Berta Sándor

Visszalépést is hozhat a digitalizálás

A gépek nem tudják érzékelni az emberi értékeket, amelyek különösen a mai világban egyre fontosabbak.

Sarah Spiekermann professzor 2009-ig vezette a berlini Humboldt Egyetem Internetgazdasági Kutatóközpontját, jelenleg pedig a Bécsi Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus és Társadalmi Intézetének vezetője. A szakember évek óta kutatja a digitális fejlődéssel kapcsolatos etikai témákat.

"A digitalizálás miatt az emberiség válaszút előtt áll és könnyen megvalósulhat a visszalépés is. Vannak olyan dolgok, amelyek visszafelé haladnak, ez pedig olyan betegségek elterjedéséhez vezet, mint a depresszió. Az átautomatizált és átdigitalizált vállalatoknál való munka már nem jelent semmilyen örömöt. Amennyiben az emberi szabadságot korlátozzák a munkahelyen, akkor azt a munkatársak kreativitása sínyli meg. Amennyiben nem szeretünk dolgozni, akkor már át is léptük azt a bizonyos határt." - jelentette ki Sarah Spiekermann. "Azért írtam meg a könyvemet a 21. század értékrendszeréről, mert nagyon elszomorított az, hogy a politikai folyamatok már nem képesek arra, hogy megváltoztassák a dolgokat. Szeretnék változásokat kieszközölni, de ehhez először meg kell magyaráznom, hogy látom a digitális világunkat. Mindenkinek tudnia kell, hogy ezen a területen nem minden arany, ami fénylik. De változást elérni csak pozitív gondolkodással, a hibák jelzésével lehet."


A professzor szerint az, hogy gyakran gépi rendszerek döntenek arról, hogy ki jut munkához aláássák a munkát kereső emberek méltóságát, hiszen nem egy másik személy, hanem a mesterséges intelligencia dönt a sorsukról, a jövőjükről. Ráadásul a rendszerek sem tökéletesek, tehát valójában mi ebben a fejlődés? De nem csupán ezen az egyetlen területen állunk visszalépés előtt, hanem a magánszférában is: a felhasználók egyre inkább egy kommunikációs hálózat foglyai. Hallgatói naponta átlagosan 200 szöveges üzenetet kapnak és ezáltal túlterheltek. S emellett vannak olyan játékvilágok is, amelyeket úgy alakították ki, hogy azokból nem lehet többé kikeveredni.

Ezt természetesen másképp is lehet csinálni és a játékokat úgy is ki lehet alakítani, hogy az emberek egymással játszanak, mint a Pokémon Go esetében. Ez ugyanis örömet okoz, s támogatja a közösségek vagy valamilyen aktivitás kialakulását, erősítését. A technika megtervezésekor az alapvető emberi értékek támogatására kellene összpontosítani. De az igazság az, hogy senki sem tudja pontosan, hogy hol vannak ezek az értékek, mert láthatatlan jelenségek, mint például a szimpátia, a barátság vagy a méltóság. Egy szobában két ember meg tudja osztani az értékeket, de azokat a gépek nem tudják mérni és érzékelni, mert csak azt érzékelik, amit látnak.

"Nem tudjuk megtanítani a gépeknek az emberi értékeket. Vegyük például a a szimpátiát. A gépek ugyan az arcfelismerés segítségével látják, hogy nevetünk és a pupilláink kitágulnak. De azt nem tudják, hogy az a mosoly őszinte-e vagy hiteles, miként az sem, hogy valaki csak udvariasságból nevet vagy az elmúlt éjszakára gondol éppen. A világ nem hozzáférhető a gépek számára, ezért nem tehetnek mást, minthogy a nagy adatmennyiségek alapján valószínűségeket számolnak ki és mintákat ismernek fel. Ezek pedig nem többek feltételezéseknél. Gyakran mondják azt, hogy a gépek tudnak valamit. De ez egyáltalán nem igaz. Ennek ellenére megvalósíthatók például olyan technikai feltételek, amelyek boldoggá teszik az embereket, amikor gépekkel foglalkoznak. Az egyik ilyen terület, ahol ezt sikerült megvalósítani, az emodzsik világa, míg a másik a kéretlen elektronikus levélszűrőké."

