A tech-milliárdosok által támogatott űrvállalatok arra törekednek, hogy az MI-adatközpontokat a Földről az űrbe vigyék.

Elon Musk és Jeff Bezos évek óta versenyeznek rakéták építésében és műholdak kilövésében. Most azon dolgoznak, hogy a billió dolláros adatközpont-boomot az űrbe vigyék. Bezos Blue Originjének egy csapata több mint egy éve dolgozik az űrbeli MI-adatközpontokhoz szükséges technológián. Musk SpaceX-e azt tervezi, hogy a Starlink műholdak egy továbbfejlesztett változatát használja MI-szerverek hordozására, a technológiát pedig egy részvényeladással reklámozza, amely a cég értékét 800 milliárd dollárra növelheti.

Komoly mérnöki kihívásokat jelent olyan műholdak telepítése, amelyek jelentős MI-számítási kapacitást biztosítanak, és nehéz kérdéseket vet fel az eszközsereg űrbe juttatásának költsége is. A támogatók elismerik a rendszerek működésbe állításának kihívásait, beleértve azt is, hogy ezt úgy tegyék, hogy azok teljesítménye felérjen a földön elhelyezett, MI-chipekkel teli hatalmas adatközpontokkal. Szkeptikusok szerint a műszaki kockázatokat alábecsülik, és úgy vélik, hogy az űrbeli adatközpontok nem versenyképesek költség szempontjából, különösen, ha a földi energia- és egyéb korlátok lazulnak.

Mindazonáltal az ötlet sok MI- és űrtechnológiával foglalkozó vezető képzeletét ragadta meg. Az elképzelés szerint speciális műholdakat szerverközpontként használva az MI-ipar elkerülhetné a földi problémákat, például az MI-modellek képzéséhez szükséges hatalmas energia biztosítását. A támogatók elképzelése szerint az űrben gyorsan haladó műholdak a Nap hatalmas energiáját használnák működésre és az adatok Földre történő visszaküldésére.

Will Marshall, a Planet Labs műholdüzemeltető és gyártó vezérigazgatója szerint az erőforrás-igényes infrastruktúra Földről való eltávolítása már évek óta napirenden van, de ehhez a kilövési és műholdköltségek csökkentése szükséges. Úgy véli, már közelítünk ehhez a ponthoz, ezért 2027 elején a Google és a Planet Labs azt tervezi, hogy két tesztműholdat juttat pályára, amelyek a technológiai óriás MI-chipjeit, un. tensor processzor egységeket hordoznak. A Google a projektet az egyik nagy horderejű, áttörést ígérő próbálkozásának minősítette, figyelembe véve az akadályokat, amelyek egy műholdas adatközpont-hálózat léptékű telepítésével járnak.

Az egyik kihívás a szükséges műholdak száma. Travis Beals - a Google egy vezetője, aki az űrbeli adatközpont-fejlesztésen dolgozik - szerint ha 100 kilowattos műholdakat feltételezünk, akkor egy egy gigawattos adatközpont számítási kapacitásának újrateremtéséhez 10 000 műholdra lenne szükség. A 2027-es tesztküldetés célja a műholdak MI-számítást végző klaszterként történő működésének kulcselemeinek bemutatása, mondta Beals. „Ezután hosszú és kemény út vár ránk az optimalizáció, mindenféle új technológia kidolgozása és a költséghatékony léptéknövelés szempontjából” - tette hozzá.

A SpaceX, a Blue Origin és a Google mellett számos más vállalat és vezető próbálja felmérni az űrbeli adatközpontok életképességét. Októberben Bezos egy olaszországi rendezvényen azt mondta, hogy figyelembe véve az űrben rendelkezésre álló napenergiát az adatközpontok űrbe helyezése logikus ötlet. Persze időbe telik, amíg ezek versenyképesek lesznek a földi MI-infrastruktúra költségeivel, de szerinte ez húsz éven belül vagy hamarabb bekövetkezhet.

Bezos Blue Originje idén jelentős előrelépést tett a hosszú évek óta fejlesztett rakéta, a New Glenn demonstrálásában. A jármű részben újrahasználható, és mérete lehetővé teszi nagyszámú műhold pályára juttatását. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is megvizsgálta, hogy cége átvehetné-e egy rakétavállalat irányítását, a járműveket használva az MI-számítások űrbeli telepítésére. Eric Schmidt - a volt Google-vezérigazgató, aki átvette a Relativity Space-t, egy saját rakétákon dolgozó céget - szintén foglalkozott az űrbeli adatközpontokkal. Az IBM Red Hat szoftverüzletága és a houstoni Axiom Space augusztusban indított egy adatfeldolgozó prototípust. Az Aetherflux, a Starcloud és más kockázati tőkével finanszírozott startupok saját terveket készítenek a nagyobb szereplőkkel szembeni versenyre.

A műholdak adatközpontként történő üzemeltetése számos technikai problémát vet fel, beleértve az MI-chipek hőmérsékletének kezelését az űrben, a sugárzás elleni védelmet és az adatok hosszú késleltetés nélküli Földre történő továbbítását. Jonny Dyer, a Muon Space vezérigazgatója szerint „sok mérnöki kihívás van, de ezek mind megoldhatók.” Több ezer műhold adatközpontként való felhasználása élénkítheti az űripar ellátási láncát, beleértve a rakétagyártó cégeket is. A rakéták fejlesztése drága és nehéz szakma, de iparági vezetők szerint a gyakori indítások lehetővé tennék az üzemeltetők számára a költségek kompenzálását és a haszon növelését.

Musk SpaceX-e ezt az utat követi a részben újrafelhasználható Falcon 9 flotta rekordsebességű indításaival, az internetet biztosító műholdak pályára juttatásával a Starlink üzletág számára és külső ügyfelek terheinek szállításával. A texasi székhelyű SpaceX még alacsonyabb költségekre törekszik a még fejlesztés alatt álló hatalmas Starshippel. Az MI-számítási technológiát a SpaceX által kifejezetten a Starshiphez tervezett továbbfejlesztett műholdakra telepítenék. A rakéta még nem üzemel és a szatellit továbbfejlesztett változata sem létezik még, azt a SpaceX csak a jövő év elején tervezi bemutatni. Musk az X-re kirakott posztjában azt írta, hogy a Starship évente körülbelül 300-500 GW napenergiával működő MI-műholdat tudna pályára juttatni. Más MI-vállalatoknak, amelyek űrbeli adatközpontokra vágynak, még azt is ki kell találniuk, hogyan juttathatják műholdjaikat az űrbe.