Berta Sándor
Nem volt internet, megbénult Szöul egy része
A dél-koreai fővárosban kialakult helyzet rávilágított arra, hogy mennyire sebezhető egy digitalizált település.
Szöul az emberiség egyik legjobban digitalizált lakóövezetének számít, azonban az elmúlt hétvége bemutatta, hogy milyen életre számíthatnának a helyiek, ha kiesik az internet és az összes kapcsolódó szolgáltatás. A Hankyoreh és a The Korea Times értesülései alapján egy föld alatti kábelalagútban ütött ki tűz, amelyet a helyi tűzoltók csak 10 órányi megfeszített munkával tudtak eloltani. Mindez azt eredményezte, hogy 168 000 vezetékes vonal és 220 optikai kábel vált használhatatlanná vagy sérült meg, ezáltal teljes városrészek maradtak internet és ezáltal online szolgáltatások nélkül.
A tűz azért okozott ilyen nagy pusztítást, mert az eset közelében volt a KT távközlési konszern egyik fontos helyi csomópontja. Miután a kábelek megsérültek vagy elégtek, nem működtek a vészhívó rendszerek, ráadásul számos mobiladó is működésképtelenné vált. Azt egyelőre még csak találgatják a hatóságok, hogy hány ember próbálta meg hiába értesíteni a rendőrséget vagy a mentőket.
A szöuliak pillanatok alatt szembesültek azzal, hogy a kényelmes digitális életük megszűnt, hiszen az online szolgáltatások nem működtek. Nem voltak lehetségesek a kártyás fizetések és a bankautomaták sem adtak ki készpénzt. De még azok is nehéz helyzetbe kerültek, akik készpénzzel fizettek volna a kasszáknál, mert a pénztárgépek a világhálóhoz voltak csatlakoztatva, a személyzet pedig nem volt felkészülve a készpénzes fizetésre. Sok üzlettulajdonos és bérlő azért félt, mert nem működtek a hálózatba kötött térfigyelő kamerák és ez a helyzet jó esélyt kínált a rablóknak.
Az internet kiesése miatt nem működtek a stream-platformok és a navigációs szolgáltatások sem. Néhány metróállomáson nagy tumultus alakult ki, aminek elsősorban nem is forgalmi okai voltak, hanem ott még működtek az érmés telefonok, így mindenki megpróbálta értesíteni a családtagjait. Nahm Kee-bom, a Szöuli Egyetem szociológia professzora úgy kommentálta a kialakult helyzetet, hogy az előre látható volt és pontosan tudni lehetett, hogy mennyire törékeny a rendszer. Vasárnapra sikerült kijavítani a hibákat és a digitalizált város élete visszatért a megszokott kerékvágásba. A kérdés csak az, hogy az emberek és a döntéshozók tanultak-e az esetből.
Szöul az emberiség egyik legjobban digitalizált lakóövezetének számít, azonban az elmúlt hétvége bemutatta, hogy milyen életre számíthatnának a helyiek, ha kiesik az internet és az összes kapcsolódó szolgáltatás. A Hankyoreh és a The Korea Times értesülései alapján egy föld alatti kábelalagútban ütött ki tűz, amelyet a helyi tűzoltók csak 10 órányi megfeszített munkával tudtak eloltani. Mindez azt eredményezte, hogy 168 000 vezetékes vonal és 220 optikai kábel vált használhatatlanná vagy sérült meg, ezáltal teljes városrészek maradtak internet és ezáltal online szolgáltatások nélkül.
A tűz azért okozott ilyen nagy pusztítást, mert az eset közelében volt a KT távközlési konszern egyik fontos helyi csomópontja. Miután a kábelek megsérültek vagy elégtek, nem működtek a vészhívó rendszerek, ráadásul számos mobiladó is működésképtelenné vált. Azt egyelőre még csak találgatják a hatóságok, hogy hány ember próbálta meg hiába értesíteni a rendőrséget vagy a mentőket.
A szöuliak pillanatok alatt szembesültek azzal, hogy a kényelmes digitális életük megszűnt, hiszen az online szolgáltatások nem működtek. Nem voltak lehetségesek a kártyás fizetések és a bankautomaták sem adtak ki készpénzt. De még azok is nehéz helyzetbe kerültek, akik készpénzzel fizettek volna a kasszáknál, mert a pénztárgépek a világhálóhoz voltak csatlakoztatva, a személyzet pedig nem volt felkészülve a készpénzes fizetésre. Sok üzlettulajdonos és bérlő azért félt, mert nem működtek a hálózatba kötött térfigyelő kamerák és ez a helyzet jó esélyt kínált a rablóknak.
Az internet kiesése miatt nem működtek a stream-platformok és a navigációs szolgáltatások sem. Néhány metróállomáson nagy tumultus alakult ki, aminek elsősorban nem is forgalmi okai voltak, hanem ott még működtek az érmés telefonok, így mindenki megpróbálta értesíteni a családtagjait. Nahm Kee-bom, a Szöuli Egyetem szociológia professzora úgy kommentálta a kialakult helyzetet, hogy az előre látható volt és pontosan tudni lehetett, hogy mennyire törékeny a rendszer. Vasárnapra sikerült kijavítani a hibákat és a digitalizált város élete visszatért a megszokott kerékvágásba. A kérdés csak az, hogy az emberek és a döntéshozók tanultak-e az esetből.