"A digitális szolgáltatásokban megjelentek a magánélet védelmével kapcsolatos beállítások, ami szintén előrelépés. De sokkal erősebben kellene azon dolgozni, hogy megteremtsék az emberi értékekhez szükséges műszaki feltételeket. Az innovációs csoportoknak a fejlesztések során a kezdetektől figyelemmel kellene lenniük ezekre az értékekre. A termékeknek az embereket kell szolgálniuk és nem fordítva. A fejlesztők ugyanakkor még túl keveset gondolnak arra, hogy miként tudnának tudatosan olyan feltételeket teremteni a gépek számára, hogy azáltal még több emberi érték jelenhessen meg. Ez lenne a bio-dolog az informatikában. Ehelyett azzal foglalkoznak, hogy egyre több funkciót fejlesszenek ki" - hangsúlyozta a Bécsi Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatikus és Társadalmi Intézetének vezetője.


A szakember kiemelte, hogy a nyereség nem érték. Ha valaki a profitot és a hatékonyságot állítja a középpontba, akkor valami teljesen más dolog jön ki, mintha az örömmel vagy a szimpátiával tenné ezt. Úgy véli, el kell távolodni a hatékonyság gondolatától, az ugyanis több visszalépést jelent a világ számára, mint előrelépést. A két lényeges érték a szabadság és a tudás. Ezek a legfontosabb és legalapvetőbb értékek, éppúgy, ahogy a közösség is, mert ezek nélkül az emberek nem tudnak élni. Minél jobban korlátozza a technika a társadalmat, annál nehezebb az embereknek úgy viselkedniük, ahogy azt az adott helyzet megkívánná.

Sarah Spiekermann szerint vannak ágazatok, amelyeknél az automatizálásnak van értelme, mert azáltal jobb lesz a termékek minősége. Ilyen például a félvezetőgyártás. De például az élelmiszereknél és a textíliáknál a tömegtermelés a minőség csökkenését okozza. Ez visszalépés. Az automatizált szupermarket-pénztárak esetében is meg kell kérdezni, hogy milyen szerepet kell játszania egy élelmiszerüzletnek. Mert nem mindegy, hogy egy olyan hely legyen, ahol az emberek találkozhatnak és kommunikálhatnak vagy egy olyan, ahol elegendő a névtelen bejelentkezés - utóbbi esetben elegendő a robotok alkalmazása is. Az etikai dolgokban mindig azt a kérdést kell feltenni, hogy mely értékeket akarják célzottan támogatni. Amennyiben valaki pozitív érzelmeket akar létrehozni, akkor az automatizált pénztár nem megoldás.

"A nyereség első helyre helyezése aláássa az etikai értékekre való fókuszálást. Pozitív víziókat kellene teremteni és népsporttá tenni azt, hogy csak annál a vállalatnál vásárolunk, amely minket jól kezel. A digitális ellenőrzőrendszereknél egyszerű a dolog: azokat nem kell tovább használni. A Google keresője helyett ott a Startpage, a WhatsApp kiváltható a Threema és a Signal alkalmazásával, a Google vagy az Apple térképszolgáltatása helyett használható a HERE WeGo, stb. Azt pedig, hogy sok cégnél elsősorban a hatékonysággal kapcsolatos gondolatok vannak előtérben, úgy lehetne megváltoztatni, hogy kritikus, jó vezetői képességű embereket alkalmaznak, akiknek van merszük a helyes dolgokat tenni ahelyett, hogy a hatékonyságot dicsőítő főáramlatot követnék, illetve készek foglalkozni az etikai kérdésekkel is, s megosztani a tapasztalataikat és a gondolataikat a társadalommal" - szögezte le végül a professzor.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TokraFan #40
    Ez pontosan az általam elmondottakat támasztja alá. Amit leírsz, az jellemzően az agglomerációra igaz. A nagyobb városokhoz, fővároshoz közeli települések is a fejlődők közé tartoznak általában, de itt egyben teljesen át is alakul a települések funkciója és szerkezete. Már nem nyaralós, vagy gyümölcsös/állattartós/konyhakertes a környezet, hanem modern, kertkultúrával kialakított díszkertes, kertvárosias.
    A "szagos babos Budapesti lakást" ne emeld ki a szövegkörnyezetből, mert akkor téves lesz az értelmezés. Én ezt arra írtam, akik a klasszikus vidéki életről nosztalgiáznak, miközben fingjuk nincs arról, mit is jelent azt az életet élni. A SUV-os agglomerációs vidék már nagyon nem a klasszikus "eleink" által lakott vidéki létezés!

