Hunter

Bedokkolt az új európai teherűrhajó

Közel egy hónap navigációs tesztsorozatára tette fel a koronát csütörtökön a Jules Verne teherűrhajó, amikor teljesen automatikus rendszerével sikeresen bedokkolt a Nemzetközi Űrállomásra.

A csatlakozási művelet utolsó szakaszát csigatempóban végző automata szállítójármű (ATV) magyar idő szerint tegnap 15 óra 52 perckor kapcsolódott össze az állomás Zvezda moduljával. Az alaposan megtervezett manőversorozat több mint négy órán át zajlott. "Nincs utasítás" - közölte az állomás orosz repülésirányítója, Jurij Malencsenko a dokkolás előtti pillanatokban. Malencsenko volt az, aki a Zvezdából egy irányítópanel mellől kísérte figyelemmel a manővert, készen arra, hogy gond esetén kiadja a csatlakozást leállító utasítást. Erre egészen addig lett volna ideje, míg az ATV egy méteres távolságon belül nem kerül az állomáshoz. Ha ez után szakítja meg a manővert az már több kárt okozott volna, mint hasznot. "A paraméterek nominálisak, várjuk a kapcsolódást" - folytatta az üzenetet a kozmonauta, majd nem sokkal később jelentette, hogy az összekapcsolódás megtörtént. Utóbbi hallatán a toulouse-i ATV irányító központban tapsvihar tört ki.


"Az ATV sokkal több, mint egy egyszerű teherhajó" - mondta Daniel Sacotte, az Európai Űrügynökség emberi űrrepülési, mikrogravitációs és felderítési programjának igazgatója. "Ez egy intelligens és sokoldalú űrhajó, ami most bizonyította példátlan képességeit". Sacott szerint a Columbus laboratórium beüzemelésével és a sikeres ATV manőverrel Európa végre teljes jogú tagnak érezheti magát az űrállomás programban. A NASA igazgatója, Mike Griffin elismerését fejezte ki európai kollégáinak a dokkolást követően. "Rendkívül büszke vagyok, és elégedett európai partnereinkkel az automatikus összekapcsolódás sikeres demonstrációját illetően. Ez a teljesítmény újabb példája a nemzetközi együttműködés által elért fejlődésre" - mondta.


A csütörtöki randevú előtt a Jules Verne automatikusan repült át több irányponton, kizárólag GPS navigációs rendszerére és négy lézeres műszerére hagyatkozva. Az űrhajó 14 óra 33 perckor kapcsolt át a GPS adatokról optikai módba, ekkor 249 méterre volt az állomástól. A dokkoló rendszert az előző hét szombatján és hétfőn is átfogóan tesztelték, biztosítandó a csütörtöki éles bevetést. 15 óra 15 perckor már 20 méterre közelítette meg az űrkomplexumot. Ezen a ponton 20 percet időzött, megfelelő állásba igazítva dokkoló szondáját a Zvezda végében található fogadó kapuval.


A Jules Verne ATV az orosz modulból nézve, 246.5 méteres távolságból

Ezt követően 11 méterre csökkentette a távolságot, várva a földi központ engedélyére a manőver befejezéséhez, amit másodperceken belül meg is kapott. A végső megközelítés 7 cm/másodperc sebességgel zajlott, kevesebb, mint 10 cm pontossággal - ezeket a számokat annak fényében kell értékelni, hogy az egységek közben 340 km magasan, 28 000 km/órás sebességgel száguldottak. Az ATV ezután engedte ki dokkoló szondáját - ami 10 méter távolságra nyúlik ki, legszélesebb pontjánál az átmérője 4,5 méter -, ami szép lassan becsatlakozott a Zvezda fogadó kapujába és behúzta a busz méretű űrhajót, mely nyomáskiegyenlített tároló részében több mint 1100 kilogramm szárazrakományt juttatott el az űrállomásra.

