SG.hu·
Félni tanítják a robotokat
A Calgary Egyetem informatikusai a szó valódi értelmében megtanítottak félni egy Roomba típusú robotporszívót. A szakemberek a sikeres kísérlet során az OCZ Technologies nevű amerikai cég úgynevezett Neural Impulse Actuators (NIA) eszközét használták fel, amely képes mérni a stresszt.
Az OCZ a NIA-t eredetileg a felhasználók számára fejlesztette ki, hogy az elektromos testjelek segítségével könnyebben irányíthassák a számítógépes és videójátékokat. A kísérlet során a robotporszívót úgy programozták be, hogy amint érzékeli a stresszes embert, biztonsági okokból azonnal távolodjon el a közeléből. Amennyiben az ötlet beválik, úgy komoly gyakorlati haszna is lehet.
Nos, az első kísérletek sikeresek voltak, a Roomba azonnal reagált a stresszértékekre. "További érzelmi irányításon alapuló alkalmazásokat is tesztelni akarunk. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy azok miként hatnak a robotok viselkedésére, ami később szintén hatással lehet az ezt érzékelő emberek hangulatára és viselkedésére" - jelentette ki Paul Saulnier, a programban résztvevő egyik kutató.
A szakemberek először a NIA segítségével közvetlenül akarták a robotot irányítani, de ez nem sikerült, pedig a gyártó szerint elméletileg lehetséges. Saulnier elmondta, hogy csupán egydimenziós jeleket tudtak közvetíteni, így befolyásolni tudták a robot sebességét. Ezután arra gondoltak, hogy a NIA által mért izomfeszültséget a stressz jeleként fordítják le a robot számára. Az ötlet egyszerű volt: minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb a stressz. Az ellenőrzőszoftver öt másodperces időközönként négyfokú skálán tesztelte a kísérletben résztvevők stressz szintjét. Amikor az illető nyugodt volt, a Roomba közeledett felé, amikor viszont ideges vagy feszült volt, a porszívó gyorsan eltávolodott tőle.
A program megmutatta, hogy már a most elérhető technológiákkal is meg lehet ismertetni egy robottal egy ember érzelmi állapotát. S hogy mindez mikor lehet hasznos? Például robotápolók akkor közeledhetnének a betegekhez, amikor érzékelik, hogy depressziósak, segítségre szorulnak.
"Úgy gondolom, hogy a kutatásaink abszolút hasznosak lehetnek a Cooperative Human Robot Interaction Systems (CHRIS) nevű európai uniós projekt résztvevői számára is. Azonban mivel a NIA-val soha nem ismerhetők fel az érzelmek 100 százalékos pontossággal, így nem szabadna kockázatos alkalmazásokkal használni" - tette hozzá Saulnier.
Az OCZ a NIA-t eredetileg a felhasználók számára fejlesztette ki, hogy az elektromos testjelek segítségével könnyebben irányíthassák a számítógépes és videójátékokat. A kísérlet során a robotporszívót úgy programozták be, hogy amint érzékeli a stresszes embert, biztonsági okokból azonnal távolodjon el a közeléből. Amennyiben az ötlet beválik, úgy komoly gyakorlati haszna is lehet.
Nos, az első kísérletek sikeresek voltak, a Roomba azonnal reagált a stresszértékekre. "További érzelmi irányításon alapuló alkalmazásokat is tesztelni akarunk. Elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy azok miként hatnak a robotok viselkedésére, ami később szintén hatással lehet az ezt érzékelő emberek hangulatára és viselkedésére" - jelentette ki Paul Saulnier, a programban résztvevő egyik kutató.
A szakemberek először a NIA segítségével közvetlenül akarták a robotot irányítani, de ez nem sikerült, pedig a gyártó szerint elméletileg lehetséges. Saulnier elmondta, hogy csupán egydimenziós jeleket tudtak közvetíteni, így befolyásolni tudták a robot sebességét. Ezután arra gondoltak, hogy a NIA által mért izomfeszültséget a stressz jeleként fordítják le a robot számára. Az ötlet egyszerű volt: minél nagyobb a feszültség, annál nagyobb a stressz. Az ellenőrzőszoftver öt másodperces időközönként négyfokú skálán tesztelte a kísérletben résztvevők stressz szintjét. Amikor az illető nyugodt volt, a Roomba közeledett felé, amikor viszont ideges vagy feszült volt, a porszívó gyorsan eltávolodott tőle.
A program megmutatta, hogy már a most elérhető technológiákkal is meg lehet ismertetni egy robottal egy ember érzelmi állapotát. S hogy mindez mikor lehet hasznos? Például robotápolók akkor közeledhetnének a betegekhez, amikor érzékelik, hogy depressziósak, segítségre szorulnak.
"Úgy gondolom, hogy a kutatásaink abszolút hasznosak lehetnek a Cooperative Human Robot Interaction Systems (CHRIS) nevű európai uniós projekt résztvevői számára is. Azonban mivel a NIA-val soha nem ismerhetők fel az érzelmek 100 százalékos pontossággal, így nem szabadna kockázatos alkalmazásokkal használni" - tette hozzá Saulnier.