SG.hu

Az adatközpontok űrbe juttatásában versenyez Bezos és Musk

A tech-milliárdosok által támogatott űrvállalatok arra törekednek, hogy az MI-adatközpontokat a Földről az űrbe vigyék.

Elon Musk és Jeff Bezos évek óta versenyeznek rakéták építésében és műholdak kilövésében. Most azon dolgoznak, hogy a billió dolláros adatközpont-boomot az űrbe vigyék. Bezos Blue Originjének egy csapata több mint egy éve dolgozik az űrbeli MI-adatközpontokhoz szükséges technológián. Musk SpaceX-e azt tervezi, hogy a Starlink műholdak egy továbbfejlesztett változatát használja MI-szerverek hordozására, a technológiát pedig egy részvényeladással reklámozza, amely a cég értékét 800 milliárd dollárra növelheti.

Komoly mérnöki kihívásokat jelent olyan műholdak telepítése, amelyek jelentős MI-számítási kapacitást biztosítanak, és nehéz kérdéseket vet fel az eszközsereg űrbe juttatásának költsége is. A támogatók elismerik a rendszerek működésbe állításának kihívásait, beleértve azt is, hogy ezt úgy tegyék, hogy azok teljesítménye felérjen a földön elhelyezett, MI-chipekkel teli hatalmas adatközpontokkal. Szkeptikusok szerint a műszaki kockázatokat alábecsülik, és úgy vélik, hogy az űrbeli adatközpontok nem versenyképesek költség szempontjából, különösen, ha a földi energia- és egyéb korlátok lazulnak.

Mindazonáltal az ötlet sok MI- és űrtechnológiával foglalkozó vezető képzeletét ragadta meg. Az elképzelés szerint speciális műholdakat szerverközpontként használva az MI-ipar elkerülhetné a földi problémákat, például az MI-modellek képzéséhez szükséges hatalmas energia biztosítását. A támogatók elképzelése szerint az űrben gyorsan haladó műholdak a Nap hatalmas energiáját használnák működésre és az adatok Földre történő visszaküldésére.

Will Marshall, a Planet Labs műholdüzemeltető és gyártó vezérigazgatója szerint az erőforrás-igényes infrastruktúra Földről való eltávolítása már évek óta napirenden van, de ehhez a kilövési és műholdköltségek csökkentése szükséges. Úgy véli, már közelítünk ehhez a ponthoz, ezért 2027 elején a Google és a Planet Labs azt tervezi, hogy két tesztműholdat juttat pályára, amelyek a technológiai óriás MI-chipjeit, un. tensor processzor egységeket hordoznak. A Google a projektet az egyik nagy horderejű, áttörést ígérő próbálkozásának minősítette, figyelembe véve az akadályokat, amelyek egy műholdas adatközpont-hálózat léptékű telepítésével járnak.

Az egyik kihívás a szükséges műholdak száma. Travis Beals - a Google egy vezetője, aki az űrbeli adatközpont-fejlesztésen dolgozik - szerint ha 100 kilowattos műholdakat feltételezünk, akkor egy egy gigawattos adatközpont számítási kapacitásának újrateremtéséhez 10 000 műholdra lenne szükség. A 2027-es tesztküldetés célja a műholdak MI-számítást végző klaszterként történő működésének kulcselemeinek bemutatása, mondta Beals. „Ezután hosszú és kemény út vár ránk az optimalizáció, mindenféle új technológia kidolgozása és a költséghatékony léptéknövelés szempontjából” - tette hozzá.

A SpaceX, a Blue Origin és a Google mellett számos más vállalat és vezető próbálja felmérni az űrbeli adatközpontok életképességét. Októberben Bezos egy olaszországi rendezvényen azt mondta, hogy figyelembe véve az űrben rendelkezésre álló napenergiát az adatközpontok űrbe helyezése logikus ötlet. Persze időbe telik, amíg ezek versenyképesek lesznek a földi MI-infrastruktúra költségeivel, de szerinte ez húsz éven belül vagy hamarabb bekövetkezhet.

Bezos Blue Originje idén jelentős előrelépést tett a hosszú évek óta fejlesztett rakéta, a New Glenn demonstrálásában. A jármű részben újrahasználható, és mérete lehetővé teszi nagyszámú műhold pályára juttatását. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is megvizsgálta, hogy cége átvehetné-e egy rakétavállalat irányítását, a járműveket használva az MI-számítások űrbeli telepítésére. Eric Schmidt - a volt Google-vezérigazgató, aki átvette a Relativity Space-t, egy saját rakétákon dolgozó céget - szintén foglalkozott az űrbeli adatközpontokkal. Az IBM Red Hat szoftverüzletága és a houstoni Axiom Space augusztusban indított egy adatfeldolgozó prototípust. Az Aetherflux, a Starcloud és más kockázati tőkével finanszírozott startupok saját terveket készítenek a nagyobb szereplőkkel szembeni versenyre.

