Kína újabb határozott lépést tett a technológiai önállóság felé vezető úton, miután a hatóságok a gyártók számára kötelezővé tették, hogy új kapacitások kiépítésekor legalább 50 százalékban belföldön gyártott félvezetőipari berendezéseket használjanak. Bár az előírás hivatalos dokumentumokban nem jelent meg, az érintett vállalatok az elmúlt hónapokban egyértelmű jelzéseket kaptak az engedélyezési eljárások során. Azoknak a chipgyártóknak, amelyek új üzemet építenének vagy meglévőt bővítenének, közbeszerzési pályázatokkal kell igazolniuk, hogy beszerzéseik legalább fele kínai eredetű eszközökre vonatkozik.

A döntés a legjelentősebb intézkedések közé tartozik abban a folyamatban, amelynek célja Kína függőségének csökkentése a külföldi technológiáktól. A törekvés különösen felgyorsult 2023 után, amikor az Egyesült Államok szigorította exportkorlátozásait, és megtiltotta a fejlett MI chipek és számos csúcstechnológiás gyártóberendezés értékesítését Kína számára. Bár ezek az amerikai intézkedések elsősorban a legfejlettebb eszközöket érintették, az új kínai szabályozás hatása jóval szélesebb körű. A gyártók akkor is hazai beszállítókhoz fordulnak, ha egyébként továbbra is elérhetőek lennének amerikai, japán, dél koreai vagy európai berendezések.

Az engedélyezési gyakorlat szigorú. Azok a kérelmek, amelyek nem érik el az előírt arányt, jellemzően elutasításra kerülnek, bár az illetékes hatóságok bizonyos esetekben rugalmasságot mutatnak, ha az ellátási láncban hiányok lépnek fel. A legfejlettebb gyártósorok esetében az elvárások egyelőre enyhébbek, mivel sok kritikus eszközből még nem áll rendelkezésre teljes értékű hazai alternatíva. A cél azonban egyértelműen túlmutat az 50 százalékon. A döntéshozók hosszabb távon azt szeretnék, ha az új üzemek teljes mértékben kínai berendezésekre támaszkodnának.

Az intézkedés szervesen illeszkedik Hszi Csin ping elnök által meghirdetett megközelítésbe, amely az egész ország erőforrásait mozgósítja egy önellátó félvezetőipari ökoszisztéma kiépítésére. Több ezer mérnök és kutató dolgozik vállalatoknál és kutatóintézetekben azon, hogy Kína a chipgyártás minden szegmensében saját megoldásokkal rendelkezzen. A törekvés nem pusztán politikai jelszó. A közelmúltban például kínai kutatók olyan prototípuson dolgoztak, amely képes lehet élvonalbeli chipek előállítására szolgáló berendezések gyártására, ami évek óta az amerikai technológiai korlátozások egyik fő célpontja volt.


Az iparági szereplők szerint a változás a gyakorlatban is érzékelhető. Korábban a kínai gyártók - köztük az ország legnagyobb félvezetőipari vállalata, az SMIC - egyértelműen az amerikai eszközöket részesítették előnyben, és a hazai beszállítók ritkán kaptak valódi lehetőséget. A 2023-as exporttilalmak után azonban ez a hozzáállás megváltozott, mivel a kínai üzemeknek nem maradt más választásuk, mint együttműködni a belföldi fejlesztőkkel.

A kereslet ugrásszerű növekedését jól mutatja, hogy állami kötődésű szervezetek idén rekord számú, összesen 421 megrendelést adtak le hazai litográfiai gépekre és alkatrészekre, mintegy 850 millió jüan értékben. A kormányzati támogatás pénzügyi oldala sem elhanyagolható. Peking az úgynevezett Nagy Alapon keresztül már korábban is százmilliárd jüanos nagyságrendben támogatta az ágazatot, és 2024-ben elindította a program harmadik szakaszát, amely 344 milliárd jüan tőkével erősítette meg a félvezetőipart.

A politika már most kézzelfogható eredményeket hoz, különösen az olyan kritikus gyártási területeken, mint a maratás. Ez a folyamat kulcsszerepet játszik a tranzisztorok finom mintázatainak kialakításában a szilíciumlapkákon. Kína legnagyobb berendezésgyártója, a Naura jelenleg saját maratóeszközeit teszteli az SMIC egyik élvonalbeli, 7 nanométeres gyártósorán. Ez jelentős előrelépés, különösen annak fényében, hogy a vállalat nemrég már sikeresen alkalmazta eszközeit 14 nanométeres technológián is. Az iparági források szerint a gyors fejlődésben döntő szerepe van annak, hogy az állami előírások rákényszerítik a gyártókat a hazai berendezések használatára, ami a beszállítókat is intenzív fejlesztésre ösztönzi.

A maratási technológiák területén korábban olyan külföldi óriások domináltak, mint az amerikai Lam Research vagy a japán Tokyo Electron. Ezeket a cégeket ma már részben kiszorítják a kínai vállalatok, elsősorban a Naura és kisebb riválisa, az AMEC. A Naura emellett kulcsszereplővé vált a kínai memóriagyártásban is, és olyan elektrosztatikus rögzítőeszközöket fejlesztett, amelyek képesek kiváltani a külföldi berendezések elhasználódott alkatrészeit, miután azok szervizelése a korlátozások miatt ellehetetlenült.


A külföldi beszállítók számára mindez egyre komolyabb kihívást jelent. A kínai piacról való fokozatos kiszorulás aggodalommal tölti el a globális versenytársakat, miközben a hazai cégek technológiai és pénzügyi mutatói látványosan javulnak. A Naura 2025-ben rekord számú, 779 szabadalmat nyújtott be, több mint kétszer annyit, mint 2020-ban vagy 2021-ben. Az AMEC szintén jelentős növekedést mutatott, 259 bejelentett szabadalommal. A fejlődés a bevételekben is megmutatkozik. A Naura forgalma 2025 első felében 30 százalékkal, 16 milliárd jüanra nőtt, míg az AMEC bevétele 44 százalékkal, 5 milliárd jüanra emelkedett.

Elemzők szerint Kína egyes berendezéspiaci szegmensekben már elérte az 50 százalék körüli önellátottsági szintet, például a fotoreziszt eltávolítására és tisztítására szolgáló gépek terén, amelyeket korábban szinte kizárólag japán vállalatok uraltak. Ma már ezeken a területeken is a hazai gyártók diktálják a tempót. Iparági vélemények szerint a belföldi berendezéspiacot hosszabb távon két három nagy szereplő uralhatja, és ezek között a Naura biztosan meghatározó pozíciót foglal majd el.