A kiberzaklatást és a fórumos gyűlölködést hiba a digitalizáció hátrányaként felhozni, hiszen ezek a jelenségek már korábban is léteztek, csak felerősödtek.

Általános vélemény, hogy a digitalizálás nem csupán a munka világát és a felhasználók kommunikációs magatartását változtatja meg, hanem negatív hatással van az emberekre és a társadalomra is. Viszont Petra Sansone pszichológus szerint számos olyan jelenség van, amelyet a digitalizálás számlájára írnak, holott egyáltalán nem újak és már korábban is észlelhetők voltak, napjainkra viszont a technika felerősítette azokat. Jó példa erre a kiberzaklatás: több tanulmány is bebizonyította, hogy a jelenség következményei rendkívül károsak a fiatalokra nézve és ugyanolyan traumát okozhat, mint az erőszakos cselekmények vagy egy szexuális molesztálás.

A kiberzaklatás és a gyűlöletbeszéd többek között az empátia hiányára vezethető vissza. A fő probléma, hogy az online portálokon az emberek nem látják, hogy egy bejegyzésük mit vált ki a másikból. Amennyiben két felhasználó egy helyiségben tartózkodik, akkor - a másik arckifejezését látva - gyakorlatilag azonnal észlelhetik, ha valami rosszat mondtak. Ez a visszacsatolás lehetővé teszi, hogy az emberek felelősséget vállaljanak a szavaikért és reagáljanak az elhangzott vagy elkövetett dolgokra, akár egyetlen bántó hangsúlyra is. Sansone kiemelte, hogy az online hálózatokban sokan sokkal dominánsabbnak tűnnek, mint amilyenek valójában. Ez sem új jelenség azonban, hiszen a felhasználók szeretnek magukról más (jellemzően jobb) képet festeni és különböző sémákban gondolkodni.


A szakember szerint a téma azért rendkívül fontos, mert a technikai fejlődés sebessége nem fog lelassulni. A kérdés az, hogy a felhasználóknak mire lesz szükségük ahhoz, hogy ezzel a dologgal megbirkózzanak. Mindenekelőtt megfelelő szociális és érzelmi alapképességek kellenek, amelyek csak a megfelelő szülő-gyerek kapcsolat keretében és az iskolában alakulhatnak ki. A táblagépek vagy a számítógépek kezelését ugyanis gyorsan elsajátítják a fiatalok, de legalább ennyire fontos lenne annak megtanulása is, hogy miként kell reagálni a technikai dolgokra és összpontosítani kellene azokra a képességekre is, amelyek megkülönböztetik az embereket a gépektől.

Nem az eszközökben, hanem az emberekben kell keresni a megoldást, úgy, hogy a fejlesztéseknél az emberi tényezőt is figyelembe kell venni. Az embereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy eldöntsék, reagálnak-e egy internetes bejegyzésre vagy sem, illetve, hogy nem csupán azért reagálnak arra, mert az olyan szavakat tartalmaz, amely a reakciójukat kiváltja. Az inger-válasz automatizmusok az agyi ellenőrzési funkciók kikapcsolásához vezetnek. Amennyiben valaki minden ingerre reagál, akkor a szabad akarat és döntéshozatal szenvedhet károkat, s könnyen eljuthatunk a pavlovi reflexekhez. A pszichológus kifejtette, hogy ebben az egész dologban a politikusoknak is komoly szerepük van, mert bizonyos ingereket kiváltó szavakat előszeretettel használnak. Fontos lenne, hogy az emberek szabad akaratukból reagáljanak és ne reflexszerűen, mert a technikának nem az áldozatai vagyunk, hanem a használói. Ehhez pedig megfelelő döntési kompetenciák kellenek.