A műholdak adatközpontként történő üzemeltetése számos technikai problémát vet fel, beleértve az MI-chipek hőmérsékletének kezelését az űrben, a sugárzás elleni védelmet és az adatok hosszú késleltetés nélküli Földre történő továbbítását. Jonny Dyer, a Muon Space vezérigazgatója szerint „sok mérnöki kihívás van, de ezek mind megoldhatók.” Több ezer műhold adatközpontként való felhasználása élénkítheti az űripar ellátási láncát, beleértve a rakétagyártó cégeket is. A rakéták fejlesztése drága és nehéz szakma, de iparági vezetők szerint a gyakori indítások lehetővé tennék az üzemeltetők számára a költségek kompenzálását és a haszon növelését.

Musk SpaceX-e ezt az utat követi a részben újrafelhasználható Falcon 9 flotta rekordsebességű indításaival, az internetet biztosító műholdak pályára juttatásával a Starlink üzletág számára és külső ügyfelek terheinek szállításával. A texasi székhelyű SpaceX még alacsonyabb költségekre törekszik a még fejlesztés alatt álló hatalmas Starshippel. Az MI-számítási technológiát a SpaceX által kifejezetten a Starshiphez tervezett továbbfejlesztett műholdakra telepítenék. A rakéta még nem üzemel és a szatellit továbbfejlesztett változata sem létezik még, azt a SpaceX csak a jövő év elején tervezi bemutatni. Musk az X-re kirakott posztjában azt írta, hogy a Starship évente körülbelül 300-500 GW napenergiával működő MI-műholdat tudna pályára juttatni. Más MI-vállalatoknak, amelyek űrbeli adatközpontokra vágynak, még azt is ki kell találniuk, hogyan juttathatják műholdjaikat az űrbe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • t_robert #11
    Az adatközpontok energia felhasználásank vagy 35-40%-a arra megy el, hogy hűtsék a szervereket. azért az antarktiszon egy adatközpont hútése igen csak kisebb energiát igényel, mint az egyenlítön.... :) rre lehet egy megoldás úgy konténer méretű kisebb adatközpontok használata. amit északabra meritenek a tengerbe és akkor a hátés egy igen nagy részének megoldását maga a környezet elvégzi, Amúgy a nagy adatközpontok A hőtéshez vizet használnak amúgy jellemzően. azért egy 30-50 MW energiát elhasználó adatközpont hötése óránkét sok ezer köbméter vizet igényel, amit tavakból, folyókból emelnek ki. Sok helyen gond, hogy egyszerüen nincsen elég víz a kürnyezetben. Ilyen például az USA nyugati középvidéke. Colorádó folyó és környéke. Annyira lecsökkent a folyó vízhozama, hogy csak igen akadozva lehet elég vizzel ellátni az ottani adatközpontokat a hűtéshez. Azért egy teher konténer méretbe már jelentős mennyiségű szervert el lehet helyzeni. Úgy 100-szor annyit mint egy műholdon lehetne. Az energia ellátás megoldható kábelen a hütéshez van viz, ami ráadásul eleve gidegebb. az energia egy jó része, megoldható szélerőművel lévén a tengerpartoknál azért igen nagy mértékben fúj a szél. a tenger és a szárazföld felett kialakuló húmérséklet különbségből eredő légnyomás különbség miatt. Az se egy hátrány, hogy jóval egyszerűbb megoldani az adátvitel a konténer és a szárazfőld közt egy adatkábellel, mint sok ezer km-re az ürbe valami rádióhullámos adatátvitellel. És ugye ott a karban tartás lehetősége. ami a tengerből kiemelt konténerrel azért megoldható, ezzel szembe sok 10 ezer km-re fent az űrben nem....
  • t_robert #10
    Mint ahogy ezek alacsony pályás müholdak 2-300 km magasságban. ami azt jelenti, hogy a nagyjából 90 perces keringési pályák egy jelentős részében földárnyékba kerülnek a naphoz képest. vagyis nincsen folyamatos energia ellátás. Ahhot messze a földtül magas pályára kell felnyomni a műholdat, ami azért igen csak megnöveli a költséget. Messze nem ugyan annyi energia egy műholdat 230 km magasra felvinni, mint mondjuk 36 ezer km magasra vagy feljebb, hogy egyáltalán ne legyen földárnyék..... vagyis még gazdaságtalanabb volna oda eszközt felvinni.....
  • _svd_ #9
    "az űrben használt napelem panelók hatékonysága nem közeliti meg a füldi panelokat,"

    Érdektelen. A lényeg az, hogy 24/7-ben, folyamatosan azonos mennyiségű energiát képes termelni a panel.
    A Földön, Holdfényből nem sok energiát termelnek a panelek. Nappal esős időben sem.

