtek.



Az okok között szerepelnek "az ember-gép interfészek dizájnszabványainak semmibe vétele és ezáltal a PC-játékos beállítások közvetett elősegítése", valamint "a pilóta és az ellenőrzőegységek közötti hibák". Előbbi megállapítás arra utal, hogy néhány katona előszeretettel használta a robotrepülőgépeket úgy, mintha egy játék részeit képezték volna. A probléma az amerikai légierőnél is ismert. A megoldást az interfészek szabványosítása és mindenekelőtt egy új szimulátor kifejlesztése jelentheti. Utóbbi készülékkel végeznék az összes jövőbeni robotrepülőgép-irányító ki- és továbbképzését.

Ezenkívül fontos az új parancsnoki és ellenőrző eszközök, valamint a nyílt rendszereken alapuló átfogó robotrepülőgép-távirányító modulok beszerzése. Az USAF támogatja továbbá új ütközés elleni, illetve automatikus indító és leszállító rendszerek kifejlesztését. A jövőben szigorú szabályoknak és védelmi mechanizmusoknak kell megakadályozniuk, hogy egy kezelő akár csak egyetlen másodpercre is összetévessze egy ötmillió dolláros felderítő vagy harci robotrepülőgép irányítását egy számítógépes játékkal.

Az újgenerációs légijárművekkel szemben támasztott követelmények között szerepel, hogy minden olyan területen és helyen (sugárszennyezett, fertőzött stb.) bevethetők legyenek, ahová embereket nem lehet küldeni. Amennyiben sikerül az emberi tényezőt tökéletesíteni, úgy a robotrepülőgépek valóban a 21. századi harcterek tökéletes, kíméletlen, prédáikra leső ragadozóivá válhatnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • nalidzsizpáuvö #17
    Zseniális előadó, tényleg érdekes volt, és nagyrészt igaza is van. Viszont azt nem vettem ki a szavaiból hogy rossz irányba haladna a civilizáció, amiről ő beszélt azok az oktatással kapcsolatos problémák.

    Egyszerűen nem lehet tudni, hogy hol lesz 5, 10, 30 év múlva a civilizáció.

    "Fizika, kémia, stb fejlődött, de szociálisan mi változott? Még most is cirkusz kell és kis kenyér a népnek hogy épp ne haljon éhen és mással legyen elfoglalva. + Demokrácia sem mai találmány. A városállamok már elég jól alkalmazták."

    Ez rendben van, de azért pl. az elmúlt 200 évben jelentősen nőtt az átlagélekor. Meg azért nagyobb kényelemben élhet a mai emberek nagy része, mint bárki a 20. század elején. Akárhogy is nézzük, ez azért haladás.

    "Minél több ember él együtt annál jobb szociális fejlődésnek kellett volna történnie. Mint ahogy a többi téren is fejlődtünk. De ez valahogy nagyon lassan halad, és a népesség csak nő. Mindez feszültségekhez vezet."

    Ezt a szociális fejlődést megint nem értem. Az emberi természet egy elég fix dolog, elég nehéz megváltoztatni (talán nem is lehet). Hogyan történhet meg ez a szociális fejlődés?

    A TED honlapját meg érdemes látogatni, tele van érdekes ötletekkel. Az hogy rajtam kívűl még itt látogatja valaki az már pozitív! ;-)
  • sathinel #16
    TED: Ken robinson

    Pl ő úgy gondolja és még vn itt pár előadó. Érdekes témákat boncolgatnak.

    Fizika, kémia, stb fejlődött, de szociálisan mi változott? Még most is cirkusz kell és kis kenyér a népnek hogy épp ne haljon éhen és mással legyen elfoglalva. + Demokrácia sem mai találmány. A városállamok már elég jól alkalmazták.

    Minél több ember él együtt annál jobb szociális fejlődésnek kellett volna történnie. Mint ahogy a többi téren is fejlődtünk. De ez valahogy nagyon lassan halad, és a népesség csak nő. Mindez feszültségekhez vezet.

    És lehet megnézni az EU, Japán, USA, afrika, arabok, stb országok közti különbséget.
  • nalidzsizpáuvö #15
    "Szerinted jo iranyba halad civilizacionk..."

    Ilyet nem állítottam, meg különben is elég nehéz eldönteni hogy milyen irányba halad a civilizációnk. Van valami mérce amely szerint ez megállapítható?