    tehát éppen erről beszéltem: a vidék átalakul, de nem rohad le! Pontosabban, nem mindenhol...
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.04.23. 22:28:42
  • esztyopa #39
    " 2 hét után sikítva menekülne vissza a kényelmes, szagos babos modern Budapesti lakásába, "
    Hát nem tudom,hogy ezt honnan veszed,mert én vidéken lakom,és egyre több városi embert látok magam körül. 12 éve,amikor ide költöztem alig volt napközben forgalom.Ma már dugók ! alakulnak ki reggel,és este a be,és kivezető utakon./gondolom nem a Pista bácsi jön/megy a diszkóba/
    Rengeteg eladó házat vettek meg,újítottak fel /amiből az öregek lassan kihalnak/és épülnek sorra a *csodapaloták* -csodasuvokkal a garázsba.
    /igaz,hogy disznót nem tartanak/
    A budapesti *kényelmes,szagos babos modern lakásba* csak a hallássérültek,
    és kocsi nélküliek tudnak megmaradni.Képtelenség a borzasztó zajterhelés,
    zsúfoltság mellett *kényelmesen* élni és kocsit használni.
    /Én is ezért pattantam meg - Lipótvárosból/
  • ostoros #38
    Azt azért elfelejted, hogy ha a lakosság elvándorol vidékről akkor a megújulás nem fog megtörténni, és csak rothadás marad. Egy bizonyos lakosságszám alatt a gazdaság felszívódik, és eltűnik, elköltözik a lakosság után. Ami még nagyobb elvándorlást okoz. Öngerjesztő folyamatok, amiket állami beavatkozással kell tompítani, vagy rendkívül súlyosak lesznek.

    (Na, és ez meg is magyarázza, hogy a neoliberális gazdaságirányítás miért nem menő vidéken. Mert senki nem örül annak, ha a politikus ahelyett, hogy a bezáró üzemek helyére valami elképzeléssel élnének, azt mondják, hogy ez így van jól, hadd omoljon össze a teljes infrastruktúra amit vidéken 100 évig építettünk, hadd nője be a gaz a lebontott bezárt üzemeket, a lakosság pedig költözzön csak amerre lát, az se baj, ha elhagyják a kontinenst...)
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.04.08. 22:52:30
  • ostoros #37
    Persze, hogy összeomlott. De hány év után is? A legtöbb birodalom messze nem húzta annyi ideig. Mellesleg, ha nem omlott volna össze, most nem beszélgetnénk itt.

    A római birodalom egy kő konzervatív banda volt. Ez tény. Ahogy felpuhult ez, össze is omlottak...
    Az viszont tény, hogy a változásokhoz nem tudtak alkalmazkodni, lassították is a térség fejlődését rendesen. Bár az összeomlásuk kezdetben nagy visszaesést hozott, de lehetőséget adott valami újnak...

    Ami a társadalmi fejlődést illeti... helyesebb társadalmi változásról beszélni. A feudalizmus kialakulása bár talán fejlettebb a rabszolgatartásnál, de a rómaiak szempontjából a birodalom végét jelentette mert az önellátó gazdaságok megszüntették a kereskedelmet. A birodalmat összetartó kereskedelem nélkül már csak a hadsereg maradt ami egyben tartotta az egészet. Na, ezért erőltették a kereskedelmet akár úgy is, hogy ezzel embereket kellett kézi vezérelniük. Vagy 150 évvel meghosszabbítva így a birodalom fennállását. Vagy agóniáját, ha úgy vesszük. Lehet, ha a rómaiak hamarabb összeomlanak a kora középkori visszaesés sem lett volna olyan súlyos.