Az átrakodás első előkészületeire a mai nap kerül sor, de az ATV szombaton sem tétlenkedik: rakétái segítségével pályakorrekciót hajt végre az űrállomás számára. Az ellátmány, az alkatrészek, az új ruhák tényleges átvitele, valamint a friss víz átpumpálása hétfőn veszi kezdetét. Később a hurcolkodást folytatják az űrállomáson felhalmozódott hulladék kihordásával, illetve az elhasználódott vízkészletek visszapumpálásával az ATV tartályaiba. A Jules Verne négy hónapot tölt az ISS-hez csatlakoztatva.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tripax #27
    Bocs megverték.
  • Tripax #26
    Áruld már el hogy van ez a megveték az oroszokat rész :D
  • bitbandita #25
    Hát pont ez a probléma. Hibás ill. rossz motiváció. Azonkívül pont ezért tart ott jelenleg a Hold kutatás ill. más (pl Mars) égitestek kutatása: sehol, a béka segge alatt. Megverték a ruszkikat, cél teljesítve, missziók leállítva, Pénz megvonva az űrkutatástól, akta lezárva, the end. Ha abból indulunk ki, hogy 69-ben leszálltak a Holdon, most 2008-ban már Holdbázison kellene állandó emberi jelenléttel dolgozniuk a kutatóknak, pl egy Mars-misszió keretein belül hajót indítani az alacsony gravitációs Hold-ról, és/vagy ennek a hajó üzemanyagául szolgáló hidrogént, oxigént bányászni a Holdon található jégből, vagy akár a Hold sötét oldalának pozitív hatását kihasználva az optikára (sötét ugye) teleszkópot telepíteni oda, olyan megfigyeléseket végezni ezzel, hogy amikor a Hubble képeitől összepisálták magukat, ettől összefosná az összes csillagász magát a gyönyörtől, stb, millió dolgot fel lehetne sorolni még. Ezzel szemben mi van most? Újból tanulják a Holdra való leszállást... hát én ezért nem fogom megköszönni a hidegháborúnak az alatta véghezvitt fejlesztéseket, űrkutatási eredményeket.
  • Sanyix #24
    Persze, így kellene. LEO-ra scramjet/rakéta hajtóműves, csak személyszállító űrsiklók, és külön teherszállító táv/automatikus teher űrsiklók ember nélkül, előbbihez hasonló hajtóművel, így mivel a nagy hajók nem térnek vissza a légkörbe azoknak hőpajzsot se kell cipelni(bár a belépő siklókra is elég lenne kisebb hőpajzs, ha "skip reentry"-vel lépnének be) de a nagy űrhajókra bizony kell a rakétahajtómű, mert ionhajtóművel nagyon lassan lehetne egyre magasabb földkörüli pályára kerülni, majd napkörüli pálya magasságát emelni, így több évtized lenne mondjuk a jupiter elérése (smart-1-nek 13 hónap kellett a holdhoz, úgy hogy nem is LEO-ról, hanem GTO-ról indult). Rakétahajtóművel lehet csak egy normális elnyújtott utazó pályát kialakítani, amivel már elviselhető ideig tart az utazás, ionhajtóművet rakétahajtóművel való indulás után korrekcióra, és egy kis plusz sebesség elérésére lehet használni.
  • Midas #23
    grat
  • JimKirk #22
    Buszke vagyok!

    ESA rlz!
  • rhonkhan #21
    Háború nélkül nem szép az élet :P

    Amúgy ez hatalmas előrelépés szerintem.
  • waterman #20
    biztos félrefordították, mert az egész szerkentyű 4,5 méter átmérőjű. viszont mikor egy hónapja volt hír, hogy páláyra állt, akkor a wikipedian találtam még kis ábrát is, hogy egy apró kis fémkúpot lő ki csatlakozáskor és az utolsó pár métert már madzagon lógva teszi meg. annak a fémdarabnak az átmérője lehet kb 4,5 centiméter. úgy emlékszek 11 vagy 12 méter távolságban lövi ki.
  • Kagemusha #19
    ...en szeretnek elmaszkalni innen, jo messzire, ahol nem el egy politikus sem!
  • HunGripen #18
    Na azért azt se feledjük el, hogy igencsak sokat köszönhetünk a fegyverfejlesztéseknek és a rivalizálásnak. Gondoljunk csak a hidegháborúra. Gondolod, hogy csak a felfedezés kedvéért embert küldtek volna a Holdra(valószínűleg igen, de nem 1969-ben). Aztán ott van még a rakétahajtómű, az atombomba-reaktor. Szóval nem azt mondom, hogy öldökölnünk kell egymást, de azt be kell látnunk, hogy a háborúk általában felgyorsítják a technológiai fejlődést.

    Szerintem, azért elég nagy szó, hogy a közel sem egységes Európa ilyen űrhajót tudott építeni.