    "100 métere a partól elsüllyeszteni a hideg vízbe néhány nagyobb árukonténer méretű adatközpontot. . Azért egy konténerbe jóval több hardver fér el, mint egy müholdon."
    A legnagyobb baj az, hogy már ma is túlfűtjük a Földet. Az üvegházhatás csak a probléma egyik része. A vizek élővilágát túlfűteni csak a probléma elfedése.

    A megoldás nem a hűtések javítása. Energia hatékonyabb processzorokra, memóriákra és háttértárakra van szükség. Ez a föld körüli pályán lévő adatközpontokra is igaz. Mivel nincs közvetítő anyaga a hőnek, csak sugárzással szórható szét a keletkező hő. A vákuumban semmi sem szállítja a keletkező hőt.
  • t_robert #8
    Valójában az űrben használt napelem panelók hatékonysága nem közeliti meg a füldi panelokat, amit használunk háztetőkön vagy napenergis farmokon ezerszámra. Azok vastagabb mehéz merev panelok. Az ürben meg egy vékony fólia szerű panelokat használnak. a súly és egyebek miatt. A ma általánosan a föld9n használt szabvány napelem panelok úgy 1,5 négyzetméteresek és 300-350 wattosak amikor maximálisan érő öket a fény. Ráaádsul egy alacsony pályán repülő eszköz kering a föld körül. Ami által igen gyakran árnyékba kerül a föld miatt. Vagyis nem folymatosan éri a fény. Legfeljebb a fix geostacionáris pályára állított eszközök vannak sokat napfény alatt 36 ezer km magaságban egy állandó föld feletti pont felett. És hát egy 36 ezer km magasságú pályára sokkal kisebb súlyt lehet, mint egy alacsony földkörüli pályára. Nem mindegy, hogy 200 km magasba kell küldeni egy eszközt vagy 36 ezer km-re..... vagyis nem is biztos, hogy meglehetne oldani az ürben 100 KW teljesitményt 500 nm napelem panaellel.
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2025.12.18. 11:56:03
  • t_robert #7
    Amúgy műszakilag baromi sok minden megoldható lenne a világon, csak az ilyen dolgokban mindig ott a költség tényező, ami gazdaságtalanná teszi. Így nem valósul meg és csak egy fikció marad. Az adatközpontok egyik nagy költségtényezője a hütés. a felhasznélt energis gyakran ma már akár több 10 vagy 100 MW vagy a harmada a hűtésre megy el. Ezért szeretik az ilyesmiket erőművek közelébe helyezni. Viszont például sok adatközpont települ a Colorádó folyóra az USA-ban. És az utóbbi években elég vizhiányos a terület. így gond van a vizkészlettel.
  • t_robert #6
    azért a tengerpart értékesebb terület, mint 100 métere a partól elsüllyeszteni a hideg vízbe néhány nagyobb árukonténer méretű adatközpontot. . Azért egy konténerbe jóval több hardver fér el, mint egy müholdon. Az energia ellátás és adatátvitel megoldható. És mivel a tengerpartoknál leggyakrabban fúj a szél az energia nagy része lehet szélerőművel termelni. Nyilván úgy kell megcsinálni, hogy ritkán legyen szükség emberi beavatkozásra. Nyolván nagyságrendekkel olcsobb tengerparton egy adatközpont, mint sokkal kisebb műholdakra felrakni utána gyakorlatilag nem lehet karban tartani, de 1000-szer annyiba kerül. közben szenvedni az átvitellel és az energia ellátással.Végül is marha sokat el lehet süllyeszteni a tengerpartokon és egymással összekapcsolva növelhető a teljesítmény.
  • kvp #5
    Egy 100 kW-os muholdnak kb. 500 m2 napelem kell. Azaz egy kb. 22*23 meteres tabla. Ez jelentosen tobb mint amennyit a jelenlegi muholdak hordoznak, ugyanakkor egy ilyen rendszert nem lehet olyan konnyen foldi modszerekkel leallitani es ha valamelyik L pontba telepitik oket, ahol se a Fold, se mas nem arnyekolja be oket, akkor akar mukodhet is.

    Persze anyagilag egyaltalan nem eri meg, de tisztan muszaki szempontbol megoldhato a problema es joreszt megszuntetne a foldi jogi problemakat is.