    Nagyon zárójel: én hasonló dolgot vélek felfedezni az EU-ban. Egy gyors felbomlás talán kevésbé lenne fájdalmas minden résztvevő tagországnak, mint az agónia amit csinálni fognak európai politikusaink a következő évtizedekben, ha rajtuk múlik.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.04.08. 22:40:15
  • dyra #36
    Valóban! Változás mindig van. Ami itt a kérdés, hogy a változás iránya jó vagy rossz. A cikk arról szól, hogy lehetne másfelé is terelni és akkor jobb lenne.
  • TokraFan #35
    "Vonatkoztass már el tőlem"

    Nem veled akartam foglalkozni -nem is ez a lényeg-, de mivel saját magaddal példálóztál, nyilván erre reagáltam!

    "Kinyírja a vidéket teljesen."

    A vidék átalakul, nem nyíródik ki! Átalakulnak a struktúrák, de ez mindig is így volt. Majd ha ez zsákutca lesz, akkor visszarendeződik, de simán benne van az is, hogy nem fog! Ahol pl. meg tudják teremteni a lehetőségét a turizmusnak, ott nemhogy rorhadna le a szint, hanem éppen ellenkezőleg, virágoznak ezek a települések. Ok, ma már nem disznót tartanak ott meg tehenet, hanem vendégeket fogadnak. Mert az urbanizált embertömeggel annak igénye is együtt jár, hogy néha ki akarnak szakadni a pörgésből és lelépni valami szép helyre. Erre pedig kiválóak a vidék adottságai. Szóval átalakulás van inkább, és nincs egyértelmű lerohadás. Bizonyos régiók leszakadnak, de ez mindig is így volt, egészen más okok miatt is (pl. kimerült egy bánya valahol, akkor munka híján a környék lepusztult). Ebben semmi új, vagy vészes nincsen.

    "Nem biztos, hogy boldogabb lesz az ember persze munkája lesz kajája lesz, csak épp rohadtul nem ott él ahol amúgy szeretne"

    Ugyanaz, mint az előbb említett bányászváros esetén. Nyilván, egy utópisztikus világ jobb lenne, ahol mindenki boldog és satöbbi, de ez a digitalizáció előtt sem valósult meg. Sőt, nagyszüleim vidéken éltek, de mást sem hallottam annak idején az egész falutól, minthogy milyen jó nekem, mert én a "nagy fejlett Budapesten" élhetek! Persze ők is szerették a házat meg minden, de azért napi szinten állatokat ganajozni és kiskertet basztatni annyira nem volt nagy öröm egy életen át. Ezt egyébként csak az új generáció gondolja, egyfajta téves nosztalgiából, mert igazából fogalmuk nincs, hogy a vidéki élet milyen szinten volt kemény! A sok "bezzeg őseink, eleink" nosztalgiázó 2 hét után sikítva menekülne vissza a kényelmes, szagos babos modern Budapesti lakásába, ha azt és úgy kéne csinálniuk egy életen át, amit és ahogy "eleink" csináltak! Nagyapámék nem lenézték a kerti gépeket, éppen ellenkezőleg, ők tudták csak igazán értékelni, mit jelent a technológia, amikor a napokig tartó, nehéz kézi kaszálás helyett, fél nap alatt végzett a gépi fűnyírással.
    Szóval a vidékkel is az van, amiről korábban beszéltem az emberek kapcsán. Ahol olyan vezetés van, akik képesek haladni a korral és tesznek azért, hogy kiaknázzák a lehetőségeket, azok virágoznak és fejlődnek. Akik meg csak sírnak, hogy miért nem toporoghatnak még ezer évig egyhelyben, és miért nincs minden úgy, mint 100évvel ezelőtt, azok lemaradnak és valóban kinyíródnak...
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.04.07. 22:26:44
  • TokraFan #34
    "Vagyis, ha kereskedő volt az apád, neked is annak kellett lenned, vagy legalábbis a testvéreid közül az egyiknek, mert a Római birodalom előírta."