    "Ha eddig ez nem tunt fel neked, azt 1 forumon ugysem lehet elmagyarazni,"

    Pedig éppen ezért érdekel a véleményed, mert ezek szerint te látsz olyan nyilvánvaló változásokat a világban amiket én nem. Jó lenne ha néhány mondatban megpróbálnád elmagyarázni.

    "ill nem lennel vevo ra, csak ha a Fokuszban meg a Hiradoban bemutatnak.."

    Elég sokmindent föltételezel rólam, többek között azt is hogy nézek tévét. Ja, meg ki az a sok ember akik szerint rossz irányba halad a civilizációnk?

  • Tetsuo #14
    "Egyáltalán képes néhány ember irányítani a világot?" Sok ember szerint ma ez tortenik, a Blikkolvasok es a TV2 torzs-nezok szerint csak nehany radikalis idiota kiabalja ezt..

    Szerinted jo iranyba halad civilizacionk, sok ember szerint nem.
    Ha eddig ez nem tunt fel neked, azt 1 forumon ugysem lehet elmagyarazni, ill nem lennel vevo ra, csak ha a Fokuszban meg a Hiradoban bemutatnak..
  • blessyou #13
    bocs, elírtam, az UAS az unmanned aircraft system, az UAV pedig az unmanned aerial vehicle
  • nalidzsizpáuvö #12
    "6000 evvel ezelott nem szomjazott a nepesseg 1/6-a, es nem ehezett megtobb."

    6000 évvel ezelőtt nem is élt ennyi ember, nem kellett ennyire osztozkodni a nyersanyagokon mint ma.

    "a techniakai fejlodes nem er semmit a civilizacio igazi fejlodeseben,"

    Akkor mégis hogyan fejlődjön a civilizáció? Talán spirituálisan?

    "hiszen tarsadalmilag es szociologiailag ugyanott tartunk mint az okorban.. ugyanugy nehany hatalommanias iranyitja a vilagot, mint akkor."

    Ki az a néhány ember aki irányítja a világot? Egyáltalán képes néhány ember irányítani a világot?
  • blessyou #11
    Kiigazítás: a zsargon szerint a robotrepülőgép (angolul cruise missile) olyan irányított fegyver, aminek repülési elve egyezik a repülőgépekével (ti. felhajtóerő keletkezik a szárnyakon, illetve a légköri oxigént használja a sugárhajtáshoz), és ami fontos, a cél elérésekor megsemmisül, mert ő maga a fegyver, ellentétben a pilóta nélküli repülőgépekkel (UAS, unmanned aerial vehicle) ami többször felhasználható. Ez pedig fontos különbség, és nem szabad összekeverni, bár a magyar sajtónak és médiának már szinte hagyomány, hogy az irányított rakétát, a robotrepülőgépet és a pilóta nélküli repülőgépet notóriusan összekeverik. Úgyhogy kérem a cikk szerzőjét, hogy erre a jövőben ügyeljen.
  • Tetsuo #10
    ma tovabb vagy rabszolga.. ennyi.
    6000 evvel ezelott nem szomjazott a nepesseg 1/6-a, es nem ehezett megtobb.
    6000 evvel ezelott ugyanugy leigaztuk 1mast es irtotuk mint ma.
    Ha neked az uj, h ma is rabszolgasag van es a fel vilag kizsakmanyolasa, akkor biztos a TV2-n meg az RTLK-n szocializalodsz.. tovabbi jo tv-zest. LOL
  • Ps1ch0 #9
    Ja csak nem doglesz meg nathaban es ha megvagod a labad es elfertozodik nem kell mindjart levasgni, az atlag eletkorod nem 30 es nem vagy (teljesen) rabszolga, elmehetsz kirandulni es nem fazol telen a haz elott. Ugyan ott tartunk ahol 6000 eve igazad van. Menj lakj az erdoben es szedjel gombat.
  • Tetsuo #8
    Ruhellem a militarizmust, a hadsereg-fejlesztest, az elvtelen zsoldos rambokat meg a barsonyszekben ulo tomeggyilkosokat.

    Mindig eszembe juttatja, h a techniakai fejlodes nem er semmit a civilizacio igazi fejlodeseben, hiszen tarsadalmilag es szociologiailag ugyanott tartunk mint az okorban.. ugyanugy nehany hatalommanias iranyitja a vilagot, mint akkor.