    "Ennél sokkal érdekesebb és reális koncepció példul tengerbe sólyeszutett konténer méretű adatközpontok kialakítása."

    Olcsobb egy tengerparton a fold ala sullyeszve, a tengervizzel hocserelt hutessel es nitrogen gaz legkorrel uzemeltetni oket, mert akkor ha karbantartasra szorulnak meg mindig be lehet menni, plusz olcsobb a tengerparton asni es bekotni a halozatba egy nagyobb betonozott pincet, mint a vizben epiteni barmit. De igen, a hidegebb es szelesebb regiokba telepitett fold alatt elhelyezett tengerparti adatkozpontok eleg gazdasagosan uzemeltethetoek.
  • militavia #4
    Félelmetes ökörségeket találnak ki, hogy halál fogalmatlan pénzes hülyéket vonzzanak be befektetőként.
  • t_robert #3
    Itt azért műholdakról van szó.... Nem pedig 100 ezer négyzetméteres napelemtelepekről.... Arról nem jkell értekeznem annak mennyi volna a költsége feljuttatni és összeszerelni. Nem igen érné meg a termelt energia értéke. egy 2-3 tonnás Műhold meg optimális esetben kinyit két napelem panelt pár méteres hosszúságban. Néhány gamer PC-nyi teljesítmény miatt meg ki az a barom aki 50 millió dollárért juttná fel az űrbe. Ja ott wotoznánk fent.. :) Valami nagy méretű dolognak talán volna értelme de azt is sok darabban kell felküldeni és embereknek összeszerelni. sok munka és extra költség. Mi értelme 100-szor annyiért az ürben adatközpontot építeni mint a földön????? A földön se éppen olcsó... de legalább megoldható. Ennél sokkal érdekesebb és reális koncepció példul tengerbe sólyeszutett konténer méretű adatközpontok kialakítása. A dolog lényege a hűtés.... Mivel jellemzően ésszakabbra vagy délebre sülyesztenék a nagy tartályokat a tengerbe pár méter mélyre a part mellett. Ott azért 5-10 fokos a vízhömérséklet. Persze a partról kapná az energiát és az adatkapcsolatot. Kisebb városok, települések adatközpontja és teljesítmény igénye elférne egy nagyobb áruszállító konténer méretében. Késziíettek is ilyeneket évekkel ezelött párat kisérleti jelleggel. és be is süllyeztettek párat a tengetbe egy évtizedes projekt keretében vizsgálni a dologot mennyire válna be. Azért az ilyen adatközpontok az energia igényük igen jelentős részét a hűtésre használják el. Az 5-10 fokos környezet sok mindent megoldan a hütés hatékonyságában. Persze úgy kell megcsinálni, hogy jó részt menjen automatikusan. és csak ritkán kelljen kiemelni a vizből emberi beavatkozásra. Hééé Hans kapjátok ki már a ki viíből délután az adatközpontot mert windows kék halál van és újra kell inditani pár szervert... :) Az energiát meg jórészt szolgáltathatná pár partmeni szélerőmű... Azért a tenger partoknál a nap 90%-ban fúj a szél a hidegebb magassabb nyomású tengerek felölt a melegebb szárazföld fele, ahol kisebb a légnyomás. Főleg az északibb részeken. Akár 1000 számra lehetne tengerbe tenni a partoknál a kisebb adatközpontokat. Jelenleg pár ilyen tartályközpont müködését tesztelik már évek óta vizsgálva mennyire birják a körülményeket. . Azért nem mindegy, hogy valahol 90%.ban fúj a szél vagy mint nálunk a legszelesebb régiókban 20-25%-ot... Ennek sokkal több racionalitása van, mint 100-szoros áron űrbe feljutatni adatközpontokat... Ott ráadásul a javításuk is igen csak macerás lenne. szóval ez egyenlőre nem kicsit faszság...... mind möszakilag, mind hatékonyságban,m mind költségben...
  • Kryon #2
    Nem az energiaellátás a fő gond. Elvileg elég sok napelemet lehetne egybeépíteni több GW teljesítményhez is. Űrbe telepített naperőművek tervei régóta léteznek. Ott az energia Földre sugárzása a legfőbb akadály, amivel itt nem kellene bajlódni, mert helyben használnák fel. A problémát a hűtés jelenti. Ez az energia ugyanis hővé alakul, amit valahogy el kell vezetni. A vákuumban viszont nincs közeg, aminek át lehetne adni, csak a sugárzás marad egydüli lehetőségnek az elvezetésére. Ahhoz pedig valószínűleg nagyobb hősugárzó felület kellene, mint napelem.