    És ennél nagyobb baromságot nem is csinálhattak volna, mivel tény, hogy az emberek képességei nem feltétlen öröklődnek, sőt! Van persze példa arra is, hogy egy kiváló orvos gyereke is kiváló orvos lesz, vagy akár arra is, hogy egy tehetséges zenész gyereke is az lesz, de jellemzően niincs így. Tehát az, hogy valakinek az apja kiváló kereskedő volt, még nem volt garancia arra, hogy a gyerek is az lesz. Össze is omlott a birodalom (az is)...

    Lényegesen értelmesebb megoldás, ha nem foglalkozunk az elődökkel, hanem azt nézzük meg, hogy az adott gyereknek milyen kiemelkedő képességei vannak! Ez viszi előre a társadalmat, mert így használhatjuk ki a valós képességeket, nem pedig kvázi kényszerítünk valakit arra, hogy olyasmit csináljon amiben nem jó, vagy amihez semmi késztetést nem érez. Szerencsére a nyugati világ így működik...
  • dyra #33
    Vonatkoztass már el tőlem. Nézd meg a magyar városokat pl Miskolcot mennyivel laknak ott kevesebben mint 20 éve. Majd Pestet és nézd meg ott mennyivel laknak többen az agglomerációt is beleértve. Az emberek nagy többsége nem tud helyben boldogulni pont a digitalizáció korában! Mindenki megy a nagyvárosokba és onnan látják el azokat a melókat amik adott esetben ezerkilométerekkel odébb vannak. Nagy diszpécseri központok, kiszervezett munkaköre sokasága. Vedd még ide a webshopokat is.

    Kinyírja a vidéket teljesen.

    Spec az én helyzetemben még érdekesebb is mivel multi az én telephelyeimen nem is spórolnak mert több lovét visz el az indiai cég + a feladataim egy részét át kell vennie más kollégáknak + kelleni fog egy külsős partner mert minden igyekezet ellenére nem mindent lehet megoldani távolról. De mivel ez egy multi a világ összes telephelyén már hatékonyabb, olcsóbb, és gyorsabb is. Kivétel az olyan alacsony bérszínvonalú ország mint a miénk. De ez globálisan nem játszik.

    Ami nekem az aggályom az a vidék kinyírása.

    Itt visszatérek a cikk-hez.

    "Visszalépést is hozhat a digitalizálás"

    Pontosan. Nagy visszalépést. Nem biztos, hogy boldogabb lesz az ember persze munkája lesz kajája lesz, csak épp rohadtul nem ott él ahol amúgy szeretne és a szerettei t is csak a Skypon látja majd.

    Én egy ilyen aspektusból világítom meg ezt a dolgot.

    Persze ha megtermelt GDP-ben vizsgálod biztosan hatalmasakat lépünk előre.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.04.06. 19:08:47
  • ostoros #32


    A kasztrendszer pedig bár hülye dolog, de egyfajta stabilitást is nyújtott az adott társadalomnak.
    Már a rómaiak is használtak ilyesmit, foglalkozáshoz kötötték például a kereskedőket a birodalom érdekében. Vagyis, ha kereskedő volt az apád, neked is annak kellett lenned, vagy legalábbis a testvéreid közül az egyiknek, mert a Római birodalom előírta.
  • ostoros #31
    Több a jómódban élő ember? Dehogy. Csak nagyobb a világ lakossága, és a jómódban élők egy helyre csoportosulnak Európában és még pár más helyen a világon.
    Mellesleg egy rosszabb termésű évben most is simán éhen hal a lakosság egy része, másik része pedig megmenekül a gazdagabb országok segélyei által.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.04.06. 18:58:17